Kétéves csúcsra erősödött a napokban a forint árfolyama, és az MBH Bank elemzői szerint a forint euróhoz viszonyított lendülete az év hátralévő részében kitarthat, a forint erősödése pedig csökkentheti az inflációs várakozásokat.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője szerdán Budapesten újságíróknak elmondta: éves átlagban idén 401 forintos, az év végén pedig 397,5 forintos euróárfolyammal számolnak. A forint elmúlt hetekben látott erősödése mögött a szakértők szerint nemzetközi és hazai tényezők is állnak: nemzetközi szinten a Fed kamatvágási várakozásai, Magyarországon pedig a viszonylag magas, 6,5 százalékos alapkamat és a jegybank szigorú hangneme támogatta az árfolyam erősödését – közölte. Jövőre a várható átlagos euróárfolyam 400,3 forint lehet.

Hozzátette:

a szolgáltatások, a kiskereskedelem és a vendéglátás erősítette idén a gazdaságot, míg a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaság, valamint az ipar visszaesést szenvedett el. A fogyasztás támogatja az idei GDP-növekedést, viszont a beruházások jelenleg a 2017-es szinten állnak. Így idén 0,8 százalékos éves GDP-növekedést várnak, jövőre a külső konjunktúra javulása és a beruházások is segítik majd a bővülést, akkor elérhető a 3 százalékot a növekedés

– fejtette ki.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője elmondta, hogy az éves átlagos infláció a jelenlegi trendek alapján idén 4,5 százalék lehet, 2026-ra pedig 3,9 százalékra csökkenhet. Kedvezőnek nevezte, hogy az augusztusi maginfláció 3,9 százalékra csökkent, ami négy éve nem látott alacsony szintet jelent. Ugyanakkor a jegybank már egy éve 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, és a jelek szerint ez nem fog változni a közeljövőben, mivel az infláció továbbra is célsávon kívül mozog.

Közölte: ők is – változatlanul – 6,5 százalékos alapkamatot várnak ez végére. A forint ereje a dezinflációt segíti, ugyanakkor az „árrésstop” jövőbeli – várhatóan jövő év második felében történő – kivezetése kedvezőtlen hatást gyakorolhat a mutatóra.

Az árréscsökkentés 1,5 százalékkal fogja vissza az inflációt – jegyezte meg Árokszállási Zoltán, hozzátéve:

a forint erősödése csökkentheti az inflációs várakozásokat, ezt júniusi inflációs jelentésében is kiemelte a jegybank.

Balog-Béki Márta kitért arra, hogy a foglalkoztatottak száma bővült, az idén 4,4 százalékos, jövőre 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak.

Árokszállási Zoltán elmondta: a költségvetési hiány az idén a GDP 4,6 százaléka körül alakulhat, ami jobb, mint a tavalyi 4,9 százalék. Tekintettel arra, hogy a bank elemzőinek várakozásai szerint 2026 végéig az EKB és a Fed is csökkenteni fogja az irányadó rátát, ez az MNB-nek is nagyobb teret adhat a kamatcsökkentésre. Jövőre elindulhat egy lazítási ciklus, így év végére 6 százalékos alapkamattal számolnak, míg 2027 végére 5 százalékkal – jegyezte meg.

Orbán Viktor: Ha engedik, hogy még kormányozzunk, akkor Magyarország újra nagy és gazdag ország lesz

Annak a korszaknak vége van, amikor azt tudtuk mondani, hogy tőlünk nyugatra minden jó, és semmi mást nem kell csinálni, mint lemásolni azt, ami ott történik – jelentette ki a miniszterelnök kedden Szekszárdon, a Sipos Márton sportuszoda átadásán. Lehet, hogy Magyarországtól nyugatabbra gazdagabbak, mint mi, de nem mondhatjuk már azt, hogy ott minden jobb, mint itt – mondta Orbán Viktor. Oda a biztonság, betörtek a migránsok, párhuzamos társadalmak jönnek létre, a keresztény hagyományok elmúlnak, a gyerekek és a családok nem érezhetik magukat biztonságban, és közben Európa gazdasága a világ más felemelkedő gazdaságaihoz képest folyamatosan teret veszít. Magyarország előtt két lehetőség áll: vagy mi is velük megyünk, vagy a saját magyar utunkat fogjuk járni – hangsúlyozta.