Az elmúlt hét folyamán zajlott a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében a XXI. Apáczai Nyári Akadémia két tanári továbbképzése, a Természettudományi és a Történelem és magyarság.
A nyitórendezvény rendhagyó módon a Vajdasági RTV új székházában zajlott. A házigazdák nevében Klemm József, a VRTV vezérigazgató-helyettese üdvözölte a jelenlévőket, majd , Lukács Gabriella, a VMPE elnöke mondott üdvözlő szavakat. A tiszteletbeli elnök, Nagy Margit levelét is fölolvasták. Harmath Károly ferences atya áhítata után pedig Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Kárpát-medencei Magyar Oktatásért felelős helyettes államtitkára, majd Kiss Dávid, az Oktatási Hivatal projektvezetője, valamint Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke üdvözlő beszédei hangzottak el.
A műsort Lukács Melissza szavalata és Szabó Zsuzsanna dalcsokra színesítette.
Délután dr. Pomozi Péter, a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója Miről vallanak régi stílusú népballadáink, népdalaink és archaikus népi imáink? című, majd a világhírű idegsebész, dr. Csókay András, a Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának tanára rendkívül szuggesztív előadását, a Jézussal a tudományban címűt hallgattuk meg.
A két továbbképzési csoport ezután különvált.
A hét folyamán 11 történelmi témájú előadás hangzott el a Történelem és magyarság tanári továbbképzés keretében. A szakma magyarországi legnevesebb szakértői vállalták azt, hogy a délvidéki magyar ajkú történelemtanárok tudását elmélyítsék. Dr. J. Újváry Zsuzsanna, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi docens, a Kortárs Női reflexiók Fórumának tudományos főmunkatársa: „Országunk most már nyitva áll a török előtt vízen és szárazon…” – Nándorfehérvár elvesztése 1521-ben címmel évfordulós témához nyúlt. Dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese Teleki, Bethlen, Bánffy. A három erdélyi gróf küzdelme a magyar nemzeti érdekek védelmében 1918 – 1920-ban címmel Erdély történelméről szólt, ugyanúgy, mint Szakolczai Laura, a Szegedi Tudományegyetem történelem szakos doktorandusza: Egy 17. századi erdélyi fejedelemasszony, Lónyay Anna című előadásában.
Általánosabb témához nyúlt Guitman Barnabás, PhD, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet Történelemelméleti, Módszertani és Didaktikai Tanszékének adjunktusa, aki A hagyományos történeti korszakolás korszerűtlensége címmel újszerű gondolatokat vetett föl.
Dr. Ujváry Gábor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője Az ország feldarabolása a magyar történetírásban, 1918 – 1920 címmel trianoni témához nyúlt, dr. Szabó József János hadtörténész, nyugalmazott alezredes lendületes előadása pedig az Árpád-vonalról a történészek (és más szakosok között is!) nagy sikert aratott. Címe: A Magyar Királyi Honvédség erődítései a Kárpátokban 1940-44 között.
Dr. habil Szakály Sándor DSc, a budapesti VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár főigazgatója A magyar királyi csendőrség története 1881 – 1945 című tartalmas előadása mindannyiunk épülésére szolgált, mert segített eloszlatni néhány tévhitet, hibás megítélést a csendőrségről.
Egyháztörténeti témával foglalkozott dr. Zakar Péter történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, a Tanárképző Központ igazgatója előadásában, A Csanádi egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában, aki áttekintette a papok viszonyulását a szabadságharchoz.
A hét történelmi témájú előadásai között kell megemlítenünk az évente visszatérő témát: az 1944-45-ös magyarellenes atrocitásokat a Délvidéken. A Keskenyúton Alapítványt mutatta be Dulka Andor nyugalmazott történelemtanár. Ezen kívül Wendelin Gruber jezsuita szerzetes könyvét, A vörös sárkány karmai között címűt is bemutatta. Majd egy filmvetítésre is sor került: A keresztállító ember II. című vallomást nézhették meg a továbbképzés résztvevői.
Egy rövid bemutató a nagybecskereki katonatemető Szent György lovagok által felújított keresztje történetével foglalkozott.
Wilhelm József, a zombori Veljko Petrović Gimnázium történelem szakos tanára A mítoszok szerepe az emberré nevelésben és a rablógazdálkodás története című előadását nagy érdeklődés övezte, lebilincselő, valódi „tanári” előadásmódja is hozzájárult ehhez.
Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem levéltárának igazgatója sok-sok adattal beszélt a kutatásairól „1920-1929 közötti szegedi egyetemi hallgatók származási helyei” címen.
Dr. habil. Miklós Péter PhD, a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetemi tanára, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai tanácsadója,a „Szétfejlődésről” beszélt, vagyis a Kárpát-medencei magyar „irodalmak” művelődéstörténeti kérdéseit boncolgatta.
Dr. Pomozi Péter, a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója a Keleti palóc betyármesék és hiedelemmondák című tudományos forrásmunkát mutatta be, majd egy másik alkalommal A magyar nyelv Trianon előtt és után a Kárpát-medencében című könyvbemutató után közös gondolkodásra szólította föl a hallgatókat.
Mgr. Viola Lujza, nyugalmazott magyartanár Egy kis nyelvművelés című előadásában rámutatott a napjaink közbeszédében előforduló nyelvhelyességi hibákra, és a tanügyben dolgozók gyakori és jellemző helyesírási hibáira.
Művelődéstörténeti témával foglalkozott dr. Major Gyöngyi közgazdász filozófus, főiskolai docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja újszerű előadása Hagyomány, tehetséggondozás és a nemzetpolitika aktuális kérdései címen, ahol korunk nagyon időszerű kérdéseiről esett szó. Valamint dr. Császtvay Tünde, a budapesti ELTE BTK Irodalomtudományi Intézet főosztályvezetője A 19. századi szalon-garnitúra címmel tartott érdekes előadása a 19. század utolsó harmadának írói-művészi szalon- és társasági életéről.
J. Újváry Zsuzsanna érdekfeszítő előadása a pestisjárványokról és pandémiákról szólt: A magyarországi pestisjárványok és más pandémiák. A tömérdek hivatkozással, adattal, történettel és festménnyel illusztrált előadás végigvezette a járványok történetét a kora középkortól a XIX. századig.
A szakmai előadásokon kívül egy Tarcal-hegyi kirándulással is kedveskedtek a szervezők a résztvevőknek, melyet Pecze Rózsa és Korenchy László vezetett.
Volt népzenei est, melynek vendége a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület tamburazenekara és a dalárda férfikórusa volt Szabó Gabriella és Bolyos Miklós szakmai vezetésével.
Pénteken délután Dulka Andor szervező értékelte a tanári továbbképzést. A Történelem és magyarság öt munkanapját sikeresnek és magas színvonalúnak ítélte. Kiemelte és reménykeltőnek tartotta azt, hogy a szakma nagyjai mellett az előadók között megjelentek olyan fiatalok is, akik új színt vittek témaválasztásukkal és előadásmódjukkal az ANyA programjába.
A főszervező Viola Lujza volt.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!