Szabadkán tanácskozott csütörtökön a szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsainak koordinációs testülete, majd megbeszélést folytattak a szerbiai ombudsmannal is az aktuális problémákról. Zoran Pašalić ombudsman társaságában volt Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára is.
Hajnal Jenő, a házigazda Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy Belgrád, Bosilegrad és Novi Pazar után ez volt már a negyedik találkozó az idén az alapvető jogok biztosával, ami azt jelzi, hogy Szerbia valóban érdekelt a kisebbségek gondjainak a megoldásában.
- Az alapvető jogok biztosának a szabadkai látogatása arról árulkodik, hogy egy új módszer alakult ki az emberi jogok és kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, s nagyon hálásak vagyunk a biztos úrnak, hogy az idei évben már negyedszer találkozik a nemzeti tanácsok koordinációjával – mondta Hajnal Jenő. - Ennek a látogatásnak is az a lényege, hogy hogyan tudjuk a legrövidebb időn belül orvosolni azt, ha sérülnek a kisebbségi jogok. Szinte tálcán kínálják a lehetőséget, s ezzel élni kell! Nemcsak a problémák katalógusba vétele a fontos, hanem az, hogy azok így megoldódhatnak. A jövő évi tervekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy egy újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni. Ez a terv pedig nyilvántartásba venné mindazt, amit most felsoroltunk.
A találkozón a magyar nemzeti közösséget érintő gondokról is szó volt, mondta az MNT elnöke.
- A Magyar Nemzeti Tanács szempontjából a legnagyobb problémát a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén látjuk. Itt számos észrevétel van, a kataszterben, az állami hivatalokban is. A törvények hiába rendelkeznek, mindegyik a maga eszközével rendez valamit, de ezek fölé kell, hogy emelkedjenek a nemzeti kisebbségekről, az emberi jogokról szóló törvények, s azok írjanak át, alakítsanak át mindent, hogy egy egységes, egyértelmű igazgatási rendszer legyen. Tehát ott, ahol hivatalos nyelv a magyar is, azokban a községekben bármilyen dokumentumot magyarul meg lehessen írni és az állam feladata az, hogy az érthető és kommunikálható legyen bárhol Szerbiában, ott is, ahol nem érnek magyarok és nem értik meg azt a dokumentumot.
A nemzeti tanácsok koordinációs testületének ülésén szó volt oktatási kérdésekről is.
- Létezik egy köztársasági, kisebbségi alap. Ennek az összege már igen magas volt a tavalyi évben is, 30 millió dinár került kiosztásra. Erre a nemzeti kisebbségeket képviselő intézmények, alapítványok pályázhatnak, s az idei évben, a kultúra után most az oktatást helyezzük előtérbe. Szeretnénk a miniszter úrral egy találkozót lebonyolítani, és pontosítani, hogy a nemzeti tanácsok fordítói, tankönyvkiadói és egyéb problémái hogyan oldhatóak meg, mert azok nemcsak a nemzeti tanácsok feladatai, hanem elsősorban állami és köztársasági feladatok – mondta Hajnal Jenő.
Zoran Pašalić, az alapvető jogok biztosa szerint a kisebbségi tanácsoknak egyre nagyobb a bizalma az általa képviselt hivatalban.
- Amivel felettébb elégedett vagyok, hogy az idei évben 24 ajánlás fogalmaztunk meg a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, ami sokkal több, mint az előző években, hisz korábban 11 év alatt 209 ajánlás született. A kisebbségi tanácsok képviselői 1600 alkalommal fordultak a hivatalhoz, s általában a kultúráról, a kisebbségi nyelvhasználatról, az anyakönyvekről volt szó. Sokat dolgoztunk mindezen, és sikerült néhány szabálytalanságot kijavítani. Ami fontos, hogy ezeken a találkozókon tervet készítünk, hogy hogyan fogunk dolgozni a jövőben – mondta Zoran Pašalić.
Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára a rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy néhány napja Bujanovacon bemutatták az albán névkatalógust, ami alapján az összes hivatalos dokumentumban helyesen lehet beírni az albán neveket. Ennek mintájára a többi kisebbség esetében is meg tudják teremteni ezt a lehetőséget, ígérte az államtitkár a szabadkai sajtótájékoztatón.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!