Válasz
Deli Andor: Kiegyensúlyozott a szerb országjelentés, amely lehetőséget ad Szerbiának a továbblépésre

Várhelyi Olivér európai bővítési biztos kedden Brüsszelben bemutatta az Európai Bizottság új, éves jelentését, amely a Nyugat-Balkán országaira, köztük Szerbiára vonatkozik. Várhelyi közölte, hogy az EU a Nyugat-Balkán hosszú távú társadalmi-gazdasági fellendülésére összpontosít.

Az EB azt javasolta, hogy az IPA3 alapokból kilenc milliárd eurót biztosítsanak a 2021-2027-es időszakra, a régió beruházási kapacitásainak fejlesztésére, ismertette az európai bővítési biztos, de banki és más forrásokból a tervek szerint további 20 milliárd euró áll majd a régió rendelkezésére. A beruházási csomag öt kulcsfontosságú területet ölel fel, ezek pedig a közlekedés és az infrastruktúra, a tiszta energia, a környezetvédelem, a digitális jövő, valamint a magánszektor és a szociális tőke.

Kisebbségi, vajdasági magyar szempontból mit tartalmaz a jelentés? Az EB hogyan értékeli a kisebbségi jogok megvalósulását Szerbiában, egyáltalán mekkora mértékben foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel? Deli Andort, a Fidesz-KDNP vajdasági származású EP-képviselőjét kérdeztük ezzel kapcsolatban.

- Azt gondolom, hogy a szerb országjelentés egy kiegyensúlyozott jelentés, ami figyelembe veszi azt a két meghatározó körülményt, hogy ez az év választási év volt Szerbiában, ugyanakkor a koronavírus-járvány által is súlyosan megbélyegzett év volt. Mindezt figyelembe véve határozta meg az EU-s bizottság, hogy melyek azok a pontok, ahol pozitív előrelépések történtek, hol jobb a helyzet, s mik a hiányosságok. Sikerült egyensúlyt teremteni, s azt hiszem, egy jó jelentés készült, ami lehetőséget tud Szerbiának nyújtani, hogy tovább lépjen. Ugyanakkor, amint a külügyi bizottság meghallgatásán is hallhattuk Várhelyi Olivér biztostól, számít arra, hogy az új szerbiai kormány megalakulásával egy magasabb fokozatba kapcsol és felgyorsul a szerbiai reformtörekvés.

- Vajdasági magyar szempontból milyen ez a dokumentum?

- Általánosságban, ami mindenkit érint nemzetiségétől függetlenül, azt lehet mondani, hogy a bizottság is értékelte azt a gazdasági fejlesztést, amit Szerbia elvégzett és elért az elmúlt egy évben. Kihangsúlyozzák továbbá azt is, hogy például a munkanélküliségi ráta az elmúlt egy évtizedben most volt a legalacsonyabb. Ezek mind jó hírek, és aminek mi vajdasági magyar közösségként is nagyon örülünk, hogy ugyanígy kihangsúlyozásra került a jószomszédi viszony az uniós szomszédokkal. Itt felsorolásra került Magyarország is. Annak is örülünk, hogy az új összetételű szerbiai parlamentben, s ez is bekerült kitételként a jelentésbe, immár 19 nemzeti kisebbségi képviselő ül a padsorokban, s köztük 9 VMSZ-es is helyet kapott.

- Esetleg vannak-e komolyabb kifogások, amit Szerbiának okvetlenül meg kell oldania a következő időszakban?

- Természetesen! Az integrációs folyamatnak a derekán van az ország, nagyon sok feladat vár még rá és ezt senki sem vitatja, sem az Uniós, sem a szerb fél. Különös hangsúlyt kell majd fektetni az adminisztratív reformra, a bíróságok reformjára, a munkájuk hatékonyabbá tételére, de ugyanígy kihangsúlyozza a bizottság a szükségét annak, hogy a korrupció ellenes és a szervezett bűnözés ellenes harcot tovább fokozza az ország. Megjelenik a médiaszabadság kérdése is. Ezek azok a főbb pontok, a jogállamiság is még ide adódik, amelyek mentén a szerb kormánynak az elkövetkező években meg kell tennie a szükséges lépéseket.

- Kisebbségi szempontból is vannak azonban még feladatok. Mik?

- Igen, valóban így van. Láthattuk azt, hogy voltak pozitív jelenségek, amik elsősorban az adminisztráció szintjén megnyilvánultak, a törvényhozásban változások, ugyanakkor a jelentésben az egy erős pont, hogy a részarányos jelenléte a nemzeti kisebbségeknek a közigazgatásban még mindig nem kielégítő. A tankönyvgyártás volt egy másik fontos pontja a jelentésnek. A bizottság úgy értékeli, az általános iskolai tankönyvek esetében előrelépést tudtak elérni, ugyanakkor a középiskolai, elsősorban szaktankönyveknél még mindig hiányosság mutatkozik. Az is egy fontos pontja a jelentésnek, hogy nagy különbséget érzékelnek a Vajdaság és a Vajdaság területén kívül élő kisebbségek helyzetének vonatkozásában. Azt mi magunk is tudjuk, hogy Vajdaságban magasabb szintű az odafigyelés erre a kérdésre. Itt vár el a bizottság még további lépéseket a szerb vezetéstől, hogy ezek a Vajdaság területén kívül élő kisebbségek is mind jobban felzárkózzanak azokhoz a jogi standardokhoz, amik a Vajdaságban már működnek.

- A vajdasági magyar ellenzék viszont általában mindig azt hangsúlyozza, hogy a Vajdaságban sem megoldott minden kisebbségi kérdés. Ön szerint ezt a jelentést – úgymond – ízekre fogják-e szedni itt, a Vajdaságban?

- Ezt nem lehet kizárni. Mindenkinek szíve joga, hogy a jelentéseket megvizsgálja, s kritikákat fogalmazzon meg vele kapcsolatban. Senki nem állítja, sem az Európai Bizottság, sem a szerb vezetés, sem pedig a vajdasági magyar politikum, hogy minden kérdés megoldott, minden a legjobban működik. Ez egy folyamatos munkát igénylő dolog, nincs a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításában egy olyan pont, ami után azt lehet mondani, hogy mindent elértünk, hátra tehetjük a kezünket és ezentúl minden automatikusan megy tovább. Ez egy mindennapos harc, és én azt hiszem, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség is odahaza megteszi a maximumot annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség érdekei a lehető legjobban és leggyorsabban kerüljenek megvalósításra. Ehhez azonban partner kell és a szerb kormány részéről egy jó partnert találtunk, s ez ebből az uniós jelentésből is kiviláglik, hogy a Vajdaságban jobb a helyzet mint Szerbia más részein.

- Ön szerint esetleg kimaradt-e valami ebből a jelentésből, aminek bele kellett volna, hogy kerüljön?

- Az az igazság, hogy egy nagyon átfogó anyagról van szó, s a kérdésére nemmel válaszolnék. Nem tudok olyan témát, amit a bizottság még hangsúlyosabban kifejthetett volna. Ez egy átfogó, általános anyag. Annak ellenére, hogy a szerb jelentés kb. 130 oldalas, mégsem férhet bele az a sok probléma, ami a mindennapokban a polgárokat is érinti. Ez egy általánosított meglátás, de én azt gondolom, hogy ez egy olyan jelentés, amely minden területen megtalálta azokat a dolgokat, amik jók, és azokat is, amely területen még javításra van szükség.

- Szerbiának kötelessége megoldani a felsorolt problémákat, hogy az integráció tovább folytatódhasson?

- Természetesen, hisz ez a jelentés lényege! Az Unió minden évben értékeli a tagjelölt országokat, s a feladatok ellátása az rendkívül fontos pont. A felzárkózás a cél, s nagyon is fontos összefüggés van a jelentésben megfogalmazott feladatok végrehajtása és az ország integrációs előbbre menetele tekintetében.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Vajdaságban jelenleg csupán 120 és 180 ezer közötti lehet azon magyaroknak a száma, akik életvitelszerűen itt élnek. Ezeket a megdöbbentő becsléseket fogalmazta meg Gábrity Molnár Irén szociológus azon a szabadkai online kisebbségi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális...
2020. SZEPTEMBER 16.
[ 17:52 ]
„Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát!” – figyelmeztet versében Reményik Sándor, mert a nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából a templomok és iskolák fennmaradása életbevágó. Trianon után tisztában voltak ezzel az utódállamok új hatalmai is, amelyek első intézkedéseik között számolták fel az...
2020. SZEPTEMBER 10.
[ 13:40 ]
Kabók Erika, a Magyar Szó napilap szerkesztője már több mint 35 éve újságíró. Számos szakmai díjat kapott, például a napilap életműdíját. Az a díj azonban, amit szeptember 1-én, Szabadka Város Napján adtak át neki, egy kicsit más, mint az eddig átvettek, hisz Pro Urbe-kitüntetettként a városért tett szolgálatait...
2020. SZEPTEMBER 7.
[ 14:19 ]
Beolvasás folyamatban