Szombat reggel holtan találták egy szállodai szobában a tajvani védelmi minisztérium kutatási és fejlesztési részlegének helyettes vezetőjét, közölte a helyi állami hírügynökség.

A Reuters szerint hatóságok közölték, vizsgálják a halál okát.

Yang Li-hsing üzleti úton volt az ország téli részén található Pingtung megyében.

Posztjára idén év elején nevezték ki, feladata a rakétagyártási projektek koordinálása volt.

A tajvani kormány azt tűzte ki céljául, hogy még idén megduplázza és közel 500-ra növelje az éves rakétagyártási kapacitását, különös tekintettel arra, hogy Kína egyre komolyabb fenyegetést jelent a szigetországra.

Mindeközben az MTI tudósítása szerint a tajvani védelmi minisztérium szombaton azzal vádolta meg Kínát, hogy támadást szimulál egy kiemelkedően fontos tajvani célpont ellen, miközben a kínai hadsereg több hajója és repülője haladt át a Tajvani-szoros középvonalán.

A középvonalat az Egyesült Államok húzta meg egyoldalúan a hidegháború alatt. Bár Peking hivatalosan sohasem ismerte el, az elmúlt évtizedekben de facto határként szolgált Kína és Tajvan között.

A tajpeji hatóságok szerint 68 repülőgép és 13 hadihajó sértette meg a középvonalat pénteken.

Tajvan válaszul figyelmeztető lövéseket adott le, aktiválta szárazföldi rakétarendszereit, valamint a levegőben és a tengeren járőrözött.

Kína Nancy Pelosi amerikai házelnök tajpeji látogatását követően hadgyakorlatokba kezdett, amelyek vasárnap délig tartanak. Ennek keretében éles lőszert is használtak, valamint rakétákat lőttek át Tajvan fölött.

Eközben a kínai hadsereg szombatra virradóra nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyet a légierő egyik pilótája készített egy repülő fülkéjéből, és amelyen a tajvani partok és hegyek láthatók. Szakértők szerint a videó célja, hogy megmutassa, milyen közel kerültek a kínai erők a szigethez.

Bár Kína többször hadgyakorlatozott a Tajvani-szorosban az elmúlt években, a jelenlegihez hasonló átfogó műveletre még nem került sor. Tajpej blokádnak minősítette Kína tevékenységét, és Caj Ing-ven elnök felelőtlenségnek nevezte, hogy Peking szándékosan emelte a katonai fenyegetés szintjét.

Kína, amely saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró Tajvant, árulásként hivatkozott Pelosi útjára, írja a 24.hu.