Az Európai Uniónak és a NATO európai tagállamainak jelentősen növelniük kell saját védelmi képességeiket, hogy a szövetség kevésbé függjön az Egyesült Államok biztonsági garanciáitól – erről beszélt kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt.

A két vezető a védelmi ipari fórumon hangsúlyozta: a transzatlanti együttműködés megőrzésének feltétele, hogy Európa erősebbé váljon.

„Ha fenn akarjuk tartani a transzatlanti kapcsolatot, európaibbá kell válnunk” – fogalmazott Rutte, aki szerint a NATO nem támaszkodhat tovább olyan mértékben az Egyesült Államokra, mint az elmúlt évtizedekben.

Von der Leyen kiemelte, hogy az Európai Unió és a NATO együttműködése kulcsfontosságú, ennek alapja pedig a fegyverrendszerek és katonai képességek összehangolása, vagyis az interoperabilitás. Mint mondta, a két szervezet feladatai jól elkülönülnek: míg a NATO a katonai parancsnoki rendszerekért és a műveleti képességekért felel, addig az EU az iparfejlesztés, a beruházások és a szabályozás területén tud hozzájárulni a közös védelemhez.

Európa bizonyítani akar Washingtonnak

Az ankarai csúcstalálkozót az elmúlt hónapok transzatlanti feszültségei előzték meg. Az Egyesült Államok Irán elleni katonai fellépése, valamint az amerikai csapatok európai jelenlétének fokozatos csökkentése sok európai fővárosban aggodalmat keltett, írja az Euronews.

Az európai szövetségesek ezért igyekeznek demonstrálni Donald Trump amerikai elnök felé, hogy készek nagyobb részt vállalni a közös védelemből. Ezt a folyamatot egyre gyakrabban nevezik a NATO „európaizálásának”.

Az előrelépés azonban nem egyforma ütemű. Lengyelország, a balti államok és az északi országok már jelentősen növelték katonai kiadásaikat, közelítve az új, a GDP 5 százalékában meghatározott célkitűzéshez. Más országok – köztük Spanyolország, Belgium, Luxemburg és Csehország – ugyanakkor továbbra is elmaradnak ettől.

Von der Leyen ismertette az Európai Bizottság terveit is, amelyek célja az európai védelmi ipar megerősítése. Ennek részeként 150 milliárd euró állna rendelkezésre a SAFE hitelprogram keretében, míg az EU következő költségvetésében további 135 milliárd eurót irányoznának elő védelmi célokra.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben „óriási mértékű védelmi beruházásokra” van szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós adófizetők pénzének európai munkahelyeket, kutatás-fejlesztést és ipari kapacitásokat kell teremtenie.

Mark Rutte szerint nemcsak Európában, hanem az Atlanti-óceán mindkét partján jelentős bővítésre van szükség a hadiiparban, hogy a NATO lépést tudjon tartani Oroszország fegyverkezésével.

A főtitkár arra figyelmeztetett, hogy Oroszország gyakorlatilag hadigazdaságra állt át, miközben Észak-Koreával, Iránnal és Kínával is együttműködik. „Nem lehetünk naivak” – fogalmazott, hozzátéve: minden kormány elsődleges feladata saját országának megvédése, ezért a szövetségeseknek fel kell készülniük a növekvő biztonsági kihívásokra.