A nyári hónapokban a magyarkanizsai községen átvonuló hatalmas migránsáradat nem múlhatott el nyomok nélkül. Nem csak az érintett településeken, Magyarkanizsán, Horgoson és Martonoson, hanem azok határában, a migránsok vonulási útvonala mentén, a mezőgazdasági földterületeken, különösen pedig a horgos környéki, határ menti gyümölcsösökben okozott óriási károkat a mintegy 140-150 ezer ember.

A budapesti székhelyű gyülekezet, amely már máshol is nyújtott hasonló jellegű segítséget, egymillió forint értékű támogatásban részesítette a magyarkanizsai községben kárt szenvedett gazdákat. Ily módon 30 mezőgazdasági termelő fejenként 20-tól 40 ezer dináros támogatáshoz jutott. Igaz, ez a pénz csak csepp a tengerben, hiszen a valós károk nagysága meghaladhatja a 10 millió dinárt is, de óriási gesztus értéke van. Elsősorban azért, mert ez az első konkrét támogatás a károsult gazdáknak, másodsorban pedig azért, mert például jó alapul szolgálhat az állami kártérítések igénylése során, amelyet a magyarkanizsai község illetékesei már kezdeményeztek is.

A Magyar Támogatás a Szerbiai Migránskrízisben elnevezésű segélyakció adományainak átadására ismert közéleti személyiségek jelenlétében a magyarkanizsai városháza dísztermében került sor. A gyülekezet küldöttségét vezető dr. Zalatnay István református lelkész mellett az eseményen megjelent a segélyakcióban résztvevő Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, továbbá Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa polgármestere is.

A gyülekezet annak idején a migránsok, elsősorban a velük érkező gyerekek számára is szervezett gyűjtést, de nem feledkezett meg azokról sem, akik az ide érkező hatalmas embertömeg miatt szenvedtek el jelentős károkat. A migránsáradat idején kezdtek beérni a gyümölcsök a horgosi gyümölcsösökben. A messziről jött emberek fáradtak és éhesek voltak, válogatás nélkül szedték le a gyakran még csak félig érett gyümölcsöket, amelyeket azután eldobtak. A gyümölcsök egy részét nyilván nem is ismerték, nem tudták, hogyan és mikor lehet fogyasztani, ezért sokszor ágastól törték le a nekik megtetszett gyümölcsöket, amivel hosszabb távon is kárt okoztak a gazdáknak. Több helyen a szőlőtőkéket is tönkretették, megcsonkították. Tulajdonképpen emiatt nem is lehet pontosan meghatározni a károk nagyságát. A magyarkanizsai illetékesek szerint mezőgazdasági károk egy viszonylag keskeny sávban keletkeztek, amelyek mintegy 100 hektárnyi területet jelentenek, de ott aztán voltak területek, ahol leírhatatlan pusztítást végeztek. Ha ehhez hozzáadjuk azt a temérdek szemetet, amit a gyümölcsösökben maguk után hagytak, amit a tulajdonosoknak nem kis munkába került eltávolítani onnan, akkor a károk még a vártnál is nagyobbak.

A kárfelbecslések alapján elindított kártérítési folyamatról egyelőre nem tudni, hogyan fog alakulni. A gazdák abban reménykednek, hogy a szerb állam méltányolja majd igényüket és adókedvezmények, a lecsapolási illeték megszüntetése vagy csökkentése, esetleg valamilyen más formában megtéríti nekik a földjeiket, gyümölcsöseiket ért, természeti csapással felérő károkat.

Bödő Sándor