A jobboldal megerősítette többségét Franciaországban a részleges szenátusi választásokon vasárnap, míg Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) jelentősen előretört a felsőházban.

A szélsőjobboldal áttörést ért el azzal, hogy 15 helyet megszerzett a felsőházban, megnégyszerezve ezzel szenátorainak számát, alig 7 hónappal a köztársaságielnök-választás előtt, amelynek a felmérések szerint egyik nagy esélyese Marine Le Pen.

A Nemzeti Tömörülés (RN), Marine Le Pen pártja - amelynek eddig 3 szenátora volt - 9 újabb helyet szerzett meg, szövetségese, a Jobboldali Unió a Köztársaságért (UDR) pedig 3-at.

A parlament hagyományosan jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának több mint felét választották újra vasárnap 6 évre, 178 szenátort.

A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll.

"Első alkalommal a történetében a Nemzeti Tömörülés a szövetségeseivel együtt önálló csoportot fog alkotni a szenátusban" - írta a párt elnöke, Jordan Bardella az X közösségi oldalon.

Az önálló frakcióhoz tíz szenátorra van szükség.

"Ez egy történelmi győzelem, és egy jelentős előrelépés, amelyet megtettünk" - írta ugyanott az elnökválasztás előtti utolsó megmérettetésről Marine Le Pen, aki üdvözölte az "általános áttörést", amely megerősíti "a Nemzeti Tömörülés beágyazódásának felgyorsulását az ország egész területén".

Az RN a 2024-es nemzetgyűlési választásokon a legnagyobb párttá vált a képviselők számát tekintve az alsóházban, 119 képviselővel.

A vasárnapi eredmény jelentősége elsősorban az, hogy az önálló szenátusi frakció több megszólalási időt és további forrásokat biztosít Marine Le Pennek az elnökjelöltséghez.

Bár a szélsőjobboldal főként a hagyományos jobboldaltól tudott szenátori helyeket elvenni, a Köztársaságiak és centrista szövetségeseik megerősítették többségüket a felsőházban, s elnökjelöltjük, Bruno Retailleau egykori belügyminiszter is megőrizte a szenátori helyét. A korábbi 231 fős jobboldali többség 224-re csökkent, de továbbra is meghatározó maradt, írja az MTI.

A második legnagyobb csoportot változatlanul a baloldali pártok alkotják. A radikális baloldal - amelynek vezetője, Jean-Luc Mélenchon a felmérések szerint a második helyen jutna be az elnökválasztás második fordulójába, ha most tartanák a voksolást - azonban csak egyetlen mandátumot tudott megszerezni a szenátusi választásokon.