Ötödik alkalommal szerveztek középiskola-börzét Magyarkanizsán. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola Ady Endréről elnevezett épületében az idén is a környék középiskolái mutatták be kínálatukat a magyarkanizsai község hetedikes és nyolcadikos diákjainak illetve szüleiknek, akiket a község településeiről szervezetten, autóbuszokkal szállítottak a börzére.

A tizenhat intézmény külön-külön tantermekben ismertette milyen szakokkal várja szeptemberben az elsősöket. A legtöbben különféle bemutatókat is tartottak, amelyekkel a végzősök érdeklődését igyekeztek felkelteni. Ez a legjobban kétségtelenül a törökkanizsai Dositej Obradović Szakközépiskola szakácsainak és cukrászainak sikerült, akik pazar étel- és süteménykiállítást varázsoltak az asztalokra. A finomságokat természetesen a látogatók el is fogyaszthatták. Persze látványosságban a többiek sem akartak lemaradni, nem volt olyan tanterem, ahol ne lett volna valami érdekesség, amelynél gyerekek és szüleik hosszan elidőztek.

A középiskola-börzén a hetedikesek és nyolcadikosok megismerhették a Törökkanizsai Gimnáziumot és a már említett Dositej Obradović Szakközépiskolát, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskolát, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot, az Egészségügyi Középiskolát és a Gimnáziumot, a csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskolát, a szabadkai Politechnikai Iskolát, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumot, a Vegyészeti-technológiai Középiskolát, az Ivan Sarić Műszaki Iskolát, a Svetozar Marković Gimnáziumot és a középiskolai Diákotthont, az adai Műszaki Iskolát, a topolyai Mezőgazdasági Középiskolát és persze a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontot is.

Az egyik tanteremben a házigazda iskola egyféle képességfelmérőt is szervezett a végzős általános iskolás diákoknak, amellyel a döntéshozatalt igyekeztek megkönnyíteni számukra, hisz még mindig sokan vannak azok, akik nem döntötték el, hova is mennének a nyolcadik osztály befejezése után. A szülők általában támogatják csemetéik elképzeléseit, igyekeznek segíteni őket a helyes döntés meghozatalában, persze mindezt az anyagiak függvényében, hiszen nem mindegy, hogy hova megy tovább a gyerek, magánszálláson vagy kollégiumban lakik-e, kap valamilyen ösztöndíjat vagy sem.

A szervezők remélik, hogy a nagyszerűen sikerült ötödik középiskola-börze után a majd 500 érdekelt diák közül legtöbben, akiknek fele nyolcadikosként tényleges pályaválasztás előtt áll, dönteni tud, hogy hova is iratkozzon be. A bemutatkozó középiskolákban van elegendő hely, nagyon sok szakma vagy hivatás közül választhatnak a gyerekek, nem okvetlenül szükséges nekik távolabbi iskolákat, távolabbi városokat választaniuk. A környék középiskoláinak előnyére szolgál, hogy többségükben magyar nyelvű oktatás is folyik, ami nem mellékes körülmény az észak-bácskai magyar gyerekek igencsak hiányos szerb nyelvtudása miatt.

Bödő Sándor