Szabadka képviselő-testülete csütörtöki ülésén elfogadta a javaslatot, hogy a bunyevác nyelv a város negyedik hivatalos nyelve legyen. Ehhez a város statútumának a megváltoztatására lesz szükség. 58 képviselő szavazatott igennel és csak ketten ellenezték a javaslatot.

Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője üdvözölte a döntést, azt hangsúlyozva, hogy a bunyevácok erre egy egész évszázadot vártak. Szavai szerint a döntéssel a bunyevácokat Szabadkán, de Szerbiában is önálló népként, nemzeti kisebbségként ismerték el, amely egyenrangú a többi szerbiai kisebbséggel, saját kultúrája, hagyománya és nyelve van.

A bunyevác kisebbség hivatalos elismerésére a javaslatot Stevan Bakić polgármester tette meg, aki ezzel a bunyevácság iránti barátságáról tett tanúbizonyságot, mondta Dragan Kopunović, szintén a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője. Köszönetet mondott Pásztor Bálintnak, a VKT elnökének is, aki ugyancsak támogatta a kezdeményezést. A város ezzel elismerte, hogy a bunyevác nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a szerb, magyar és horvát nyelvvel.

Szabadka Polgári Mozgalma nevében Miroslav Milojević azt mondta, senkinek sem kell, hogy emiatt sértve érezze magát, úgy kell vigyázni a bunyevác nyelvre is, mint a közös kultúra egy részére, s együttes erőfeszítéseket kell tenni, hogy jobbá tegyük a várost.

A horvát közösség tagjaként ezen döntés ellen emelte fel szavát Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke, aki azt mondta, hogy azon bunyevácok nevében beszél, akik horvátnak tartják magukat. Szerinte a bunyevácok háromnegyede érzi magát horvátnak. Azt mondta, jogilag nem lehet a kezdeményezés elé állni. A törvény szerint az lehet hivatalos nyelv egy adott településen, amit a lakosság legalább 15 százaléka beszél. A szabadkai bunyevácok esetében támogatják a pozitív diszkriminációt, de szeretnék, hogy más településeken, ahol a horvátok nem érik el a 15 százalékot, ez a nemzeti közösség is élvezzen pozitív diszkriminációt. A VHDSZ kezdeményezni fogja, hogy a horvát nyelv is legyen hivatalos ott, ahol legalább annyian vannak számarányukban, mint a szabadkai bunyevácok, mert Szabadkán most precedenst teremtettek. Szerinte önálló bunyevác nyelv nem létezik, az csak egy nyelvjárás.

A vita végén Stevan Bakić polgármester elmondta, számára egy nagyon fontos nap volt a mai, hogy érdemben tudtak tenni a bunyevác nyelv érdekében. Kijelentette, voltak olyan vélemények, amelyek sértőek voltak a képviselő-testületre nézve, s bizonyos nagykövetségek bizonyos kijelentései arra vonatkoztak, hogy nem volt jogi alapja a döntés meghozatalának, s annak még következményei lesznek. Mint mondta, ezt a döntést nem a kisujjukból rázták ki, hanem a bunyevác delegáció kérését fogadták el, s egyetlen nép jogai sem sérültek, egyetlen hivatalos nyelv korábbi státusát sem csökkentették.

A mostani döntéssel csak az első lépést tették meg, hogy a bunyevác Szabadkán hivatalos nyelv legyen. Az illetékes bizottságnak el kell készítenie a javaslatot a város statútumának a megváltoztatására, s amikor az elkészül, azt ismét el kell fogadnia a városi képviselő testületnek.

Az ülés napirendjén egyébként több mint húsz pont szerepelt, köztük a városi infrastruktúrát érintő kérdések. Módosították a Harcosok sorakozója helyi közösség részletes szabályozási tervének egy részét, mert garázs épül a Május elseje, a Blaško Rajić, a Nada Dimić és a Joó Lajos utcák közti területen. Saját egészségházat is építenek a helyi közösség területén élő polgároknak, s hogy megteremtsék ennek a jogi feltételeit, azzal kapcsolatban is dokumentumot fogadtak el.

A képviselők emellett meghallgatták három alapítvány tavalyi munkabeszámolóját, illetve idei terveiket is elfogadták.