A Forbes Srbija szerkesztőségének értesülései szerint „gyakorlatilag meghiúsultak” a magyar Mol és a Gazprom között a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) eladásáról folytatott tárgyalások.

Noha Dubravka Đedović Handanović ügyvezető energiaügyi miniszter azt mondta, hogy folytatódnak a két vállalat közötti tárgyalások, a Forbes Srbija újságírói más információkhoz jutottak. A szerkesztőség által ismert, a szerbiai hatalomhoz közel álló forrás szerint a tárgyalások gyakorlatilag meghiúsultak, a Gazprom véglegesen nem akarja eladni a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban birtokolt részvénycsomagját, és azzal, hogy erről hallgat, csupán időt próbál nyerni.

A cikk megjelenéséig a Mol-csoport sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezt az információt.

A Mol még az év elején közölte, hogy előzetes megállapodás született az adásvételi szerződés megkötéséről.

Néhány hónappal később, 2026 májusában olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szerint a tárgyalások a végső szakaszban vannak. Az engedély akkori meghosszabbítását éppen azzal indokolták, hogy a két félnek már csak egy kis időre van szüksége a szerződés aláírásához, ezt követően pedig a Mol átveheti a NIS többségi részvénycsomagját és irányítását, a Gazprom pedig kivonulhat a tulajdonosi körből. Ez utóbbi volt a már korábban bevezetett szankciók célja is.

Csak ma reggel érkezett a hír arról, hogy a Mol október végéig meghosszabbított engedélyt kapott a részvénycsomag megvásárlásáról szóló tárgyalások folytatására. A Forbes Srbija forrása szerint azonban ez sem bizonyítja, hogy a tárgyalások valóban zajlanak.

Kinek nem érdeke, hogy véget érjen az ügy?

A szerbiai hatalom számára nem lenne kedvező, ha a választási kampány kellős közepén nyilvánosságra kerülne, hogy a tárgyalások meghiúsultak, és minden visszatért a kiindulópontra.

Másrészt az amerikai félnek is megvannak a maga indokai arra, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan beleegyezett a D-nap elhalasztásába. Ezúttal is így történt, annak ellenére, hogy több kongresszusi képviselő azt javasolta, vessenek véget ennek a gyakorlatnak, és az OFAC végre kezdje meg a NIS elleni szankciók alkalmazását.

A helyzetet jól ismerő forrás a Forbes Srbijának azt mondta, az Egyesült Államok láthatóan sem Szerbiával, sem az Oroszországi Föderációval nem akarja kiélezni a viszonyt. Egyrészt a Szerbiával fenntartott kapcsolatok ismét az enyhülés szakaszában vannak. A forrás emlékeztetett a két ország közötti energetikai megállapodásra is, amelynek nyomán döntés született arról, hogy a Bechtellel tárgyaljanak a Vaskapu 3 szivattyús-tározós vízerőmű megépítéséről, amely jelentős beruházás lenne.

Az OFAC tekintettel van Szerbiára

Strahinja Obrenović, a belgrádi Politikatudományi Kar docense szerint is nyilvánvaló, hogy az OFAC nem akarja a szankciók bevezetésével tovább nehezíteni Szerbia gazdasági helyzetét. Úgy véli, abból indulnak ki, hogy a szankciók alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna Szerbiának, mint a Gazpromnak.

„Nehéz megjósolni, meddig tart ez a helyzet, illetve meddig hosszabbítja meg az OFAC a NIS működési engedélyét. Kezdetben, az orosz tőke tulajdonosi körből való kivonásához való ragaszkodás miatt azt gondoltuk, hogy ez azonnal megtörténik, de azt látjuk, hogy hónapok óta nem következett be. Hasonló a helyzet a Lukoillal és a Rosznyeftyel is” – magyarázta Obrenović.

Ő is felvetette annak lehetőségét, hogy az orosz fél kihasználja a helyzetet és időt próbál nyerni abban a reményben, hogy végül feloldják a NIS elleni szankciókat.

Ismét előtérben az állami átvétel lehetősége

A Forbes Srbija forrása emlékeztetett arra, hogy mindvégig napirenden volt annak lehetősége, hogy az állam átvegye a NIS irányítását. Bár a hatalom ezt óvatosan és végső lehetőségként említi, amennyiben valóban alkalmazni kezdenék a NIS elleni szankciókat, ez a megoldás szükségszerűvé válhatna.

A forrás szerint az orosz félnek gazdasági szempontból nem okozna jelentős veszteséget a NIS-ből való kivonulás, geopolitikai szempontból azonban vereséget jelentene. Szerbia számára viszont elkerülhetetlenné válna az irányítás átvétele, ha az OFAC valóban „elveszítené a türelmét”. A szerbiai hatóságok ezt a lehetőséget már két hónappal ezelőtt is említették.

Bármilyen politikai kárral is járna az „orosz vagyon elvétele”, a szankciók alkalmazásából eredő gazdasági kár még nagyobb lenne.

„Nem engedhetnénk meg, hogy a finomító ne működjön, és hogy a NIS szankciók alatt álljon. Ez nem lehetőség. Ezzel mindenki tisztában van. Az államnak ebben az esetben át kellene vennie az irányítást, és ki kellene fizetnie a Gazpromnak a tulajdonrészéért járó összeget egy számlára, függetlenül attól, hogy az orosz fél azonnal rendelkezhetne-e ezzel a pénzzel vagy sem” – mondta a forrás.

Szerbia eddig sem élt az elővásárlási jogával, noha ezt az orosz féllel még 2008-ban aláírt szerződés garantálja. Ha a Mol és a Gazprom közötti tárgyalásoknak hamarosan valóban véget vetnek, illetve hivatalosan is bejelentik azok megszakítását, ez a jog már nem lenne aktuális.