Egy perc néma hallgatással és koszorúval emlékeztek ma Szabadkán, a Sárga ház előtt a 80 évvel ezelőtti borzalmakra, amikor Bácska Magyarországhoz való visszacsatolása után az épületbe zárták azokat, akikről azt vélték, hogy az új rendszer ellenségei.
A megemlékezést Margareta Bašaragin, az újvidéki Női Tanulmányok és Kutatások szervezet vezetője kezdeményezte, aki kutatásai során szembesült azzal, hogy most van pontosan 80 esztendeje az akkor történteknek. Elmondta, hogy nagyon sok nőt is megkínoztak az épületben. Sorsuk kutatásával foglalkozik, s ezért minden évben megemlékeznek majd a bebörtönözött, megkínzott emberekről.
Itt raboskodott Szimin Bosán Magda írónő is, aki egy 96 névből álló jegyzéket állított össze, hogy hány nőt tartottak fogva az épületben 1941-ben. Közülük kettőt halálra ítéltek. Wohl Lolát kommunista társaival november 18-án akasztották fel, Rácz Magda később kegyelmet kapott, de a háború végéig börtönben volt. Kiskorú lányokat is fogva tartottak diverzáns akciók vádjával. Az egyikük gabonatáblákat gyújtott fel, a másik szögeket szórt szét a Palicsi úton és cukrot öntött az üzemanyag tartályokba, hogy meggátolja a magyar katonai járművek mozgását.
Dejan Mrkić, a szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa elmondta, a nők is embertelen kínzásban részesültek. 1944-ig több száz szabadkai raboskodott itt, főleg kommunisták. Hozzátette, hogy azután 1944/45-ben a bevonuló partizánok szintén itt kínozták áldozataikat.
Az egykori Sárga ház ma egész más célt szolgál, fiatalok nemzedékei tanulhatnak itt, ugyanis az épület a Magyar tannyelvű Tanítóképző Kar székhelye.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!