Válasz
„Születnek magas színvonalú vajdasági magyar drámák”
Ünnepi beszélgetés a magyar dráma napja apropóján
Betűméret:             

Szeptember 21-e a magyar dráma napja, a magyarországi és határon kívüli magyar drámairodalom ünnepe. Arra emlékezünk ekkor, hogy 1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját a Nemzeti Színházban. 1984-ben kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

Van-e most vajdasági magyar drámairodalom? Milyen a megszülető művek színvonala? Mit tudunk hozzátenni mi az egyetemes magyar értékekhez? Színházaink szívesen játszanak-e magyar drámákat? A kérdést elsőként Körmöci Petronellának, a szabadkai Népszínház új társulatigazgatójának tettem fel.

- Többször is játszunk magyar drámákat. Tavaly is, pont a magyar dráma napjára Szép Ernő Lila ákác című darabjával készültünk, az idén pedig egy kortárs művet, az Újvilágot vettük elő, amit Pass Andrea írt és ő is rendezi. Egyébként az évad többi előadását tekintve is igyekszünk a magyar szerzőket figyelembe venni, előtérbe helyezni, amikor csak lehet.

- Hogyan fogadja a közönség a magyar darabokat?

- Biztos, hogy szívet melengető, amikor az ember tudja, hogy egy magyar nyelven íródott, eredeti nyelven elhangzó darabra ül be, de fontos megemlítenem, hogy a fordítások is kiválóak, s nagyon alkalmasak, hogy bemutassuk őket. Kiválóak a kortárs szerzők is. Most szinte dúskálunk a javakban, rettenetesen sok új dráma születik, jobbnál jobbak. Most, ahogy készültem a társulatvezetői feladatokra, legalább tizenhat darabot ki tudnék rakni az asztalra, amit szívesen műsorra tűzne a színházunk és a színésznek is öröm lenne játszani.

- Dámaíró versenyek is vannak, s talán ennek is köszönhető, hogy sok magyar dráma születik Vajdaságban is.

- Évek óta meghirdetjük a drámaíró versenyt, amit a Délvidéki Magyar Színjátszás Napja keretében be is mutatunk. Egész évben nyitva van a pályázat és a két legjobb művet egy feldolgozó színház keretében be is mutatjuk. Én úgy tudom, hogy az elmúlt években összesen 60-70 mű született. Olyan színvonalas darabok is születtek, amelyeket később egyik-másik vajdasági színház műsorára is tűzött. Egy kicsit későn, középiskolában kezdünk el foglalkozni a drámákkal. Én mindenkit arra biztatnék, hogy próbálja ki magát. Segítséget is lehet kérni. A mi színházunknak van dramaturgja is, s ha picit valaki elakad az írásban, vagy valami ötlet, inspiráció kell, akkor nyugodtan meg lehet bennünket is keresni.

Brestyánszki Boros Rozália a szabadkai Népszínház dramaturgja, de színészként is láthattuk már. Több drámát is írt. 2013-ban mutatták be például a Vörös című előadást, ami az 1944-es partizán megtorlásokról szól.

- Amikor nekikezd egy dráma megírásához, honnan jönnek az ötletek? Vannak-e olyan témák, amik itt és most adják magukat?

- Az utóbbi években, amikor drámákat írok, azokat felkérésre írom. Gyakorlatilag tehát az ötlet nem az én agyamban fogan meg, hanem vagy megkeres egy rendező, vagy egy szerzőcsapat. Jönnek egy ötlettel, és akkor ahhoz igazodva írok. Régebben alkalmanként előfordult, hogy úgy írtam szöveget, hogy valamiről szólni akartam. Ma már erre nincs idő.

- Ha mégis lenne, akkor miről írna? Mi kívánkozna ki a tollából?

- Az ember másként jár el, ha erre van potenciális ideje. Mindig egy különleges érzékenységgel kell közlekedni ott, ahol éppen vagyunk, abban az adott közegben. A közeg alatt nemcsak a mikrokultúrát értem, ahol élünk, hanem szűkebb és tágabb értelemben is. Ha az emberben van fogékonyság arra, ami jelen pillanatban mozgatja, a szűkebb vagy tágabb világunkat, és erről gondol valamit, akkor szerintem ezzel kell foglalkozni. Másodrangú kérdés az, hogy időben, térben ezt hová helyezi el, hogyan írja meg, milyen technikai, dramaturgiai fogásokat alkalmaz.

- Korábban nagy vita volt itt, Vajdaságban, hogy létezik-e vajdasági magyar irodalom? Létezik-e vajdasági magyar drámairodalom?

- Közel két évtizede indult útjára a vajdasági magyar szerzők számára kiírt drámapályázat, ami gyakorlatilag egész évadban nyitva áll. Ez nemcsak az itt élő, hanem az innen elszármazott szerzők számára is nyitott és elsődleges célja a vajdasági magyar drámaírás ösztönzése. Ezen a drámapályázaton vettek már részt nagyhalak is, de elsőként próbálkozó fiatalok is, egyetemisták, középiskolások. Szerintem nagyon színes paletta született. Merem remélni, hogy ez a kezdeményezés hosszú életű lesz, és ennek következtében rúghatnak majd sokan labdába az új drámaírók közül.

- Hogyan látja, milyen a színvonal?

- Nagyon változatos a színvonal. Vannak természetesen olyan szövegek is, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, magyarul nem drámát, nem színművet adnak be. Vannak azonban nagyon magas színvonalú művek is. Minden egyes alkalommal továbbítjuk ezeket a szövegeket a magyarországi dramaturg céh számára. A céh a teljes éves magyar drámairodalmi termésből minden évadban kiválasztja a legjobbat és azt úgynevezett Vilmos-díjjal jutalmazza. Két alkalommal kapott már Vilmos-díjat olyan szerző, akik a mi pályázatunkra adták át munkájukat.

Rókus Zoltán színész az elkövetkező évadban a szabadkai Népszínház Magyar Társulatát fogja erősíteni, de amint megtudtam, vannak drámaírói ambíciói is.

- Ha kapna egy felkérést, hogy egy drámát megírjon, mi lenne az a téma, amihez elsőként nyúlna?

- Mostanában elsősorban a fiatalok problémáival foglalkozom. Évekkel ezelőtt, még egyetemista koromban volt egy ilyen indíttatásom, hogy jó lenne írni egy drámát, hiszen foglalkoztunk olyasmivel, hogy dramatizálás, egy témát megírni, színpadra vinni… Innen indult az, hogy elkezdtem a drámaírás felé kapálózni. Most is születőben van egy történet. Még anno írtam egy kezdő jelenetet, de ezt félreraktam. Legtöbb írásom egyébként a fiókba került. Két-három év után jutottam el oda, hogy úgy éreztem, ezt a darabot most be kell fejeznem. Most van róla mit mondanom. A darab fiatalokról szól, akik elvándorlásban és visszatérésben gondolkodnak, hogy mit kapnak itthon. Főleg társadalomkritika ez az egész, de mégis egy kicsit vidámabb, komikusabb, egy falusi történetre próbáltam ráhúzni. Talán egy tanyaszínházi darab volt a fejemben, amikor elkezdtem ezt folytatni. Nagyon jól jött ki ez az egész, mert úgy gondoltam, hogy én ezt most befejezem, és majd valamit kezdek vele. Ekkor jött a pályázat, hogy van-e kortárs drámaíró itt nálunk. Elküldöm, és majd meglátom, hogy mi lesz belőle.

- Mi a cél a darabbal? Rávenni a fiatalokat, hogy ne menjenek el, vagy csak, hogy gondolják át, hogy érdemes-e itt hagyni mindent?

- Rávenni a fiatalokat, hogy maradjanak itt, ha nincsenek erre jó érveink, ami ide tudja láncolni őket, akkor az nagyon nehéz a mai viszonylatban. Én is most 26 éves vagyok. Azt kell bemutatni nekik, hogy hogyan tudják ők ezt a rendszert, ami itt van nálunk, úgy megváltoztatni, hogy élhető legyen. Ha személyesen esetleg hozzá tud járulni valamihez, akkor megragad ő is, mert mégis csak ez az otthonom, sőt, a következő generáció is maradni fog. De ha ehhez nem adunk támpontokat, hogy mindezt hogyan kellene vagy lehetne megvalósítani, akkor természetesen mindenki valamerre kutatni fog és meglehet, hogy el fog veszni a közösségünk számára.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A feszült nemzetközi helyzetben a nyugati elemzők többsége távol maradt a Valdaj Klub idei, október elején Szocsiban tartott ülésétől. Változtak a témák is, már nem az oroszországi, hanem a globális folyamatok kerültek a fókuszba. A magyar újságíró-elemző, Stier Gábor 14 éve tagja a Valdaj Klubnak, és ezúttal arról...
2023. NOVEMBER 2.
[ 23:46 ]
A héten zajlik Horgoson a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának 8. számú cserkésztisztképző tanfolyama. Két kontinens 11 országából összesen 24 magyar cserkész vesz részt a képzésben, hogy csapatvezetőként utána saját országaikban folytassák cserkészvezetői tevékenységüket. A Domus Pacis lelkigyakorlatos házban...
2023. OKTÓBER 19.
[ 15:35 ]
Palicson pénteken folytatódik a kétnapos Connect & Grow elnevezésű szakmai konferencia. A rendezvényt vajdasági magyar vállalkozások vezetőinek szervezték azzal a céllal, hogy egyrészt továbbképzést biztosítsanak nekik, szakmai ismereteket adjanak át, illetve, hogy ismerkedési lehetőséget nyújtsanak a cégvezetőknek. A...
2023. SZEPTEMBER 8.
[ 11:45 ]
Beolvasás folyamatban