Donald Trump amerikai elnök látványos állami ceremóniával fogadta csütörtökön Washingtonban Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki háromnapos állami látogatásra érkezett az Egyesült Államokba. Bár a két nagyhatalom között továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak a kereskedelem, Tajvan, a mesterséges intelligencia és számos külpolitikai kérdés ügyében, mindkét fél azt hangsúlyozza: érdekük a kapcsolatok stabilizálása és a párbeszéd fenntartása.

Hszi Csin-ping szeptember 23-án érkezett Washingtonba feleségével, Peng Li-jüannal. A kínai elnöki párt a Joint Base Andrews katonai repülőtéren maga Donald Trump és Melania Trump fogadta. A kínai államfő szeptember 23. és 25. között tesz állami látogatást az Egyesült Államokban. Washingtoni útja azért is jelentős, mert több mint egy évtizede nem járt ilyen minőségben a Fehér Házban.

Csütörtökön a Fehér Házban katonai tiszteletadással és ünnepélyes ceremóniával fogadták a kínai vezetőt. Donald Trump a két ország közötti kapcsolat fontosságát és a Hszi Csin-pinggel kialakított személyes viszonyát hangsúlyozta. A kínai elnök pedig azt mondta, Kína és az Egyesült Államok egyaránt nagy ország, népeik pedig nagy népek, látogatásának célja pedig a barátság továbbvitele, az együttműködés bővítése és a két ország lakosságának javát szolgáló kapcsolatok erősítése.

Hszi szerint Kína és az Egyesült Államok a világ két meghatározó hatalmaként történelmi felelősséget visel az emberiség fejlődésének és előrehaladásának előmozdításában. Arra is utalt, hogy Trump idei kínai látogatása során már megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok kiszámíthatóbbá tételének szükségességéről. A kínai elnök most ismét a kommunikáció erősítését és a nézetkülönbségek kezelését sürgette.

Kereskedelem: fegyverszünet a vámháborúban

A washingtoni találkozó egyik legfontosabb témája a kereskedelem. A két ország az elmúlt években többször kölcsönösen vámokat és egyéb korlátozásokat vezetett be, ugyanakkor 2025 óta több lépés történt a konfliktus fékezésére.

Trump és Hszi májusi találkozóján megállapodás született egy amerikai–kínai kereskedelmi és egy beruházási testület létrehozásáról, valamint több konkrét kereskedelmi vállalásról. Ezek között szerepelt amerikai mezőgazdasági termékek kínai vásárlása, a ritkaföldfémekkel kapcsolatos ellátási problémák kezelése és Boeing repülőgépek beszerzése. Egyes vállalások végrehajtása azonban azóta lassabban haladt a tervezettnél.

A mostani csúcstalálkozó előtt Washington és Peking újabb vámcsökkentésekről tárgyalt. Az egyeztetések mintegy 30 milliárd dollár értékű, nem stratégiai jelentőségű áruforgalmat érinthetnek. Napirenden van az amerikai cseppfolyósított földgáz kínai importjára kivetett vám csökkentése vagy eltörlése is.

A mesterséges intelligencia már stratégiai kérdés

A kereskedelem mellett egyre nagyobb súllyal jelenik meg a mesterséges intelligencia. Washington és Peking egyaránt stratégiai jelentőségű területnek tekinti az MI-technológiák fejlesztését, miközben az Egyesült Államok továbbra is korlátozza egyes fejlett félvezetők és technológiák kínai exportját.

A két ország a csúcstalálkozót megelőzően külön egyeztetéseket tartott a mesterséges intelligenciáról. Az amerikai fél egy olyan értesítési mechanizmus kialakítását javasolta, amelyen keresztül a két nagyhatalom tájékoztathatná egymást a nemzetbiztonsági veszélyt jelentő súlyos MI-incidensekről. A kérdésben egyelőre inkább a párbeszéd intézményesítésére törekednek, mintsem átfogó megállapodásra.

Tajvan továbbra is a legérzékenyebb kérdés

A kapcsolatok egyik legnehezebb politikai és biztonsági kérdése továbbra is Tajvan. Peking a szigetet Kína részének tekinti, és különösen kifogásolja az amerikai fegyverszállításokat Tajvannak.

A látogatás előtt diplomáciai források szerint Hszi Csin-ping azt kívánta elérni, hogy Washington korlátozza vagy állítsa le a Tajvannak szánt fegyvereladásokat, az 1982-es amerikai–kínai közös közleményre hivatkozva. Az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát, miközben amerikai törvények alapján támogatja Tajvan önvédelmi képességét.

Ebben a kérdésben nem várható gyors áttörés: Tajvan Peking számára alapvető szuverenitási kérdés, míg Washington a térség biztonságának egyik központi elemét látja benne.

Irán és a nemzetközi válságok is napirenden

A két vezető tárgyalásain nemcsak a kétoldalú ügyek kerülnek szóba. A nemzetközi válságok, köztük az iráni helyzet is napirenden vannak. Washington azt szeretné, ha Peking nagyobb szerepet vállalna a feszültségek csökkentésében, miközben Kína jelentős gazdasági kapcsolatokat tart fenn Iránnal.

Az Egyesült Államok és Kína számos nemzetközi kérdésben egymás versenytársai, ugyanakkor nukleáris nagyhatalomként és a világ két legnagyobb gazdaságaként egyik félnek sem érdeke, hogy a versengés ellenőrizhetetlen konfrontációvá váljon.

Látványos diplomáciai gesztusok

A látogatást Washington különösen magas protokolláris szintre emelte. Trump már Hszi Csin-ping érkezésekor személyesen kiment az Andrews támaszpontra, ami az amerikai elnökök részéről ritka gesztus. A Fehér Házban katonai díszszemlét és repülőgépes tiszteletadást is rendeztek.

Csütörtök este Donald Trump és Melania Trump állami vacsorát ad Hszi Csin-ping és Peng Li-jüan tiszteletére. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az eseményen a két ország hivatalos delegációinak tagjai mellett üzleti vezetők is részt vesznek. A vacsora egyik szimbolikus elemeként ugyanazt az amerikai pezsgőt szolgálják fel, amelyet Richard Nixon amerikai elnök és Csou En-laj kínai miniszterelnök 1972-es pekingi találkozóján, a történelmi amerikai–kínai közeledés idején is felszolgáltak.

Stabilitást keresnek, miközben a versengés megmarad

A washingtoni látogatás eddigi üzenete nem az, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés véget érne. A kereskedelemben, a technológiai fejlesztésekben, Tajvan ügyében és a világpolitika számos területén továbbra is jelentősek az érdekellentétek.

A tárgyalások inkább arra irányulnak, hogy a két fél szabályozottabb keretek között kezelje ezeket a konfliktusokat, fenntartsa a közvetlen kommunikációt, és azokon a területeken, ahol ez lehetséges, konkrét együttműködést alakítson ki.

Hszi Csin-ping a Fehér Házban ezt képletesen úgy fogalmazta meg: kész együttműködni Donald Trumppal annak érdekében, hogy a kínai–amerikai kapcsolatok „óriási hajóját” stabil jövő felé irányítsák.

Hogy a washingtoni állami látogatásból milyen konkrét megállapodások születnek, az a tárgyalások lezárása után derülhet ki. Az már most látható, hogy Washington és Peking a nyílt konfrontáció helyett legalább egyelőre a versengés kezelhetőbbé és kiszámíthatóbbá tételére törekszik.