Válasz
Horgos: „Szent Orbán segítsége mellett egy jó támogatáspolitika is kellene”
Felavatták Horgos központjában Szent Orbán szobrát, hogy ezáltal is a szőlő- és bortermelés problémáira irányítsák a figyelmet

A horgosi Bacskulin család adományának köszönhetően került felállításra Horgos központjában a Szent Orbán szobor. Túri Török Tibor szobrász alkotását szombaton, a szüreti ünnepség keretében leplezték le. A falu egykor ismert volt a szőlőtermeléséről, s ezt a hírnevet szeretnék visszaszerezni. Ebben segíti a települést a magyarországi, kiskőrösi borrend is.

A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik Szent Orbánt, azaz I. Orbán pápát, akit 222-ben került hivatalába. A néphagyomány szerint, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzték – hangzott el az avatóbeszédben.

- Idén bort vagy vesszőzést érdemelt ki Szent Orbán? – kérdeztem Bacskulin István ismert délvidéki borászt, a Szent Orbán Borlovagrend nagymesterét, a szobor adományozóját.

- Május 25-én van Szent Orbán napja és akkor is megvendégeltük borral és most a szoboravatás alkalmával is borral vendégeltük meg, ami azt jelenti, hogy ebben az évben Szent Orbán vigyázott a horgosi borra.

- Miért tartotta fontosnak, hogy Horgoson szobrot kapjon Szent Orbán?

- Mivel a horgosi borrend Szent Orbán nevét viseli, és mivel a széles környéken sehol sincsen köztéri Szent Orbán szobor, pedig régen nagyon nagy hagyomány volt, hogy kint a dűlőkben voltak Orbán szobrok vagy kegyhelyek, úgy gondolta a családom, hogy adományozzunk egyet Horgos településnek. Ez nemcsak Szent Orbánra emlékeztet, hanem visszamenőleg arra a tevékenységre, amit 1992-től a mai napig folytatok Horgoson és Magyarkanizsa Községben.

- Ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy régen nagy hagyománya volt Horgoson a bortermelésnek, szőlőskertek is szép számban voltak, ma már viszont egész más a helyzet.

- A Szabadka-Horgosi homokvidéken valamikor 16 ezer hold vegyes művelésű szőlőterület volt, ma már csupán 150-200 hektár, ami sajnos a régi területnek alig 1 százalékát teszi ki. Nagyon remélem, hogy azok, akik az elmúlt évtizedben elkezdtek szőlőtermeléssel foglalkozni, kedvet adnak az új szőlősgazdáknak és ez a mennyiség szépen-lassan fel fog fejlődni. Reméljük, hogy az Unióba minél előbb be fogunk kerülni, meg fog szűnni a schengeni határ Horgosnál és abban a pillanatban a falu nem csak Szerbia felé tudja kínálni borait, hanem Magyarország felé is. Ez pedig lehetőséget teremt a borturizmusnak, a gasztronómiának, s minden másnak, ami a borászathoz valamiképpen kapcsolódik.

- Kiskőrösön milyen szinten van a borturizmus? – kérdezem immár Filus Jánost, a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend szakmai bizottságának a vezetőjét, aki küldöttségével ugyancsak megtisztelte a horgosi szoboravatást.

- Kiskőrösön szépen fejlődik a borturizmus, s ez annak is köszönhető, hogy vannak ott olyan vezető családi borászatok, illetve van még nagyüzemi maradvány, pinceszövetkezet, ami ápolja a bor jó minőségét és nagyon vigyáz arra, hogy Kiskőrös hírnevét csak öregbítse jó bor szempontjából. Úgy látszik, hogy ehhez nagyon jól csatlakozik a kiskőrösi fürdő és lovas turizmus és vonzza a látogatókat határon innen és határon túlról is. Nagyon szeretnénk, ha a kiskőrösi kadarkának a régi hírnevét vissza tudnánk állítani. Nagyon sokan, nagyon sokat dolgozunk ezen. Szeretnénk, ha ez minél előbb védett eredetű fajtaként szerepelne a magyar palettán, hisz a kadarka, mint hagyományos fajta, szépen tudna szerepelni minden megmérettetésen.

- Hogyan tudnak együttműködni a határon túli borrendekkel?

- Hála istennek, nagyon jó a kapcsolat. Borrendünk nagymestere az országos szövetség szakmai bizottságát vezeti, és az ő segítségével a határon túli borrendeket próbáljuk meg patronálni, segíteni őket abban, hogy a magyarországi országos borrendekhez kapcsolódjanak. Emellett én azt gondolom, hogy nagyon sok tennivalónk van. Szépen haladunk ezen az úton, s a munkában a személyes kapcsolatok lesznek a meghatározók.

- Vajdaságban mi lesz a legfőbb feladat, a szőlő újratelepítése? – fordulok ismét Bacskulin Istvánhoz.

- Mindenképpen a szőlő újratelepítése, a borútnak a meghatározása. Vannak olyan borrendi és nem borrendi tagjaink, akiknek szépen működő borászatuk van. Ezeket be kellene vezetni a borturizmusba és megismertetni őket a turistákkal.

Bacskulin István úgy véli, hogy Szent Orbán segítsége mellett nagyobb állami támogatás is elkelne. Az uniós csatlakozás előtt kellene növelni a szőlőültetvények területének a nagyságát, segíteni a kezdő borászatok munkáját. Mindenképpen átgondolt stratégiára lenne szükség, mondja.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Pesitz Mónika, a Pataki-gyűrű Díj tulajdonosa: „Sok mindennek kell összejátszania ahhoz, hogy valami jó szülessen” - illusztráció
2018. OKTÓBER 30.
[ 11:13 ]
Idén 43 gólya kezdte meg egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán (MTTK). Okleveles tanítói szakot és okleveles óvodapedagógusi szakot indítottak. Az érdeklődéssel elégedettek. Igyekeznek az emberközpontú oktatásra helyezni a hangsúlyt, hogy ezzel legyenek versenyképesek a...
2018. OKTÓBER 4.
[ 13:04 ]
Szeptember elején hét fiatal érkezett a Kárpát-medence különböző területeiről Szabadkára, hogy egy rövid képzés után a hét délvidéki szórványközpontban állomáshelyeiket elfoglalva a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaiként teljesítsenek szolgálatot.„A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken...
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 18:28 ]
Az egyhónapos nyári szünet után szeptembertől ismét megszervezi klubestjeit a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ. Továbbra is a csütörtök estékre állítanak össze programokat.A tegnapi, szeptemberi első esten Dankó Pista Rózsája címmel neves cigányzenészek és énekesek teremtettek igazi...
2018. SZEPTEMBER 7.
[ 12:59 ]
Beolvasás folyamatban