Szerbiában tavaly közel hárommillió 15 évnél idősebb személy állt munkaviszonyban, és a többségük heti 36–48 órát dolgozott – derül ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adataiból. A Nova ekonomija jelentése szerint azonban több mint 215.000 ember hetente 48 óránál is többet dolgozik, azaz gyakorlatilag heti hat napnál többet tölt munkával.

A szokásos heti munkaidő Szerbiában 40 óra, napi nyolc órával, öt munkanapon keresztül. Ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni – például 12 órás munkanapokkal –, de törvény szerint ezt sem lehet rendszeresíteni.

Az RZS adatai szerint a heti 36–48 órát dolgozók száma tavaly körülbelül 2,2 millió volt, míg a maradék dolgozók közül sokan mezőgazdaságban vagy az építőiparban dolgoznak – ezek a szektorok különösen kitettek a túlóráknak.

A mezőgazdaságban a munkavállalók 13,9%-a dolgozik heti 36–48 órát, ugyanennyien heti 49–59 órát, míg több mint 60 órát hetente 14,8%-uk. Az építőiparban 18,7% dolgozik heti 48 óránál többet, ebből 9,1% több mint 60 órát.

A standard munkaidő a leginkább az alábbi szektorokban jellemző: villamosenergia-ellátás (99,1%), bányászat (98,3%), államigazgatás, védelem és társadalombiztosítás (97,4%), egészségügy és szociális ellátás (93,9%), valamint pénzügyi és biztosítási szektor (93,5%).

A férfiak körében gyakoribb a túlóra: a 1,5 millió dolgozó férfiból 1,2 millió heti 36–48 órát dolgozik, de mintegy 154.000 dolgozik 48 óránál többet, ebből 73.300 fő heti 49–59 órát, míg több mint 60 órát hetente 80.600 férfi.

A Beta híre szerint a nőknél ez az arány jóval alacsonyabb: 1,3 millió alkalmazott nőből körülbelül egymillió dolgozik standard munkaidőben. Több mint 60 órát 23.800 nő, 49–59 órát 37.600 nő dolgozik hetente.

A részmunkaidős munkavégzés túlnyomó többségében nőkre jellemző: a családi kötelezettségek, gyermek- vagy idősgondozás miatt rövidített munkaidőben dolgozók 100%-a nő. Családi vagy személyes okokra hivatkozva a nők 60,7%-a, férfiak 39,3%-a dolgozik kevesebbet. Tanulmányok vagy képzések miatt a nők 56,5%-a, férfiak 43,5%-a választ rövidebb munkaidőt.

Azok közül, akik nem találnak teljes munkaidős állást, 61,5% férfi és 38,5% nő.