Négy követelést intézett az illetékes minisztériumhoz és az államhoz több vajdasági gazdaszervezet, amelyek szerint a mezőgazdasági termelők helyzete az alacsony felvásárlási árak, a több éve tartó aszály és a növekvő termelési költségek miatt tarthatatlanná vált. Amennyiben nem történik érdemi változás, nagyszabású tiltakozást helyeztek kilátásba.

A rendkívüli egyeztetésen a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Fennmaradásáért Kezdeményezés, a Banatska crnica, a Bánáti Szövetség, az aradáci gazdák egyesülete, a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesülete, valamint a dolovai és újfalui gazdák képviselői vettek részt. Közleményük szerint a mezőgazdasági termékek piacán kialakult helyzet a termelők „folyamatos kifosztásának” újabb fejezete.

A gazdák mindenekelőtt azt követelik, hogy az állam sürgősen vessen be minden rendelkezésére álló eszközt a mezőgazdasági termékek piacán kialakult monopóliumok felszámolására. Szerintük a búzát már 20 dináros kilogrammonkénti áron vásárolták fel, most pedig a napraforgó esetében is a környező országok árszintjénél lényegesen alacsonyabb összeget kínálnak. A termelői szervezetek szerint a térségben tonnánként 550–580 euró körüli, áfa nélküli árak vannak, miközben a nyers növényi olaj világpiaci ára eléri a tonnánkénti 1200 dollárt.

A napraforgó felvásárlási ára már augusztus közepén is komoly feszültséget okozott. Az aradáci gazdák korábban legalább 70 dináros kilogrammonkénti árat követeltek, miközben a felvásárlás 40 dinár körüli előlegárral indult. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter maga is úgy nyilatkozott, hogy a 40 dináros ár nem reális, és ennél lényegesen magasabb végleges árat vár. A minisztérium augusztus 19-én arról számolt be, hogy az olajipari és feldolgozó vállalatok képviselőivel is egyeztettek, de a végleges ár akkor még nem alakult ki.

A gazdaszervezetek második követelése, hogy szeptemberben fizessék ki a támogatások második részét, mégpedig úgy, hogy azt ne kelljen utólag számlákkal vagy más módon igazolniuk. Harmadik pontként azt kérik, hogy az üzemanyag után járó visszatérítést legalább literenként 50 dinárra állítsák vissza, a korábban megkötött megállapodásnak megfelelően.

Ezzel kapcsolatban a minisztérium júliusban azt közölte, hogy a dízelüzemanyag jövedékiadó-visszatérítésének összege nem rögzített, hanem az aktuális jövedékiadó mértékéhez igazodik. Az összeg egy időszakban 39,12 dinárra csökkent literenként, júliusban azonban már 53,93 dinárra emelkedett. A nyilvántartott gazdaságok hektáronként legfeljebb 100 liter, összesen pedig legfeljebb 100 hektár után jogosultak a visszatérítésre.

Negyedik követelésük az, hogy az állam érdemben reagáljon az idei súlyos aszály következményeire. A vajdasági földeken egyes becslések szerint a kukorica terméshozama 50–60 százalékkal, a napraforgóé pedig 30–40 százalékkal maradhat el egy átlagos évtől. Egyes térségekben a kukoricából a szokásos hektáronkénti 11 tonna helyett mindössze 5–6 tonnára számítanak.

A gazdák azt is állítják, hogy kétes eredetű hús behozatalával nyomják lefelé a hazai szarvasmarha árát, miközben a vetőmagok, műtrágyák és más termelési alapanyagok ára folyamatosan emelkedik. Közleményük szerint amennyiben a négy követelésre nem érkezik megfelelő állami válasz, a mezőgazdasági termelők felgyülemlett elégedetlenségét nagyszabású tiltakozással fogják kifejezni.