Válasz
Deli Andor: Nagyobb uniós társfinanszírozást szeretnénk a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal kiépítésében
A fideszes EP-képviselő szerint decemberben nyílhatnak meg újabb csatlakozási tárgyalási fejezetek Szerbiával

A vajdasági magyar közösség számára kiemelten fontos, hogy Magyarországgal minél gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen a kapcsolattartás – írta közleményében Deli Andor vajdasági származású fideszes EP-képviselő. Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Szakbizottsága jelentést készít a transzeurópai közlekedési hálózatok jövőre esedékes felülvizsgálatáról. Deli Andor azt szeretné, ha a szakbizottságban bemutatott jelentés-tervezetbe módosítási javaslatokkal olyan elemek kerülnének be, amelyek a magyarországi és a határokon átívelő projektek megvalósítását segítenék.

Elsőként ezekről a módosítási javaslatairól kérdeztük a politikust.

- Nekünk, határon túli magyaroknak különösen fontos a kapcsolattartás az anyaországgal. Egyfajta elszakadást már átélt ez a közösség a 90-es években, s én azt gondolom, hogy egy újabbat már nem tudnánk sem elviselni, sem elképzelni a XXI. század közepe felé tartva. Ebből kifolyólag arra összpontosítunk, hogy minél zökkenőmentesebb, minél gyorsabb legyen a kapcsolattartás, az összeköttetés a vajdasági magyar közösség és az anyaország között elsősorban, de Európa más részei is érdekesek a számunkra. Minél jobb az infrastruktúra, minél jobbak az utak, a vasutak, az összeköttetések, ez annál jobban tud működni. Az európai transznacionális folyosók kérdése napirendre fog kerülni, ugyanis egyfajta újraértékelést végez az Európai Unió intézményrendszere. A bizottság megkezdte az értékelés, hogy milyenek voltak az eddigi eredmények, hol lehet javítani, hol vannak szűk keresztmetszetek, és erről készül egy új jelentés az Európai parlamentben, elsősorban nálunk, a közlekedési szakbizottságban. Ehhez a jelentéshez készítettem módosító indítványokat, amelyeknek pont az a céljuk, hogy ezeket a szűk keresztmetszeteket - mint amilyen például a mi határunk is Szerbia és Magyarország között, tehát egy uniós schengeni ország és egy EU-n kívüli, a schengeni zónához sem tartozó állam között - megnöveljük. Ez a határ egy meghatározó pontja az EU-ba történő belépésnek, ennek felgyorsításához szükséges a jó infrastruktúra, ennek kiépítéséhez pedig pénz kell. Ez volt a második pontja az én beadványaimnak, hogy e projektek uniós támogatását növelni kell.

- Nagyon régóta tervezik már a Szeged–Horgos–Szabadka–Baja vasútvonal felújítását. Ehhez a projekthez lehet-e uniós forrásokat biztosítani?

- Azt hiszem, hogy erre nagy esély van, mert ez a vasúti szakasz rajta van a régió részletes úthálózat térképén, ugyanis nemcsak a fő transznacionális útvonalakkal foglalkozik az Unió, illetve az uniós pénzelés nemcsak azokra az útvonalakra szól, hanem a mellékutakra, vasúti mellékszárnyakra, és egyéb más vízi útvonalakra is. Ezek nem transzeurópai jelentőségűek, de egy adott régió számára rendkívül fontosak és kapcsolódnak a fő érhez, a fő közlekedési útvonalhoz. Ez pont egy ilyen vonal, s ezért már benne van a tervekben, ugyanakkor az a jelenlegi állapot, hogy az EU-s pénzelés, a társfinanszírozás mértéke nem kielégítő. Ugyanis, amíg egy főfolyosóhoz tartozó projekt esetében az uniós társfinanszírozási rész akár 85 százalékos is lehet, addig ezeknél a kiterjedt hálózatoknál csupán 40 százalék körül mozog. Ez semmiképpen sem elegendő ösztönzés ahhoz, hogy belefogjanak a kivitelezők ebbe a projektbe. Nem beszélve arról, hogy egy határon átívelő projektről van szó, s egy uniós és egy EU-n kívüli országról. Döntő lehet tehát, hogy mekkora támogatást, mennyi pénzt kaphat ez az útvonal. Erre vonatkozott a módosító beadványom, hogy itt növelni kell az uniós részvállalást a pénzelésben.

- Megtorpanni látszik Szerbia uniós integrációja, idén egyetlenegy csatlakozási tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg. Ez mit jelenhet a gyakorlatban a támogatásokra vonatkozólag? Kevesebb pénz érkezhet-e, amit a vajdasági magyarok is megérezhetnek, például, hogy nem újítják fel a tervezett utakat vagy vasútvonalakat?

- Közvetlen összefüggés nincs, hogy kezdjem rögtön a kérdés második részével. A fejezetnyitás és a programfinanszírozás, a projekttámogatások között közvetlen összeköttetés nincs, úgyhogy ilyen szempontból semmilyen projekt nem kerül veszélybe, vagy már folyamatban lévő kivitelezés felfüggesztésre ennek okán. Amire a kérdés első része vonatkozott, hogy nem nyílt tárgyalási fejezet Szerbiával, ehhez számos tényező is hozzájárult. Elsősorban Szerbiában választásokkal telt el az év nagy része, ugyanakkor a koronavírust még nem is említem. Másodsorban nem Szerbia az egyedüli állam, amely így járt az uniós tanácsüléseken, ami a fejezet jóváhagyásokat végzi. Más nyugat-balkáni országok sem voltak jobb helyzetben, nem kaptak jóváhagyásokat. Egyedül Észak-Macedónia és Albánia vonatkozásában hagyták jóvá, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások, de még ott sem tartanak a fejezetmegnyitásoknál. Csupán a tárgyalások megnyitása kapott zöld fényt az esetükben. Nagyon sok tényező közrejátszott mind szerbiai, mind uniós oldalon ahhoz, hogy nem láthattunk nagyobb fejezetnyitási hullámot az év eddigi részében. Decemberben várható a tanácsban annak az ülésnek az újabb köre, amikor a tagállamok jóváhagyhatnak tárgyalási fejezetnyitásokat. Én bízom abban, hogy a német elnökség tartja majd magát a korábbi ígéreteihez, és több fejezetet is előterjeszt majd a megnyitásra.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Vajdaságban jelenleg csupán 120 és 180 ezer közötti lehet azon magyaroknak a száma, akik életvitelszerűen itt élnek. Ezeket a megdöbbentő becsléseket fogalmazta meg Gábrity Molnár Irén szociológus azon a szabadkai online kisebbségi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális...
2020. SZEPTEMBER 16.
[ 17:52 ]
„Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát!” – figyelmeztet versében Reményik Sándor, mert a nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából a templomok és iskolák fennmaradása életbevágó. Trianon után tisztában voltak ezzel az utódállamok új hatalmai is, amelyek első intézkedéseik között számolták fel az...
2020. SZEPTEMBER 10.
[ 13:40 ]
Kabók Erika, a Magyar Szó napilap szerkesztője már több mint 35 éve újságíró. Számos szakmai díjat kapott, például a napilap életműdíját. Az a díj azonban, amit szeptember 1-én, Szabadka Város Napján adtak át neki, egy kicsit más, mint az eddig átvettek, hisz Pro Urbe-kitüntetettként a városért tett szolgálatait...
2020. SZEPTEMBER 7.
[ 14:19 ]
Beolvasás folyamatban