Válasz
Az ártatlanul kivégzett vajdasági svábok emléke előtt is fejet kellene hajtani
Csak párbeszéddel tudjuk a vitás kérdéseket rendezni, véli Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke

A II. Világháború előtt félmillió német élt a Vajdaságban. Elsősorban az 1944-es és azt követő történések és kitelepítések következtében ma már a 4 ezret sem éri el a számuk. Ennek ellenére erős politikai érdekvédelmi szervezettel rendelkeznek. A Német Népi Szövetség kitartóan küzd az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáért, a kárpótlásért. Weiss Rudolf elnökkel Szabadkán beszélgettünk.

- A Német Népi Szövetség évek óta napirenden tartja az elvett német vagyon visszaszármaztatásának a kérdését. Pontos leltárt készítettek erről a vagyonról. Történ valami előrelépés ebben a tekintetben?

- Csak morzsákat adtak vissza, hogy ne lehessen azt mondani, hogy nem történt semmi, viszont komoly előrelépés, áttörés ebben a kérdésben nem történt. A Német Népi Szövetség egy kérvényt küldött Belgrád felé. Nagyon szép diplomatikus választ kaptunk, hogy türelem, több tízezer kérvény vár, Önök is tudnak várni… Valóban, vártunk 70 évet, várunk még, semmi gond, de nem adjuk fel! A vagyon az vagyon!

- Elkezdték kutatni a németek 1944 utáni veszteségeit is. Az első ilyen kiadványt Szabadkán is bemutatták.

- Nem először foglalkozunk ezzel a témáéval. Már többször elmondtuk, mi nem vagyunk hajlandóak azt a szerepet játszani, hogy mi vagyunk a vidáman táncoló, éneklő, kalácsot sütő svábok, akiknek nagyon szép a népviseletük. A népi örökségünk is természetesen nagyon szép, de az csak a kultúránk egy része. Rendkívül fontos azonban, hogy a begyógyítatlan sebek, a véres foltok a közös történelmünkben rendezve, tisztázva legyenek. Nincs jobb módszer erre, mint hogy minderről nyilvánosan beszélünk, s a közönség is kérdezhet az előadásokon. Nálunk nincs tabutéma!

- A magyar és a szerb államfő már fejet hajtott az ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emléke előtt. A német és a szerb államfő esetleg megteszi-e ugyanezt egy német emlékmű előtt itt a Vajdaságban, ha lesz ilyen?

- Természetesen az egyik stratégiai célkitűzésünk egy központi emlékmű a 67 ezer német nemzetiségű, 1944 és 1948 között legyilkolt gyerek, asszonyok és civil polgár emlékére. Ez a 67 ezres szám az égbe kiált, hogy most már méltó, keresztény, az európai civilizációnkhoz illő emlékhelyet kellene már létrehozni nevekkel. Be kellene mutatni, hogy mi történt dokumentumfilmeken keresztül, könyvek kellenének ebben a témában. Szerencsére sikerült egy oral history kutatást lefolytatni a túlélőkkel, ezeket a felvételeket is be lehetne mutatni. Egy központi emlékműnél elképzelhető, hogy hasonlóan megtörténik a megbékélés, mint ahogyan szerb-magyar vonatkozásban megtörtént.

- Hol szeretnének felállítani egy ilyen emlékművet?

- Újvidéken, a tartomány fővárosában. Minden oldalról jól meglehet közelíteni, autóúton, vasúton. A haláltáborok helyén már vannak keresztek, emlékművek, de egy multimediális emlékhely kellene, ami a fiataloknak is vonzó lenne, hogy megtanuljanak valamit, hogy megtudják, mi történt a II. Világháború végén és után.

- Esetleg felvetették-e ezt a témát már valahol?

- Természetesen! A Német Népi Szövetség nevében Berlinben voltam a Bundestagban is, októberben pedig az osztrák parlamentben a parlament alelnök asszonyával beszélgettem erről. Azt mondta, hogy abszolút támogatják ezt az elképzelést. Az utóbbi időben az ilyen stratégiai elképzelések osztrák oldalról támogatásra számíthatnak.

- Szerbiában volt-e már erről szól?

- Ó, igen! A diplomatikus választ azonban az volt, hogy ez a jövő zenéje. Rendben! Vártunk 70 évet, várhatunk még pár évet, de előbb-utóbb erre is sor kell, hogy kerüljön. Mi nem fogjuk feladni! A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ha valaki valamiért kiáll, kitartóan valamiért harcol, akkor előbb-utóbb el fogja érni a célt.

- A vajdasági német kisebbség jelen pillanatban milyen állapotban van? A magyarok egyre nagyobb számban távoznak külföldre. A németek esetében még a nyelvtudás is adott. Lehet, hogy önöknél még rosszabb a helyzet?

- Ez a folyamat nálunk is észlelhető. A szakképzett fiatalok a négyszeres, ötszörös fizetés miatt Németországba, Ausztriába, Svájcba mennek. Hála Istennek, a kemény mag azonban még mindig itt van Délvidéken, és a harcol a nyelv, a kultúra, az identitásunk fennmaradásáért. Nagyon pozitív dolog történt a legutóbbi népszámláláskor, amikor 4,6 százalékkal többen voltunk. Nem nagy arány, de növekedés!

- Fel merték vállalni németségüket az emberek?

- Így van! Azok, akik addig nem nyilvánították ki a nemzeti hovatartozásukat, megtették. Kimondták, hogy ők igenis németek.

- A hétköznapok hogyan telnek a Német Népi Szövetségben? Milyen programjaik vannak?

- Ingyenes nyelvtanfolyamokat szervezünk. Ezek teljesen ingyenesek. Fontos, hogy az emberek – nem a németek – megismerjék a nyelvünk mellett a kultúránkat. Ez jó lehetőség arra is, hogy ha volt valami előítéletük a németek iránt, akkor amikor megismernek bennünket, láthatják, hogy mi is pont olyan vajdasági emberek vagyunk, mint a többiek. A mostani generációknak semmi közük ahhoz, ami 80 évvel ezelőtt történt. Az előítéleteket a legjobban tanfolyamokkal, barátkozással tudjuk lebontani, amikor leülünk és beszélgetünk különböző témákról. Nemcsak a nyelvtan elsajátítása a fontos, hanem a beszélgetés is.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

„Meg kell őrizni a közösséget” - illusztráció
2019. JÚNIUS 15.
[ 19:40 ]
Ha a választók is úgy akarják, ismét lesz vajdasági magyar képviselő az Európai Parlamentben. Deli Andor a bőven befutó helynek számító tizenegyedik a Fidesz-KDNP EP-listáján. A kampányfinis előtt kérte fel beszélgetésre Ternovácz István. - Öt évvel ez előtt, amikor Önt EP-képviselővé választották, nem volt...
2019. MÁJUS 14.
[ 10:51 ]
A Magyar Állami Népi Együttes különleges bemutatóra készül május 10-én. Az Ezerarcú Délvidék a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek sokszínű hagyományos kultúráját. A próbák szünetében kerestem fel az együttes vezetőjét. - A mostani bemutató egy hosszabb...
2019. MÁJUS 9.
[ 13:43 ]
A március 15-ei nemzeti ünnepen Kelemen László Erkel Ferenc-díjban részesült. A kitüntetéssel a Hagyományok Háza főigazgatójának zeneszerzői, zenei szerkesztői munkásságát ismerték el. - Ön Gyergyóditróban született, egy korábbi interjújában nagyapját, mint adatközlőt említi. Neki köszönheti talán első...
2019. ÁPRILIS 2.
[ 23:26 ]
Beolvasás folyamatban