Válasz
Erhard Róbert: Belegázolni abba, ami működik és fejlődik
Interjú az újvidéki Mária Neve római katolikus templom plébánosával

Szenzációként röppent fel a hír minap egy újvidéki portálon, miszerint a belvárosi Mária Neve római katolikus templomban "illegálisan" építették be a padlófűtést és cserélték le a járólapokat az oltár körül. A cikk szerzője szerint a templomba betérőket aggodalommal tölti el a külcsín, hiszen szerintük az jelentősen megváltozott. Az újvidéki Műemlékvédelmi Intézet igazgatója az újságírónak azt nyilatkozta, a Mária Neve római katolikus templom az újvidéki ingatlan kulturális javak részét képezi, így a munkálatokra az ő belegyezésük nélkül nem kerülhetett volna sor. A téma kapcsán megkerestük Erhard Róbert plébánost, hogy első kézből értesüljünk a felújítás körül kialakult helyzetről.

- Nagyon sok bírálat érte a napokban.

- Az embert folyton érik bírálatok, ami nem is rossz, hiszen sok esetben kijózanít, de csak akkor, ha az őszinte és szívből fakad. Segít abban, hogy rálássunk a dolgokra, vagy szükség esetén változtasson azokon. A romlottságnak azonban nincs gyümölcse. Nagyszámú közösségben lehetetlen tíz ember véleményét kikérni, így a felettem állókkal egyeztetve döntéseket kell hoznom. Annak ellenére, hogy plébános, esperes és apát is vagyok itt a plébánián, nem rendelkezem abszolút teljhatalommal, konzultálnom kell a Szabadkai Egyházmegyével és a püspökséggel a munkálatok kivitelezéséről. Szakmailag mindig mindent meg lehet támadni, de az ember az adott pillanatban a legjobb belátása szerint a legbölcsebb módon próbál dönteni.

- Mi mindent újítottak fel?

- 2013-ban kerültem a belvárosi plébániatemplomba, az újvidékiek és a környező településről érkezők látták az épület akkori állapotát, azt gondolom, nem kérdés, hogy szükség volt-e a felújításra. Ha valamit meg akarunk örökíteni vagy méltóságteljesebbé tenni, akkor az ezt követeli. A plébánia épületének a felújításával kezdtük, amit ma már a turisták és az erre látogatók megcsodálhatnak. Lecseréltük a nyílászárókat, felújítottuk a tetőszerkezetet, az ősz folyamán pedig szebbé tettük az udvart. Tavalyelőtt nemcsak a templom világítását, de a teljes villanyhálózatot felújítottuk, így az európai szabványoknak megfelelő vezetékek kerültek a falakba. A korábbi világítás az akkori kornak megfelelő volt, de nem egy szakrális építményhez illő. Azt gondolom, hogy az előttünk álló 50-100 évre megoldottuk a világítás problémáját. Nyáron felújítottuk a padokat, egyenként elvitték őket, majd a restaurálást és a konzerválást követően visszahelyezték őket. Padfűtést szereltek be, amivel a hívek kényelmét és a szertartás bensőségesebb megélését szerettem volna elérni. A hívők nagyon örültek és hálásak voltak. Ezután lecseréltük a templom teljes csatornarendszerét, ami igen nagy munka és komoly befektetés volt, amennyire tudtuk, helyrehoztuk a tetőzetet is.

- Legutóbb a szentélyt újították fel, ez kavarta fel a port a médiában.

- A munkálatok során a régi padlóra új burkolat került, ekkor született meg a padlófűtés ötlete. Nem a papok, hanem a hívők számára készült. Mindent önerőből végzünk, ezért nem látom értelmét annak a hisztériának, amivel egyesek megpróbálják elbátortalanítani igyekezetében az embert. Sok kifogás volt: miért ilyen színű, miért kellett egyáltalán hozzányúlni stb.

Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy a templom nem áll műemlékvédelem alatt, a plébánia azonban igen. Ez mindenki számára meglepő, még számomra is. Egy 120-130 éves templomról van szó, nem egy harmadik században épült kolostorról. Nem látom az értelmét ezeknek a vádaknak, a gonoszságnak és az irigységnek, viszont nyilvánvaló a miértje: belegázolni abba, ami működik és fejlődik.

- Tervek azért vannak.

- Természetesen vannak terveink, hiszen az épületeket meg kell óvni az idő fogától. Mindezt nem magamnak csinálom. Amikor a plébánia elkészült, mind a katolikus, mind az ortodox hívők azt mondták, hogy ezzel a római katolikus egyház tekintélyét sikerült visszanyerni. Az újvidékiek, a turisták számára valóban egy szimbólumot jelent templomunk. A tervek között szerepel a templom teljes belső restaurálása, felújítása. Mindehhez azonban szükséges az, hogy itt maradjak, az emberek jó szándéka és az Úr áldása.

Ádám Csilla
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Magyar Életfa díjjal tüntette ki Csorba Béla néprajzkutatót, tanárt, helytörténészt, költőt, publicistát és politikust a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség. A kitüntetést január 24-én a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségének keretében adják át Zentán. A díj kapcsán kértük fel a...
2020. JANUÁR 14.
[ 13:21 ]
- Deli Andor képviselő úr immár a második ötéves ciklusát tölti az Európai Parlamentben. Fél éve kezdte újabb mandátumát. Milyen változásokat hozott az újabb brüsszeli időszak az előzőhöz képest? - Más az Európai Parlament hangulata, mint amit korábban megtapasztaltam. Az átalakulás jelenleg is tart, mások az...
2020. JANUÁR 11.
[ 16:38 ]
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány alakuló ülését októberben tartották Kolozsváron. Az új szervezet létrehozásosának okairól és jelentőségéről Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza főigazgatóját kérdeztük. - Az erdélyi táncházmozgalom 1977-es zászlóbontása után az októberi bejelentés újabb...
2020. JANUÁR 6.
[ 13:20 ]
Beolvasás folyamatban