Bonsai-kiállítás nyílt Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban a Vajdasági Bonsai Club fáiból. Mintegy 50 cserépben nevelt törpefát tekinthetnek meg az érdeklődők. A szervező a Magyarkanizsai Íjászkör. Nádi Endrét, a Kör elnökét kérdeztük a tárlatról, s a kiállított növényekről.

- A bonsai valójában egy szóösszetétel. Japánul a bon azt jelenti, hogy lapos edény, a sai pedig fa. Ha úgy vesszük, akkor minden lapos edénybe ültetett fa bonsai. De nem ennyire egyszerű az egész, nem elég beleültetni a fát egy lapos edénybe, az a fa meg kell, hogy feleljen bizonyos követelményeknek. Be kell tartani meghatározott arányokat, fontos a tál mérete és színe, a fa magassága, a rönk vastagsága, ezeknek az aránya. Ha lentről felfelé haladunk a törzsön, akkor a lenti ágaknak kell a legvastagabbaknak lenniük, amik fölfelé haladva egyre vékonyodnak.

Ezek valójában már nem csemeték, de törpék maradnak?

- Igen. Itt a kiállításon vannak olyan fák is, amelyek magról keltek. Konkrétan én magról nevelem az erdőmet, s az évek során úgy alakítottam, hogy úgy nézzen ki, mintha százéves erdő lenne. Nem az a fontos a bonsaiban, hogy valójában 100 éves legyen a fa, hanem hogy úgy nézzen ki. Léteznek olyan beavatkozások, a melyek ezt lehetővé teszik.

Önnek hány ilyen növénye van?

- Ötven körüli fám van cserépben, s ezek közül most 12-t hoztam el a kiállításra.

A legidősebb az most hány éves?

- Nehéz megmondani, hogy egy bonsai hány éves, mert abban az esetben, ha magról neveltük, akkor tudjuk pontosan, hogy hány éves. Van egy ilyen erdő, amit én nevelek magonc kora óta, az 25 éves. Olyan fám is van azonban, hogy amikor az erdőben találtam, már akkor 10 éven felül volt az életkora. Hogy megtaláltam, annak is van vagy már 15 éve, így valahogy meg lehet tippelni, hogy hány éves lehet.

Milyen fajta fákkal érdemes próbálkozni?

- Legjobb a nálunk honos fákkal kísérletezni. El kell mondani, hogy ezek télen is kint vannak a szabadban, tehát szükségük van arra, hogy lehulljon a levelük, teleljenek, s azután tavaszra újra kirügyezzenek.

Sok munka van velük?

- Igen, sok, de nem munkának nevezném, kedvtelésnek. Azt, hogy a fákat évente hányszor kell metszeni, attól függ, hogy a fa maga milyen ritmusban nő. Van, amelyiket kétszer-háromszor is vissza lehet vágni, s minden ilyen nagyobb visszametszés után a következő évi tavaszi hajtásokat hajtja ki. Egy év alatt akár 3-4 évet is lehet öregíteni rajta. Kész fáknál, amelyekre már rá lehet mondani, hogy bonsai, azoknál alakmegtartó metszések vannak, a fölösleges hajtásokat lecsipkedjük. Amíg ezt nem érjük el, addig egymást váltják a "hagyom nőni" és az "erősen visszavágom" fázisok.

Gyakran viszi őket kiálltásra és versenyek vannak-e?

- Nálunk ez még nagyon gyerekcipőben jár. Magyarországon vannak bonsai-mesterek is. Nálunk még mindenki amatőr. Tavasszal volt egy kiállítás Apatinban, egy ottani egyesület szervezésében, most van először Magyarkanizsán.

Külföldi versenyeken részt tudnak-e venni?

Az a gond, hogy az EU-területére nem tudunk bevinni növényeket. Ez bonyolult dolog. Ha át is megyünk valamilyen találkozóra, műhelyfoglalkozásra, akkor ott vagy veszünk valamilyen csemetét, vagy kölcsönzünk egy időre, amjg a foglalkozás tart.

A magyarkanizsai bonsai-tárlat szeptember 15-éig tekinthető meg.