Az idén március 31-ére, azaz húsvétvasárnapra esik a tavaszi óraátállítás időpontja: az órákat hajnali kettőkor három órára állítják előre. Bár a spórolást állítólag segíti a változtatás, ilyenkor jelentősen megugrik a balesetek száma és súlyos egészségügyi következményei is lehetnek.

Az óraátállítás lehetőségének első hivatalos említése 1916-ból származik, egyes források szerint azonban már Benjamin Franklin is felvetette annak szükségességét, miután megvizsgálta, mennyi világításra használt gyertya fogyott az 1784-es tél során, és úgy gondolta, az idő elcsúsztatása segítene az embereknek spórolni a világítás költségein.

Az évi kétszeri átállás átmenetileg ugyan, de megterheli egészségünket. Az emberi agyban ugyanis tényleg létezik az a bizonyos belső óra, egy kifejezetten óramechanizmusként működő idegsejtcsoport felelős érte. Emellett szervezetünk képes ráállni egy bizonyos ritmusra, ami pedig tanulható. Így természetes, sőt, ez a ritmus az egészség egyik záloga. Az óraátállítás viszont megzavarja a tanult biológiai ritmust, aminek fiziológiai következményei vannak. A napi 24 órás periódusban szervezetünknek kell egy „0 pont”, ami köré felépítheti a harmóniát. Az óraátállítás ezt a 0 pontot helyezi át, megtöri a kialakult rendet, írja a 24.hu.

Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal, a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során, részletezi a VG.

Eltörölnék az óraátállítást

Az elmúlt évtized során egyre több ország hagyta maga mögött az óraátállítás szokását: egy tavalyi kutatás szerint, míg korábban a bolygó országainak fele állítgatta az órát, ma már csak az államok harmada él a szokással. A VG cikke szerint a hagyomány mellett kitartók sorába Európa legtöbb országát, Ausztráliát, Latin-Amerikát, Brazíliát, és a Karib-térséget sorolhatjuk, míg a szokást már elhagyók közül teljes Ázsiát, Afrika nagy részét, Azerbajdzsánt, Iránt, Jordániát, Oroszországot vagy éppen Törökországot emelhetjük ki.

Az Egyesült Államok helyzete ebben a kérdésben is speciális: egyes államok tartják a szokást, mások nem – Hawaii és Arizona például nem kér az állítgatásból, Kalifornia, Florida és Montana viszont minden további nélkül tartja még a hagyományt.

Az EU lakosságának többsége szabadulna az egésztől, az Európai Parlament pedig 2019-ben meg is hozta a döntését: a tagállamoknak két évet adtak a megállapodásra, hogy melyik időszámítást tegyük állandóvá. Csakhogy azóta sem sikerült megegyezni. Először a koronavírus-járvány helyezte margóra a témát, most pedig az Ukrajnában zajló háború, a rezsiválság és egyéb okok miatt gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a döntés, írja a 24.hu.