Vajdaság
Szabadka negyedik hivatalos nyelve lesz a bunyevác

Szabadka képviselő-testülete csütörtöki ülésén elfogadta a javaslatot, hogy a bunyevác nyelv a város negyedik hivatalos nyelve legyen. Ehhez a város statútumának a megváltoztatására lesz szükség. 58 képviselő szavazatott igennel és csak ketten ellenezték a javaslatot.

Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője üdvözölte a döntést, azt hangsúlyozva, hogy a bunyevácok erre egy egész évszázadot vártak. Szavai szerint a döntéssel a bunyevácokat Szabadkán, de Szerbiában is önálló népként, nemzeti kisebbségként ismerték el, amely egyenrangú a többi szerbiai kisebbséggel, saját kultúrája, hagyománya és nyelve van.

A bunyevác kisebbség hivatalos elismerésére a javaslatot Stevan Bakić polgármester tette meg, aki ezzel a bunyevácság iránti barátságáról tett tanúbizonyságot, mondta Dragan Kopunović, szintén a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője. Köszönetet mondott Pásztor Bálintnak, a VKT elnökének is, aki ugyancsak támogatta a kezdeményezést. A város ezzel elismerte, hogy a bunyevác nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a szerb, magyar és horvát nyelvvel.

Szabadka Polgári Mozgalma nevében Miroslav Milojević azt mondta, senkinek sem kell, hogy emiatt sértve érezze magát, úgy kell vigyázni a bunyevác nyelvre is, mint a közös kultúra egy részére, s együttes erőfeszítéseket kell tenni, hogy jobbá tegyük a várost.

A horvát közösség tagjaként ezen döntés ellen emelte fel szavát Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke, aki azt mondta, hogy azon bunyevácok nevében beszél, akik horvátnak tartják magukat. Szerinte a bunyevácok háromnegyede érzi magát horvátnak. Azt mondta, jogilag nem lehet a kezdeményezés elé állni. A törvény szerint az lehet hivatalos nyelv egy adott településen, amit a lakosság legalább 15 százaléka beszél. A szabadkai bunyevácok esetében támogatják a pozitív diszkriminációt, de szeretnék, hogy más településeken, ahol a horvátok nem érik el a 15 százalékot, ez a nemzeti közösség is élvezzen pozitív diszkriminációt. A VHDSZ kezdeményezni fogja, hogy a horvát nyelv is legyen hivatalos ott, ahol legalább annyian vannak számarányukban, mint a szabadkai bunyevácok, mert Szabadkán most precedenst teremtettek. Szerinte önálló bunyevác nyelv nem létezik, az csak egy nyelvjárás.

A vita végén Stevan Bakić polgármester elmondta, számára egy nagyon fontos nap volt a mai, hogy érdemben tudtak tenni a bunyevác nyelv érdekében. Kijelentette, voltak olyan vélemények, amelyek sértőek voltak a képviselő-testületre nézve, s bizonyos nagykövetségek bizonyos kijelentései arra vonatkoztak, hogy nem volt jogi alapja a döntés meghozatalának, s annak még következményei lesznek. Mint mondta, ezt a döntést nem a kisujjukból rázták ki, hanem a bunyevác delegáció kérését fogadták el, s egyetlen nép jogai sem sérültek, egyetlen hivatalos nyelv korábbi státusát sem csökkentették.

A mostani döntéssel csak az első lépést tették meg, hogy a bunyevác Szabadkán hivatalos nyelv legyen. Az illetékes bizottságnak el kell készítenie a javaslatot a város statútumának a megváltoztatására, s amikor az elkészül, azt ismét el kell fogadnia a városi képviselő testületnek.

Az ülés napirendjén egyébként több mint húsz pont szerepelt, köztük a városi infrastruktúrát érintő kérdések. Módosították a Harcosok sorakozója helyi közösség részletes szabályozási tervének egy részét, mert garázs épül a Május elseje, a Blaško Rajić, a Nada Dimić és a Joó Lajos utcák közti területen. Saját egészségházat is építenek a helyi közösség területén élő polgároknak, s hogy megteremtsék ennek a jogi feltételeit, azzal kapcsolatban is dokumentumot fogadtak el.

A képviselők emellett meghallgatták három alapítvány tavalyi munkabeszámolóját, illetve idei terveiket is elfogadták.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Jursonovic kálmán
2021. MÁRCIUS 7. [ 9:13 ]

Az összes felmenőm bunyevác,itt Baján élünk,a népünket elválasztó "csík"/granica"ezen oldalán.Már csak nyomaiban értik a szót az itteniek.Csak üdvözölni tudom ami Szabadkán történt.Talán még ide is kihat az e fajta törekvés.Szerte szét hulló nemzetemre igen csak ráférne.


Nagy Bata Károly
2021. MÁRCIUS 6. [ 17:33 ]

Aki csak egy "picurkát" is járatos a történelemben, az tisztában van vele, hogy a bunyevácok NEM horvátok! Szükségtelen ezen "rugózni" - ezen téma melegen tartására csak a horvát politikusoknak van szükségük. Szánalmasak! . . . Egyébként, inasiskolás koromban ott éltem közöttük, a Rókus templom szomszédságában, Szabadkán. Barátságos, segítőkész, szorgalmas, jóravaló embereket tisztelhettem bennük! Érdekes, hogy velem, aki tiszta magyar környezetben nőttem föl, igyekeztek magyarul beszélgetni. Szerintem helyénvaló, hogy a nyelvük hivatalos használatban lesz! (De(!) ne csak papíron, hanem a valóságban is! Sajnos sok, keserű, dühítő történetem van, hogy hogy tisztelik ebben az "országban" a többnyelvűséget.


Garai László
2021. MÁRCIUS 6. [ 13:22 ]

Sikerült leválasztani a bunyevácokat a horvát nemzetről. A 60-70-es években a magyarokkal próbálkoztak. Imitt-amott még virágzik konkoly a búzában - hirdetve, hogy a vajdasági magyarok valami különálló, semmi közük az egyetemes magyarsághoz.


Nostradamus
2021. MÁRCIUS 4. [ 21:02 ]

Ismét aktuális a feliratok cseréje (is) a majdnem felépült színházon, hogy ezután négy nyelven legyen kiírva. De lehet, hogy meg kellene várni az építkezés befejeztét, mert lehet, hogy addig az arab is hivatos lesz Szabadkán.


Egy perc néma hallgatással és koszorúval emlékeztek ma Szabadkán, a Sárga ház előtt a 80 évvel ezelőtti borzalmakra, amikor Bácska Magyarországhoz való visszacsatolása után az épületbe zárták azokat, akikről azt vélték, hogy az új rendszer ellenségei. A megemlékezést Margareta Bašaragin, az újvidéki Női...
2021. SZEPTEMBER 23.
[ 19:40 ]
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága mintegy 100 mesekönyvet küldött a Vajdaságba, és Szőke Annát, a Brunszvik Teréz Óvodapedagógusok Egyesületének elnök asszonyát bízták meg, hogy juttassa el oda a könyvcsomagot, ahol a legnagyobb szükség van...
2021. SZEPTEMBER 23.
[ 18:29 ]
Körmöci Károly 1947-ben született Magyarkanizsán. Középiskolai tanulmányait Törökkanizsán végezte, majd a szabadkai Közgazdasági Főiskolán szerzett diplomát. Volt községi képviselő, a községi végrehajtó tanács tagja, majd alelnöke. 1996 és 2000 között a végrehajtó bizottság elnöki posztját töltötte be, ezt...
2021. SZEPTEMBER 23.
[ 17:04 ]
Beolvasás folyamatban