Vajdaság
MTTK: A Tisza menti települések turisztikai kínálata együtt hatalmas potenciált jelent

A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon kedden tartották meg annak az IPA programnak a zárókonferenciáját, amelynek a témája a tiszai víziturizmus fejlesztésének lehetőségei voltak.

A szabadkai, szegedi és újvidéki szakemberek igyekeztek feltárni, hogy milyen lehetőségeket nyújt a Tisza a turisztikai és szabadidős tevékenységek szempontjából. Emellett fontos oktatói tartalmakkal is foglalkoztak, például felvázolták, hogyan lehetne jobban megismertetni a Tisza élővilágát a nagyközönséggel, illetve a folyó menti települések kulturális, néprajzi jellegét, a falvak és városok hagyományait az oda érkezőkkel.

A Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem régóta példát mutat a földrajzi közelség, a jó szomszédság előnyeinek kihasználásában, a magyar-szerb tudományos és közösségi együttműködés fenntartásában és fejlesztésében. A két egyetem Interreg-IPA CBC „Watertour” közös magyar-szerb pályázati keretében a tiszai turizmus fejlesztésére és a kulturális örökség védelmére kialakított együttműködése a folyóvíz és az aktív életmód szerelmeseinek, a kikapcsolódni, pihenni vágyó embereknek, valamint az őket kiszolgáló turisztikai szervezeteknek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak szól.

A konferencia résztvevőit elsőként dr. Ivanović Josip dékán köszöntötte, majd 12 egyenként félórás előadás következett, amit a két egyetem munkatársai tartottak meg.

Raffai Judit néprajzkutató a Tisza-menti települések kulturális értékeit próbálta összefűzni egy turisztikai útvonallá.

- Olyan értékekről van szó, amelyek a Tiszán végighajózva felfedezhetőek a folyóparton. Belevettük a projektbe a Tisza által közvetített kulturális javakat is. Arra voltunk kíváncsiak ugyanis, hogy az a régió, amit ez a folyó összeköt, s amit mi néprajzosok csak Tisza mentének nevezünk, milyen közös értékekkel rendelkezik, amik elterjedését egyébként a Tisza is segítette. Ilyen például a napsugaras oromzat, a népi táplálkozáson belül számos dolog, vehetjük példának a vajalját, vagy egyéb tejtermékeket, a pirospaprikát… Ami bennünket még érdekelt, hogy ha végigjárjuk a folyót, mi az, ami az ott elhajózó emberek szemébe ötlik és arra ösztönzi őket, hogy ott kikössenek. Rájöttünk, hogy számos kihasználatlan lehetőség van, például a törökkanizsai kastélypark, vagy a törökbecsei Gyöngysziget, amelyek az egykori nemesi világ nyomait őrzik. Végigvettük a néprajzi jelenségeket is. Ezek alatt érthetjük akár a tiszai halászatot vagy a közlekedést a Tiszán. Bekapcsoltuk a kutatásba a Tiszához köthető népszokásokat, például a szanádi szerbek téli úszását. Zentán olyan szokás volt, hogy húsvétkor megfürödtek a Tiszában, mert úgy gondolták, ez elűzi a bajt. Felkutattuk a Tisza mentéhez köthető régi történeteket is, ilyen magának a folyónak az eredetmondája, vagy Attila sírhelye, amiről nem olyan régen még lehetett történetet gyűjteni Moholon. Ide tartoznak azok a hiedelemmondák is, amelyek a bánáti és bácskai táltosok összecsapásáról szólnak. Mindezt megpróbáltuk összefoglalni és egy népszerűsítő kiadványban megjelentetni. Közben azt is észrevettük, hogy a legnagyobb probléma az, hogy nincsenek összekötve egy közös kínálattá ezek a turisztikai lehetőségek.

- Mi lesz a sorsa ennek a tanulmánynak? Most bemutatják ezen a konferencián, de azután eljuttatják-e az illetékes minisztériumnak vagy tartományi titkárságnak, hogy lehetőség szerint meg is valósuljon mindaz, amit felvázoltak?

- Nem olyan régen összehívtuk a magyar határtól Óbecséig a községek turisztikai szervezeteinek a képviselőit, hogy ezt a tudást, amit összegyűjtöttünk, megosszuk velük. Ugyanakkor egy viszonylag magas példányszámú kiadványt is készítettünk, illetve a pedagógusoknak workshopokat szerveztünk. Ezeken bemutattuk azt a másik kiadványt is, ami az oktatás számára készült. Abban is reménykedünk, hogy a Tisza mentén élő emberek köztudatába is bekerül az, hogy mennyi minden értéknek számít abból, ami ott található náluk. A turisztikai értékek csak akkor válhatnak szélesebb körben is ismertté, ha a helyiek is tisztában vannak azzal, hogy mi is az, aminek a birtokosai.

Dr. Pintér Krekić Valéria, az MTTK oktatója az egyik szerkesztője annak a kiadványnak, ami a diákok számára készült, és ami a Kalandok a Tisza mentén címet viseli.

- Az volt a cél, hogy a diákok is megismerhessék a Tisza mente ökoturisztikai természeti és társadalmi értékeit. Bemutatjuk azt is, hogy Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Törökbecse területén milyen szabadidős tevékenységek vannak, milyen növények és állatok élnek ott, hol lehet táborozni.

- Ezek a táborozási lehetőségek már adottak vagy különféle fejlesztések szükségesek még?

- Lényegében adottak, ezek a települések szervezik a gyerekek számára, amivel a helybeli fiatalok élnek is, csak az a baj, hogy máshol, például Szabadkán erről sokan nem tudnak. Ezért népszerűsítjük ebben a kiadványban is mindezt, hogy szélesebb körben is ismertté váljék.

Czékus Géza biológus a Tisza mente élővilágát mutatta be a projekt keretében, s próbálta tudatosítani mindenkivel, hogy a folyó élővilága és annak környezete is milyen nagy értéket jelent.

- Rámutattam néhány olyan értékre, ami a Tisza szerbiai szakaszára jellemző, de ezzel párhuzamosan sajnos beszélni kellett arról is, hogy mik azok a veszélyek, amik ezekre az értékekre leselkednek. Konkrétan, a Tisza vajdasági szakaszán csak két aktív feketególya-fészek van, az egyik Magyarkanizsánál, a másik valamennyivel lejjebb. Ezeket természetesen csak a szakemberek közelíthetik meg, s nagyon nagy értéket jelentenek a számunkra. Azután az is érték, hogy a hódok visszatelepedtek a Tiszába. Tavasszal sajnos volt egy hódirtás, a Majomszigetről szétzavarták őket illetéktelenek, szerencsére nem messzire jutottak, kikötöttek Adorjánnál, és ott rágják a fákat, tehát ez jelzi, hogy megmaradtak, remélhetőleg az állományuk is növekedni fog majd. Foglalkoztunk a növényvilággal is, például a zentai vadgesztenye és bokrétafa sorral, ami kb. másfél kilométer hosszú. Ugyancsak Zenta határában van két kocsányos tölgy, nagyjából 150 évesre becsülik őket, a törzs átmérője 2 méter, a korona átmérője pedig 30 méter. Ezek is hatalmas értékeket jelentenek.

A kutatás eredményeit bemutató kiadványban bemutatják a martonosi ártéri erdőket, az adorjáni folyópartot, szó van a tiszavirágról, arról, hogy milyen történelmi leletek bukkantak már elő a folyó iszapjából. Megismerkedhetnek a kiadvány olvasói a tiszai halfajtákkal, illetve azokkal az ételekkel is, amelyek ezekből készülnek hagyományos receptek alapján.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
sistvan
2019. DECEMBER 13. [ 5:24 ]

Valamikor a romai Császár kiállt a piros nyil az Isten ostora elé hogy ne rombolják le a történelmi várost.


Alfonz
2019. DECEMBER 12. [ 12:27 ]

Kiemelném Óbecse turisztikai látványosságait: legújabb, a zeneiskola előtt autóbusz megálló!! Ilyent nem látni egész Európában. A központban kocka épület förmedvények és áruházak, plusz buszmegálló. Ilyent se látni sehol nyugaton. A központi galambitató szökőkút is igazi látványosság. Bankok áruházak az óváros jellegzetes kisboltjainak helyén. Óváros teljesen kiirtva, ez is ritkaság a nyugati városokban. A főutcán a valamikori kismozi plakát hirdetője is Becse magas IQ szintjét mutatja.


Pathissus
2019. DECEMBER 11. [ 21:21 ]

Az MTTK felújítására szánt pénzből is sok elúszott a Tiszán...


Srđan Šveljót (51) újvidéki sztájlisztot (arculattervező, stílustanácsadó), divattervezőt és fényképészt, aki DJ Fanatic néven is ismert, kedden letartóztatták azzal a gyanúval, hogy pornográf anyagokat közölt, szerzett be és birtokolt, valamint hogy kiskorúakat használt ki pornográf anyagok készítéséhez, írja a...
2020. JANUÁR 29.
[ 10:49 ]
A magyar határkerítés miatt a bácskai oldalon egyre nehezebb az illegális határátlépés, a migránsok jelentős része emiatt átkel a Tiszán, s a bánsági oldalon próbálkozik, a hármashatárnál megkerülve a kerítést. Majdányon és Rábén az ott élők szerint tarthatatlanná vált a helyzet. Domonkos Szilvia községi...
2020. JANUÁR 28.
[ 20:22 ]
Fokozott rendőri jelenlét volt tapasztalható a keddi nap folyamán Horgoson, miután hajnalban mintegy 70 fős migráns csoport megpróbálta áttörni a határkaput Röszke 2-n, hogy bejusson az EU területére. A sikertelen akció után a bevándorlók Horgos különböző pontjain kezdtek csoportosulni, ami aggodalommal töltötte el a...
2020. JANUÁR 28.
[ 17:17 ]
Beolvasás folyamatban