Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Egyes molekulák - köztük az aminosavak - kétféle változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei.

Az élő szervezetekben azonban a kép és tükörképe közül csak az egyik jelenik meg. Ennek a kémiai aszimmetriának a kialakulása sokáig talány volt a kémikusok számára. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo ennek a százéves rejtélynek a megoldásáért kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat- emelte ki a Nobel-bizottság a közleményében.

Az indoklásban felidézték, hogy Henri Kagan egy új módszer felfedezésével elérte, hogy a tükörképi párok egyikéből a korábban elképzelhetőnek véltnél lényegesen nagyobb felesleget lehessen létrehozni. "Felfedezése forradalmi jelentőségűnek bizonyult a gyógyszerek, ízesítő- és illatanyagok, valamint új anyagok előállításán dolgozó vegyészek számára."

Szoai Kenszo pedig létrehozta az első kémiai reakciót, amelyben a lehetséges tükörképi párok közül kizárólag az egyik keletkezett.

A biológiai folyamatoktól eltekintve ez korábban sosem sikerült. "A Szoai-reakció az egyik leglátványosabb kémiai kísérlet, amelyet valaha végrehajtottak" - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.

A Nobel-díjjal járó 12 millió svéd koronát a tudósok között egyenlő arányban osztják el. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. (MTI)