Donald Trump amerikai elnök szerint, aki "hihetetlennek" nevezte kínai látogatását, és aki szerint „fantasztikus kereskedelmi megállapodásokat” hoztak tető alá, Pekingből való elutazását követően újságírók előtt beszélve azt mondta: nincs szükség "szívességre" Kínától a Hormuzi-szoros újranyitásának érdekében.

Az elnök hivatali repülőgépe, az Air Force One fedélzetén újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy véleménye szerint Hszi Csin-ping kínai államfő nyomást gyakorol majd Teheránra ebben a kérdésben, mert érdeke fűződik a szabad hajózás helyreállításához.

"Úgy gondolom, hogy meg fogja tenni, mert végső soron azt szeretné látni, hogy újranyílik. Az energiának, illetve az olajának a 40 százalékát onnan kapja" - fogalmazott Donald Trump az MTI híre szerint, ugyanakkor megjegyezte, "nem kérek szívességet, mert, amikor szívességet kér az ember, akkor azt szívességgel kell viszonoznia".

Donald Trump elmondta, hogy azért utasította el Irán legutóbbi békejavaslatát, mert nem tartalmaz elegendő garanciát Teherán nukleáris programjának leállítására. Közölte, hogy elfogadhatónak tartja az ajánlatnak azt a részét, hogy Irán 20 évre függesztené fel nukleáris programját, de az általuk vállalt garancia mértékét nem.

Beszámolt arról, hogy a kínai elnöknél pozitív fogadtatásra talált az a javaslata, hogy jöjjön létre egy amerikai-kínai-orosz megállapodás a hadseregek birtokában lévő nukleáris töltetek számának korlátozásáról.

Donald Trump elmondta, hogy egyelőre nem döntött arról, hogy megadja-e a végső hozzájárulást Tajvan számára - előzetesen már jóváhagyott - több milliárd dollár értékű fegyvereladáshoz.

Kínai látogatásának konkrét eredményei között említette a 200 Boeing repülőgépre vonatkozó kínai megrendelést, ami további több százzal bővíthető. Arról is beszámolt, hogy Kína mintegy "400-450" hajtóművet is megvásárol a General Electrictől és "több milliárd dollár értékben" importál szójababot.

Az amerikai elnök közölte, hogy felhozta a bebörtönzött hongkongi katolikus vezető, Jimmy Lai ügyét, akinek a szabadon bocsátását kérte. Donald Trump szavai szerint a kínai elnök ezt "kemény kérdésnek" minősítette. A 78 éves aktivistát idén februárban 20 év börtönre ítélték a kínai nemzetbiztonsági törvény alapján.