Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.