Válasz
Horgos: „Szent Orbán segítsége mellett egy jó támogatáspolitika is kellene”
Felavatták Horgos központjában Szent Orbán szobrát, hogy ezáltal is a szőlő- és bortermelés problémáira irányítsák a figyelmet

A horgosi Bacskulin család adományának köszönhetően került felállításra Horgos központjában a Szent Orbán szobor. Túri Török Tibor szobrász alkotását szombaton, a szüreti ünnepség keretében leplezték le. A falu egykor ismert volt a szőlőtermeléséről, s ezt a hírnevet szeretnék visszaszerezni. Ebben segíti a települést a magyarországi, kiskőrösi borrend is.

A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik Szent Orbánt, azaz I. Orbán pápát, akit 222-ben került hivatalába. A néphagyomány szerint, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzték – hangzott el az avatóbeszédben.

- Idén bort vagy vesszőzést érdemelt ki Szent Orbán? – kérdeztem Bacskulin István ismert délvidéki borászt, a Szent Orbán Borlovagrend nagymesterét, a szobor adományozóját.

- Május 25-én van Szent Orbán napja és akkor is megvendégeltük borral és most a szoboravatás alkalmával is borral vendégeltük meg, ami azt jelenti, hogy ebben az évben Szent Orbán vigyázott a horgosi borra.

- Miért tartotta fontosnak, hogy Horgoson szobrot kapjon Szent Orbán?

- Mivel a horgosi borrend Szent Orbán nevét viseli, és mivel a széles környéken sehol sincsen köztéri Szent Orbán szobor, pedig régen nagyon nagy hagyomány volt, hogy kint a dűlőkben voltak Orbán szobrok vagy kegyhelyek, úgy gondolta a családom, hogy adományozzunk egyet Horgos településnek. Ez nemcsak Szent Orbánra emlékeztet, hanem visszamenőleg arra a tevékenységre, amit 1992-től a mai napig folytatok Horgoson és Magyarkanizsa Községben.

- Ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy régen nagy hagyománya volt Horgoson a bortermelésnek, szőlőskertek is szép számban voltak, ma már viszont egész más a helyzet.

- A Szabadka-Horgosi homokvidéken valamikor 16 ezer hold vegyes művelésű szőlőterület volt, ma már csupán 150-200 hektár, ami sajnos a régi területnek alig 1 százalékát teszi ki. Nagyon remélem, hogy azok, akik az elmúlt évtizedben elkezdtek szőlőtermeléssel foglalkozni, kedvet adnak az új szőlősgazdáknak és ez a mennyiség szépen-lassan fel fog fejlődni. Reméljük, hogy az Unióba minél előbb be fogunk kerülni, meg fog szűnni a schengeni határ Horgosnál és abban a pillanatban a falu nem csak Szerbia felé tudja kínálni borait, hanem Magyarország felé is. Ez pedig lehetőséget teremt a borturizmusnak, a gasztronómiának, s minden másnak, ami a borászathoz valamiképpen kapcsolódik.

- Kiskőrösön milyen szinten van a borturizmus? – kérdezem immár Filus Jánost, a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend szakmai bizottságának a vezetőjét, aki küldöttségével ugyancsak megtisztelte a horgosi szoboravatást.

- Kiskőrösön szépen fejlődik a borturizmus, s ez annak is köszönhető, hogy vannak ott olyan vezető családi borászatok, illetve van még nagyüzemi maradvány, pinceszövetkezet, ami ápolja a bor jó minőségét és nagyon vigyáz arra, hogy Kiskőrös hírnevét csak öregbítse jó bor szempontjából. Úgy látszik, hogy ehhez nagyon jól csatlakozik a kiskőrösi fürdő és lovas turizmus és vonzza a látogatókat határon innen és határon túlról is. Nagyon szeretnénk, ha a kiskőrösi kadarkának a régi hírnevét vissza tudnánk állítani. Nagyon sokan, nagyon sokat dolgozunk ezen. Szeretnénk, ha ez minél előbb védett eredetű fajtaként szerepelne a magyar palettán, hisz a kadarka, mint hagyományos fajta, szépen tudna szerepelni minden megmérettetésen.

- Hogyan tudnak együttműködni a határon túli borrendekkel?

- Hála istennek, nagyon jó a kapcsolat. Borrendünk nagymestere az országos szövetség szakmai bizottságát vezeti, és az ő segítségével a határon túli borrendeket próbáljuk meg patronálni, segíteni őket abban, hogy a magyarországi országos borrendekhez kapcsolódjanak. Emellett én azt gondolom, hogy nagyon sok tennivalónk van. Szépen haladunk ezen az úton, s a munkában a személyes kapcsolatok lesznek a meghatározók.

- Vajdaságban mi lesz a legfőbb feladat, a szőlő újratelepítése? – fordulok ismét Bacskulin Istvánhoz.

- Mindenképpen a szőlő újratelepítése, a borútnak a meghatározása. Vannak olyan borrendi és nem borrendi tagjaink, akiknek szépen működő borászatuk van. Ezeket be kellene vezetni a borturizmusba és megismertetni őket a turistákkal.

Bacskulin István úgy véli, hogy Szent Orbán segítsége mellett nagyobb állami támogatás is elkelne. Az uniós csatlakozás előtt kellene növelni a szőlőültetvények területének a nagyságát, segíteni a kezdő borászatok munkáját. Mindenképpen átgondolt stratégiára lenne szükség, mondja.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

„Meg kell őrizni a közösséget” - illusztráció
2019. JÚNIUS 15.
[ 19:40 ]
Ha a választók is úgy akarják, ismét lesz vajdasági magyar képviselő az Európai Parlamentben. Deli Andor a bőven befutó helynek számító tizenegyedik a Fidesz-KDNP EP-listáján. A kampányfinis előtt kérte fel beszélgetésre Ternovácz István. - Öt évvel ez előtt, amikor Önt EP-képviselővé választották, nem volt...
2019. MÁJUS 14.
[ 10:51 ]
A Magyar Állami Népi Együttes különleges bemutatóra készül május 10-én. Az Ezerarcú Délvidék a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek sokszínű hagyományos kultúráját. A próbák szünetében kerestem fel az együttes vezetőjét. - A mostani bemutató egy hosszabb...
2019. MÁJUS 9.
[ 13:43 ]
A március 15-ei nemzeti ünnepen Kelemen László Erkel Ferenc-díjban részesült. A kitüntetéssel a Hagyományok Háza főigazgatójának zeneszerzői, zenei szerkesztői munkásságát ismerték el. - Ön Gyergyóditróban született, egy korábbi interjújában nagyapját, mint adatközlőt említi. Neki köszönheti talán első...
2019. ÁPRILIS 2.
[ 23:26 ]
Beolvasás folyamatban