Vajdaság
Szabadka: Fontos a régészeti örökségvédelem tudatosítása

A régészeti örökségvédelem tudatosításának előmozdítása címmel tartott pénteken előadást a szabadkai Raichle palotában a Szerb Archeológiai Társaság és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet. A projektumot a Szerbiai Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium támogatta.

A rendezvénysorozat célja, hogy rámutassanak a régészeti örökségvédelem fontosságára, hogy felhívják a figyelmet az ezzel kapcsolatos törvényes előírásokra, illetve, hogy jó és rossz példák bemutatásával képet adjanak arról, hogy a szerbiai községek miként tesznek eleget ezen kötelezettségüknek.

A témáról dr. Neda Mirković-Marić régész-konzervátor és dr. Adam Crnobrnja múzeumi szaktanácsadó, a Szerb Archeológiai Társaság elnöke tartott előadást, akiket Silling Léda, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója köszöntött.

Elsőként dr. Neda Mirković-Marić vidékünk régészeti kutatásainak történetéről, illetve az itt található lelőhelyekről tartott rövid beszámolót.

Az első régészeti kutatásokat régiónkban Luigi Ferdinando Marsigli gróf (1658—1730) végezte, aki az osztrák császári hadsereg katonájaként mintegy két évtizedet töltött ezeken a tájakon. Elsősorban római kori tárgyakat talált, s megalapozta vidékünkön a régészet jövőjét. 1882-ben került felszínre az első nagyobb lelet együttes a Macskovics-féle téglagyár területén, mintegy 50 kilogrammnyi bronztárgy. Egy évre rá, 1883-ban megalakul a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat, majd 1892-ben a Szabadkai Közkönyvtár és Múzeum Egylet. Az első nagyobb ásatások 1913-ban voltak. A 20-as és 30-as években nagyszámú leletet találtak Szabadka környékén.

Vidékünkön számos lelőhely van, ahonnan a különböző korok emlékei kerültek elő. Tavankúton a szarmata korból származó tárgyakat találtak, Ludason az őskor első szakaszából kerültek elő leletek, a noszai Gyöngyparton a rézkorból. A kishegyesi téglagyár körül egykor avarok éltek. 1964-ben tárták fel a horgosi templomdombot, ismertette a többi közt dr. Neda Mirković-Marić. A 90-es években, az autóút építésekor ismét szarmata leletekre bukkantak, és Verušićon is 2010 környékén.

Dr. Adam Crnobrnja elsőként arról beszélt, hogy hogyan lehet a lelőhelyekre bukkanni. Előfordulhat az is, hogy a növényzet levelének elszíneződése utalhat arra, hogy a talaj felszíne alatt romok lehetnek. A technika fejlődésével, geofizikai kutatás módszerével szinte le lehet látni a föld alá. Horizontális és vertikális metszetek is készíthetőek, amelyeken jól látszik, hogy mit rejt a talaj. Természetesen régi iratok is utalhatnak arra, hogy egy bizonyos területen egykor valamilyen épület állt. A szakember részletesen mesélt arról, hogy a lelőhely megtalálása után hogyan kezdődnek meg a feltárások, hogy végül a leleteket katalogizálják, majd a legvégén a nagyközönségnek is bemutassák.

Előadásában azonban elsősorban arra fókuszált, hogy ha valaki szántás, ásás vagy egyéb földmunkálatok közben leleteket talál, akkor azt köteles jelenteni a hatóságoknak, ugyanis a törvény szerint a földben vagy a vizek medrében talált leletanyagok állami tulajdonnak minősülnek. Aki mégis megpróbálja eltulajdonítani a leleteket, az súlyos büntetésre, akár szabadságvesztésre is számíthat.

Szerbia is aláírta a nemzetközi konvenciót, ami a régészeti örökségvédelemre vonatkozik. Dr. Adam Crnobrnja szerint ennek ellenére az állam sokszor megfeledkezik ezen feladatáról. Elmesélt egy példát, hogy egy út építésekor egy egykori katedrális jó állapotban lévő romjait tárták fel. A hatóság azonban úgy döntött, hogy az út nyomvonalát nem lehet módosítani, s pénz sincs a leletmentésre, ezért az egészet megsemmisítették. Ilyen hozzáállással pótolhatatlan értékek veszhetnek oda, amelyek egykor itt élő elődeink történetéről mesélhetnének.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szerbiában népessége már évtizedek óta csökken. A fő ok az elvándorlás és a negatív népszaporulat. Ugyanezek a tényezők játszanak szerepet abban is, hogy Vajdaság tartomány lakossága évente 10 ezer fővel csökken. Szerbia lakossága évente 37 ezer fővel csökken, mára már kevesebb, mint 7 millió fő él...
2020. JANUÁR 28.
[ 15:04 ]
Kedd délelőtt Horgos központi részén, az úgynevezett Lantos kocsma előtt, majd utána a központban a migránsok nagyobb csoportjára lettek figyelmesek a helybeleik. Feltételezik, hogy azokról a bevándorlókról van szó, akik hajnalban megpróbáltak betörni a Horgos 2 határátkelőhelyen Magyarország területére. A helybeleik...
2020. JANUÁR 28.
[ 14:22 ]
Új technikai felszereléssel, berendezésekkel bővült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a Szerbiai Filmes Központ pályázatának köszönhetően. A magyarkanizsai intézmény a központ pályázatán másfél millió dináros támogatásban részesült, amely mellé az önkormányzat biztosította az önrészt,...
2020. JANUÁR 28.
[ 12:08 ]
Beolvasás folyamatban