A szerb kormány elfogadta a 2026 és 2034 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát, amely meghatározza az agrárpolitika átalakításának konkrét irányait a következő időszakra – közölte ma a mezőgazdasági minisztérium.

A stratégia a támogatási rendszer reformját irányozza elő annak érdekében, hogy az állami támogatások nagyobb részét beruházásokra, a termelés korszerűsítésére, innovációkra és a gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságára fordítsák.

Az egyik fontos változás a gazdaságok nyilvántartásának reformja lesz, emellett a vidékfejlesztési intézkedések arányának és sokszínűségének növelését is tervezik a támogatási rendszeren belül – áll a közleményben.

Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter kiemelte, hogy a stratégia elfogadása után annak konkrét programokká és intézkedésekké alakítása következik. Mint mondta, nem azt kell elmagyarázni a gazdáknak, hogy mi szerepel a stratégiában, hanem azt, hogy annak köszönhetően mi fog megváltozni.

„Átalakítjuk a támogatási rendszert és a gazdaságok nyilvántartását, erősítjük a beruházásokat és a feldolgozóipart, ösztönözzük a termelők szerveződését, és rendezzük a piacot. Minden egyes intézkedésnél tudnunk kell majd, hogy ki hajtja végre, milyen határidővel, mennyibe kerül, és milyen eredményt várunk tőle” – mondta.

A stratégia külön öntözési és vízelvezetési program kidolgozását is előirányozza, ami különösen fontos az egyre gyakoribb aszályok és a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.

Tervezik a klímatudatos mezőgazdasági módszerek alkalmazását, valamint az integrált növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek támogatását is.

Jelentős változásokat terveznek a termelők szerveződésében is. Termelői szervezetek létrehozását, valamint mezőgazdasági ágazatonként országos ernyőszervezetek megalakítását irányozták elő, hogy a termelők jobb pozícióba kerüljenek a piacon.

A stratégia rendelkezik a mezőgazdasági termékek piacának szabályozásáról, a piacok korszerűsítéséről és az élelmiszerügyi ombudsman kinevezéséről is. Emellett piaci szabványokat vezetnének be a friss gyümölcsökre és zöldségekre, a tojásra és a baromfihúsra.

„A termelő nem lehet az ellátási lánc leggyengébb láncszeme. Ezért van szükség a termelők jobb szervezettségére, rendezettebb piacra és nagyobb mértékű feldolgozásra. Szerbiának nagyobb hozzáadott értékű termékeket kell értékesítenie, nem csupán nyersanyagokat” – fogalmazott a miniszter.

Az egyik prioritás a mezőgazdaság, a tudomány és a szaktanácsadói szolgálatok összekapcsolása lesz.

A tervek szerint a mezőgazdasági szaktanácsadói szolgáltatásokat integrálják az AKIS mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerbe, továbbá élethosszig tartó tanulási programokat vezetnek be.

Külön intézkedés vonatkozik a fiatalokra. A stratégia ösztöndíjakat irányoz elő azon mezőgazdasági termelők gyermekei számára, akik agronómiát, állatorvos-tudományt vagy más kapcsolódó tudományterületet választanak.

A minisztérium tájékoztatása szerint a stratégia átfogó célja Szerbia élelmiszer-önrendelkezésének helyreállítása, a lakosság élelmezésbiztonságának garantálása, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelése, valamint a vidék fenntartható fejlesztése.

Kiemelték, hogy a végrehajtás nem marad az általános célkitűzések szintjén. A stratégiát a Nemzeti Mezőgazdasági Program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program, valamint hároméves cselekvési tervek révén dolgozzák ki részletesen. Ezek konkrét tevékenységeket, felelősöket, határidőket, a szükséges pénzügyi forrásokat és teljesítménymutatókat is tartalmaznak majd.

Az első cselekvési terv a 2026 és 2028 közötti időszakra vonatkozik.

„Most következik a munka nehezebb része. Minden célhoz intézkedést, határidőt, pénzügyi forrást és mérhető eredményt kell rendelni. Ezek alapján fogjuk mérni a stratégia sikerét” – mondta Glamočić.