Válasz
Misszió

Nagyon megérintett, ahogy a határon túli honfitársaink viszonyulnak a távolban élő keresztényekhez. Erdélyből és Kárpátaljából is kaptunk jelentős felajánlásokat, azzal a kéréssel, hogy küldjük a támogatást a segítségre szoruló keresztényeknek, ahogy a Vajdaságból is rengeteg támogató üzenetet kaptunk – mondta a Vajdaság Ma portálnak adott exkluzív interjújában Azbej Tristan. A Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője személyes missziójának is tartja a távoli vidékeken élő, szükséget szenvedő hittársaink megsegítését.

- Elmondása szerint ön gyermekkorában megérezte a nagyon puha diktatúra szelét. A keresztények megsegítése így amolyan személyes ügy is?

- Tízéves voltam a rendszerváltoztatáskor, így természetesen hiányosak az akkorról származó emlékeim. Ami megmaradt, az viszont meghatározó, például az, hogy arra kértek, tagadjam le a vallásos neveltetésemet. Ez sikerült is, beálltam a sorba, hétévesen nincs igazán más választása az embernek. Aztán végül lebuktunk egy tanári látogatás során, meglátták a feszületet, engem pedig a gyerekek előtt pellengérre állítottak, hogy milyen körülmények között élünk. Fél év múlva már nem abba az iskolába jártam. Amit a misszióm során látok, a keresztényüldözés, az az én személyes élményeimmel nincs egy szinten természetesen. A mi életünk nem volt veszélyben, nem üldöztek el otthonról. Annyi történt, hogy el kellett rejtenem, amiben hiszek, s ahogyan imádkozom. Egy ártatlan gyermeki léleknek ez érthetetlen. Az élmény viszont végigkísér azóta is, ez is hozzájárul ahhoz, ahogy az üldözött keresztényekhez fordulunk itt a programban.

- Ma, 2019-ben is megvan ez a keresztényellenesség vagy vallásellenesség Európában?

Magyarországon nincs ilyen. Egyes nyugati országokban, a liberálisnak nevezett, de a valóságban nagyon is korlátozó gondolkodásmóddal bíró államokban egy feszület ékszerként való viselése ma azt eredményezheti, hogy elveszíti valaki az állását. Ez nagyjából hasonló, mint amit mi tapasztaltunk a nyolcvanas évek puha diktatúrájában. Annak idején a szocialista államhatalom részéről jött a vallásellenes nyomás, most az úgynevezett korrektség és tolerancia nevében történik ugyanez. Ez nem egyedi, munkaadói döntés, ha jól emlékszem, az Európai Bíróság megerősítette a munkaadó jogát, hogy vallási szimbólumok viseléséért kirúgjon bárkit, akinek ezt követően nincs jogorvoslati lehetősége. A vallások közül pedig egyértelműen a kereszténységet sújtja ez az eljárás leginkább, hiszen ha valaki mondjuk az iszlám gyakorlását próbálná visszaszorítani, nem járna sikerrel, állítólag a legnagyobb gond nyugaton épp az iszlamofóbia terjedése. Érdekes, korábban a nyugati liberális, önmagukat az antiszemitizmus ellen küzdő élharcosoknak beállító erők számára a zsidóellenesség nem különösebben fontos, sőt egyre többször antiszemita kijelentésekkel próbálnak a beköltöző muszlimok kedvére tenni. Lassan a vallásos emberek védelme a keresztények mellett a zsidó embereket se fogja megilletni.

- Magyarországon ez hogyhogy nem alakult ki, sőt államtitkárság alakult a keresztények védelmében, ráadásul emögött széles körű társadalmi támogatottság is van?

- Felmértük ezt a támogatottságot, hiszen nagyon fontos volt számunkra, hogy tudjuk, amit csinálunk, az mások szerint is a magyar lakosság akaratával találkozik. A kutatás eredménye az, hogy a magyar lakosság háromnegyede egyetért a humanitárius alapelveinkkel, azaz nem a bajt kell idehozni a migráció támogatásával, hanem a segítséget odavinni, ahol baj van. Emellett a magyar emberek kétharmada érzi úgy, hogy a keresztényüldözés korunkban egy súlyos probléma, az üldözöttek pedig megérdemlik a védelmet. Ez ráadásul pártpreferenciától független a kutatásunk szerint, azaz a kormányzattal kritikus emberek többsége is egyetértett a célokkal. Mi, magyarok hordozunk a nemzeti pszichénkben egy érzékenységet az üldözöttek és az elnyomottak irányába, ezt a történelmünk igazolja. A mostani középkorú nemzedéknek is vannak személyes élményei az emberi szabadságjogok korlátozásáról. Ha megnézzük a Demokratikus Koalíció vezetőjének kijelentéseit, láthatjuk, hogy egy határozottan keresztényellenes irányvonalról volt szó, amikor ez a párt – korábban még más néven, szocialistaként – kormányozta Magyarországot. Ezt váltotta fel elsöprő támogatással a kereszténydemokráciát hirdető jelenlegi kormány, amelyet azóta többször is megerősített a lakosság. A kormányzat pedig deklaráltan kereszténydemokrata, kijelentette, hogy ebbe az irányba fogja vinni az országot, és az alkotmányban is rögzítette, hogy Magyarország megmaradásához, a jövőjéhez alapvetően hozzájárult a kereszténység. Ez vezetett oda, hogy Magyarország programot indított a keresztények védelmére és felvállalta a megóvásukat.

- A Hungary Helps program a térségben is működik?

- A felosztás szerint az anyaországi segítség két részre válik, a Hungary Helps a Kárpát-medencén kívüli területeken működik. A Kárpát-medencén belüli, de az anyaországon túli területeken más programok működnek más államtitkárság irányításával, például a Bethlen Gábor Alap programjai tartoznak ide. Nem csak a praktikum szempontjából jó ez a felosztás, de elvi szinten is furcsa lenne, ha mi a külhoni magyarságot segítenénk, esetükben ugyanis együttműködésről lehet csak szó magyar-magyar viszonylatban. Személyesen viszont nagyon megérintett, ahogy a határon túli honfitársaink viszonyulnak a távolban élő keresztényekhez. Erdélyből és Kárpátaljából is kaptunk jelentős felajánlásokat, azzal a kéréssel, hogy küldjük a támogatást a segítségre szoruló keresztényeknek, ahogy a Vajdaságból is rengeteg támogató üzenetet kaptunk. Meglepő volt látni, hogy egy kárpátaljai református családi napon több millió forintot gyűjtöttek össze a magyarok az iraki keresztényeknek, pedig ők maguk is nehéz anyagi helyzetben vannak.

- Más országok is vállalják azt, hogy egy közösséget célzottan támogatnak, vagy megmaradnak annál, hogy mindenkit, válogatás nélkül?

- Nyugat-Európában nem csinálnak ilyet, az iszlám államok számára viszont ez sose volt probléma. Ez szerintem teljesen rendben van. A gond azzal van, hogy a keresztény gyökerű országok ezt nem teszik. Azt szokták mondani, hogy ne kivételezzünk a keresztényekkel, ne emeljünk ki egy csoportot. Ha teljesen figyelmen kívül hagynánk a keresztény szolidaritás kötelességét és a közös kulturális gyökerek létezését, akkor is egyértelmű volna, hogy a legrászorultabb, legüldözöttebb, legkevésbé támogatott csoport mellé kellene állnunk, ezek pedig a keresztények. Mikor Brüsszelben jártam legutóbb, a francia kormány ottani képviselője felszólalásában az én általam elmondottak kritikáját adta elő, s úgy fogalmazott, ha mindenki úgy viselkedne, mint a magyar kormány, a Közel-Keleten az a helyzet állna elő, hogy a szunniták csak a szunnitákat, a síiták csak a síitákat, a keresztények pedig csak a keresztényeket segélyeznék. Tehát nem tesznek így a franciák, és senki más. Ez így megkérdőjelezi a keresztény közösség létezését, a kapcsolatot keresztények között. A kapocs egyik felén olyan valaki van, aki ezt a keresztény identitást már nem érzi.

- Mi elvárunk valamit a Hungary Helps program eredményeként?

- Mi nem egy karitatív szervezet vagyunk, hanem egy kormányzati program, így természetesen a magyar emberek érdekeit kell, hogy szolgáljuk. Ahogy az alkotmányban is áll, a kereszténység védelmével önmagunkat védjük, a válságrégiókban való segítségünk pedig enyhíti a migrációs nyomást. A fiatal keresztényeknek szóló ösztöndíjprogramunk keretében jelenleg 250-en tanulnak magyar egyetemeken, sokuknak esélye se lenne részt venni a felsőoktatásban. Idejönnek, ösztöndíjat kapnak, s azt a feltételt szabjuk nekik, hogy a tanulmányaik után térjenek haza, ott legyenek vezéreik a közösségüknek. Ezzel pedig kis nagyköveteink lesznek, hidat teremtenek, és mindig közel maradnak Magyarországhoz.

Sitkei Levente
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szenzációként röppent fel a hír minap egy újvidéki portálon, miszerint a belvárosi Mária Neve római katolikus templomban "illegálisan" építették be a padlófűtést és cserélték le a járólapokat az oltár körül. A cikk szerzője szerint a templomba betérőket aggodalommal tölti el a külcsín, hiszen szerintük az...
2020. JANUÁR 11.
[ 23:22 ]
- Deli Andor képviselő úr immár a második ötéves ciklusát tölti az Európai Parlamentben. Fél éve kezdte újabb mandátumát. Milyen változásokat hozott az újabb brüsszeli időszak az előzőhöz képest? - Más az Európai Parlament hangulata, mint amit korábban megtapasztaltam. Az átalakulás jelenleg is tart, mások az...
2020. JANUÁR 11.
[ 16:38 ]
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány alakuló ülését októberben tartották Kolozsváron. Az új szervezet létrehozásosának okairól és jelentőségéről Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza főigazgatóját kérdeztük. - Az erdélyi táncházmozgalom 1977-es zászlóbontása után az októberi bejelentés újabb...
2020. JANUÁR 6.
[ 13:20 ]
Beolvasás folyamatban