Válasz
A Hét Nap fokozottabban jelen akar lenni a vajdasági magyar közösség életében
Interjú Barát Tóth Líviával, a hetilap új főszerkesztőjével

Jó döntés, jó kezekbe kerül a lap, végső ideje volt – ilyen és hasonló kommentárokkal fogadták az ismerősök, az olvasók a hírt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a Hét Nap hetilap új főszerkesztőjévé Barát Tóth Líviát nevezte ki.

Barát Tóth Lívia 1985 óta dolgozik újságíróként és szerkesztőként. 2001 óta a Hét Nap szerkesztője, majd főszerkesztő helyettese. Jelen volt a Hét Nap 6 évvel ezelőtti arculatváltásának a kidolgozásánál. Küldetésének érzi, hogy a lapban sikeresen ötvözze a korszerű és a klasszikus vonulatot, ahol a hagyományos értékek és az új témák kiegészítik egymást, mondta a jelöltről Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának az elnöke az ülésen, amelyiken a döntés megszületett.

Tapasztalt, nagy tudású újságíróról van szó, aki a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének egykori elnökeként kapcsolatokat épített ki szinte az egész Kárpát-medence magyar sajtójával, megismerte a lapokat, azok munkatársait. Vajon sikerül-e neki, hogy a külhoni magyarság egykoron legtekintélyesebb hetilapját ismét felemelje, életet leheljen abba?

Szurkolunk Tóth Líviának és csapatának, s nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen újságot képzel el. Milyen lesz a megújuló Hét Nap? – kérdezzük tőle.

- Remélem, olyan lesz az újság, amit majd szeretnek az olvasók. Annak megvalósítása, hogy modern legyen, de ugyanakkor őrizze a hagyományait, egy nagyon komoly feladat. A Hét Nap jövőre lesz 75 éves, s vannak neki olyan hagyományos értékei, amiket nekünk is tiszteletben kell tartanunk. Gondolok itt színvonalra, témára, amiket a nagy újságíró elődök hagytak ránk, de gondolok az általános emberi értékekre is, mint haza, hit és család. Tudom, ezek nagy szavak, de mindez lecsapódik valamilyen módon az újságban. Ugyanakkor itt élünk a XXI. században, amikor már csak kevesen olvasnak újságot, főleg az idősebbek, de nekünk az a feladatunk, hogy ez a lap az egész családnak szóljon. Olyan témákat kell találnunk, amely felkelti a fiatalok, de az idősek érdeklődését is. A modern kor a honlapunkon keresztül jelenik majd meg kifejezettebben. Már most is van egy nagyon jól működő weboldalunk, aminek tartalma nem egyezik meg a nyomtatott újságéval. Naponta frissül, ide kerül fel minden, ami nem hétnapos tartalom, de ami érdekli az embereket: kishírek, tájékoztatók, műsorbejelentők, sajtótájékoztatók… A lapba pedig maradnak az úgynevezett hetilapos tartalmak, az interjúk, nagyriportok, kommentárok, háttéranyagok… Utánajárunk például a sajtótájékoztatókon elhangzott információknak. Mindenképpen a vajdasági magyarságnak készül ez a lap, s elsősorban velük foglalkozunk, az itteni magyar közösséggel, Dél-Bánáttól Észak-Bácskáig, sőt, még Szerémséggel is nagyon szeretnénk foglalkozni. Amit még nagyon szeretnék megvalósítani, hogy a lapba bekerüljenek a Kárpát-medencei magyarok is, mert én egységes magyar nemzetben gondolkodom, s ezt a vonalat erősíteni kell. Szerintem még a diaszpóra magyarságára is oda kell figyelni, tehát egyrészt a volt jugoszláv területekre, például Macedóniára, Szarajevóra, másrészt más országok magyarjaira, a Bécs környékén élőkre, a más kontinenseken élőkre. Ezek azonban csak olyan tervek, amik lassan valósulnak majd meg.

- A tartalomhoz milyen külsőt képzelsz el a Hét Nap esetében?

- Magazinosabbra tervezzük a hetilapot. Erről már beszélgettünk a műszaki munkatársakkal. Nagyobb fotók lesznek, mert már eléggé jó minőségű a papírunk, a fotók is színesek. Az újságírókat kell rábeszélni, hogy kevesebbet írjanak, mert most az van, hogy túlzsúfoltak az oldalak, sok a szöveg, kevés a fotó.

- Valaha egy nagy csapat készítette az újságot, most viszont csak hét újságíró és szerkesztő neve szerepel az impresszumban. Hogyan lehet újságot csinálni ilyen kevés emberrel?

- Az a szerencse, hogy a Hét Napban most egy nagyon jó újságíró gárda van. Meg merem dicsérni a kollégáimat, azt gondolom, hogy egytől egyig mindenki kiválóan ismeri a szakmáját, a hivatását, amit választott. Egyébként ugyanez jellemzi a többi munkatársat is a szerkesztőségben, tehát a tördelőket, lektorokra, többieket. Mindenki profi most itt nálunk. Az újságírók maximálisan vállalják a feladatokat, tehát sok oldalt elkészítenek, persze igyekszünk, hogy a rengeteg munka ne menjen a minőség rovására. Ugyanakkor vannak külmunkatársaink is, a Bánáti Újságot például szinte csak külsősök készítik. Ugyanígy más rovatokba is bedolgoznak. Ők általában nem hivatásos újságírók, hanem pedagógusok, olyan műkedvelők, akik szeretnek írni. Gondolkodom azon is, hogy később majd képzéseket is szervezni kellene. Így tudjuk tehát elkészíteni az újságot, hogy a munkatársi gárdát egy külsős csoport is erősíti, a számuk 20-30 között van.

- Régen a vajdasági magyar értelmiségi réteg legnagyobb nevei is közreműködtek a lapban, például írók, egyetemi tanárok. Lesz-e rá lehetőség, hogy őket is felkérjétek egy-egy cikk erejéig?

- Rajtunk nem múlik. Szerintem az anyagi keret sem lehet gond. Szívesen fogadjuk a jelentkezéseket, de mi is felkérünk majd embereket. Pár napja vagyok csak főszerkesztő, ezen komolyabban még nem gondolkodtam. Egyelőre áttekintem a szerkesztőségi dolgokat, leülök minden munkatárssal, megbeszéljük az eddigi munkát, az újabb ötleteket, hogy mi mindenen kellene változtatni. Az ilyen megbeszéléseken az a vélemény alakult ki, hogy az elmúlt négy évben a Hét Nap egy kicsit kiesett a köztudatból, mert nem tartottunk például élőújságokat, nem voltunk ott a közösségünk eseményein. Ott voltak az ügyeletes újságíróink, de mint lap, nem voltunk jelen. Ezen akarunk változtatni, hogy minél jobban jelen legyünk a vajdasági magyar közösség életében. Ez is egy komoly feladat lesz, mert ezt is az újságíróinknak kell vállalniuk az egyéb munkáik mellett.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Vajdaságban jelenleg csupán 120 és 180 ezer közötti lehet azon magyaroknak a száma, akik életvitelszerűen itt élnek. Ezeket a megdöbbentő becsléseket fogalmazta meg Gábrity Molnár Irén szociológus azon a szabadkai online kisebbségi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális...
2020. SZEPTEMBER 16.
[ 17:52 ]
„Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát!” – figyelmeztet versében Reményik Sándor, mert a nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából a templomok és iskolák fennmaradása életbevágó. Trianon után tisztában voltak ezzel az utódállamok új hatalmai is, amelyek első intézkedéseik között számolták fel az...
2020. SZEPTEMBER 10.
[ 13:40 ]
Kabók Erika, a Magyar Szó napilap szerkesztője már több mint 35 éve újságíró. Számos szakmai díjat kapott, például a napilap életműdíját. Az a díj azonban, amit szeptember 1-én, Szabadka Város Napján adtak át neki, egy kicsit más, mint az eddig átvettek, hisz Pro Urbe-kitüntetettként a városért tett szolgálatait...
2020. SZEPTEMBER 7.
[ 14:19 ]
Beolvasás folyamatban