Újra apadásnak indult a Duna - mondta a miniszterelnök csütörtök délután Budapesten, a paksi helyzetről szóló kormányzati tájékoztatón.

Magyar Péter közölte, jelenleg mínusz 119-120 centiméteres a vízállás Paksnál, a helyzet nehéz, az atomerőműnél néhány centiméternek is jelentősége lehet.

Hozzátette, péntek reggel mínusz 121 centiméteres vízállást várnak a szakemberek, és valamikor vasárnap vagy hétfőn érheti el a mínusz 132 centiméteres szintet a Duna. Ez az a szint, amikor a jelenleg üzemelő két turbinából egyet ismét le kellene állítani - magyarázta.

A kormányfő szerint a középtávú előjelzések sem biztatóak: a következő 6-7 napban mínusz 136-137 centiméter is lehet a vízállás. Megjegyezte, mínusz 140 centiméternél a teljes atomerőművet le kellene állítani.

Magyar Péter beszámolt arról is, hogy már elkezdték megépíteni Paks és Dunaszentbenedek között a fenékküszöböt, amely tartósan segít emelni a folyó vízszintjét, és később nem okoz gondot egy esetleges árvíznél. Ezzel párhuzamosan előkészítenek két nyolcvanméteres bárkát, hogy ha szükséges, már napokon belül be tudjanak avatkozni, ha tényleg mínusz 132 centiméter alá csökken a vízszint - jelezte a bárkák elsüllyesztésével kapcsolatban.

Ismertetése szerint a fenékküszöb közvetlenül az atomerőmű hidegvíz-csatornája mellett épül meg; a bárkákat nem a partra merőlegesen, hanem 45 fokos felfelé álló szögben helyezik el.

Mindkét parton dolgoznak már a vízügyi szakemberek, a kijelölt vállalkozók, a honvédség. A bal parton, amelyet szárazon lehet megközelíteni, a honvédség katonái kezdték meg a munkát, az erőmű oldalán, a jobb parton, amely mélyebb, nagyobb ott a vízhozam, a kijelölt vállalkozók a vízüggyel együttműködve dolgoznak - magyarázta.

Hozzátette, a munkagépek jelentős része már a helyszínen van, kialakították a felvonulási területeket, a szállítási útvonalakat és a nagy mennyiségű kő tárolóhelyét. Megjegyezte, már kő is érkezett a helyszínre, és már elkezdődött egy kisebb mennyiség elhelyezése a Dunánál.

Közölte, Pakson jelenleg a nyolcból két turbina üzemel, csaknem 500 megawatt energiát termelnek.

Hozzátette, a teljes paksi termeléskiesés havonta legalább 50 milliárd forintos kárt okozna a költségvetésnek, és ebben nincs benne a magas importárak miatt a gazdaságnak, a vállalatoknak okozott kár.

Úgy összegzett, a kialakult helyzet kezeléséhez sürgős, azonnali döntésekre volt szükség.

Kitért arra, hogy két hete folyamatosan ülésezik a védelmi munkacsoport, figyeli az előrejelzéseket, értékeli az adatokat. Bárki bármit is lódít - fogalmazott -, a vízállás nagyjából öt-hat, de leginkább csak három napra jelezhető előre Magyarországon.

Magyar Péter szerint aki azt mondja, hogy a jelenlegi helyzet hónapok óta előrelátható volt, az lódít, vagy inkább hazudik. Ráadásul pont azok mondják ezt, akik tizenhat évig nem tettek semmit a jelenlegi válsághelyzet megelőzéséért - hangoztatta.

Beszámolt arról, hogy rengeteg műszaki megoldást megvizsgáltak az ország legjobb mérnökeivel, vízmérnökeivel, energetikai szakembereivel, de többet is el kellett vetni a nukleáris biztonság megőrzése érdekében, amelyet a legfontosabb szempontnak nevezett.

A kiválasztott megoldásról, a fenékküszöbről és a bárkák elsüllyesztéséről azt mondta, ez a leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb lehetőség a probléma kezelésére, és ezek a megoldások minden szakember és hatóság támogatását élvezik.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy az online térben magukat szakembereknek titulálók - "egyébként kóklerek" - teljesen szakmaiatlan és veszélyes megoldási javaslatokkal próbálták dezinformálni a magyarokat az utóbbi napokban.

A romániai cernavodai atomerőműnél tett intézkedésekről mint követendő példáról azt mondta, a romániai erőművet csütörtökön 11 órakor teljesen leállították. Ennyit az önjelölt szakértők robbantásos, mederkotrásos, vagy éppen azonnal beépíthető, 100 köbméter/szekundum teljesítményre képes szivattyútelepes agymenéseiről - fogalmazott.

Hozzátette, a kormánynak a nukleáris biztonságot, az energiabiztonságot, az ország gazdasági és költségvetési helyzetét, azaz a magyar emberek biztonságát és érdekét kell minden pillanatban szem előtt tartania.

Magyar Péter bírálta az előző kormányt, mondván, furcsa, hogy azok hangosak mostanában, "akik tizenhat évig hagyták kiszáradni az országot", és nem készítettek megoldási javaslatokat sem, például a paksi szivattyútelep áthelyezésére. Úgy látta, a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek és az MVM-nek is volt pénze a fejlesztésekre, de a cégeket kivéreztették, százmilliárdokat költettek velük propagandára.

Azt mondta, az Orbán-kormány első bűne, hogy nem készített terveket, "lehúzta" a szükséges beruházásokat, így a jelenlegi kormánynak mindent a nulláról kellett kezdenie, a szakemberek "rohammunkában" készítették elő a terveket.

A miniszterelnök kijelentette, a jelenlegi válsághelyzetben nemzeti összefogásra van szükség, majd köszönetet mondott az energetikai, a vízügyi, a honvédségi szakembereknek, a Védelmi Igazgatási Hivatal munkatársainak, a műszaki egyetemnek, a tervezőirodáknak, hogy az utóbbi időszakban "0-24-ben a hazájukat szolgálják". Normál esetben egy ilyen beruházás hónapokat venne igénybe - mutatott rá.

A kormányfő megköszönte az eddig érkezett felajánlásokat is, és azt kérte, aki még tenne ilyet, az írjon a duna@vih.gov.hu címre.

Magyar Péter kiemelte, az osztrák Strabag például ingyenesen ajánlott fel technológiát, szállítást és alapanyagot, szintén érkezett ilyen megkeresés a hazai tulajdonú KÉSZ Zrt.-től.

Hozzátette: "fájóan hiányoznak" ebből a körből a "NER-es oligarchák és cégek", "az úgynevezett nemzeti tőkésosztály".

A miniszterelnök azt mondta: kapcsolatban állnak Dunaszentbenedek és Paks önkormányzatával, a két település polgármestere ott volt a helyszínen tartott kormányülésen.

Közlése szerint biztosították őket a kabinet támogatásáról, és arról, hogy igyekeznek a lehető legcsekélyebb mértékben zavarni a helyieket, illetve az esetleg okozott kárt megtérítik, helyreállítják.

Hangsúlyozta: ilyen helyzetekben gyors, precíz döntésekre és kivitelezésre van szükség, ilyenkor az állami és a magánszereplők zavartalan együttműködésére van szükség, majd felidézte, a Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) korábban is jól vizsgázott koordinációból.

Azt is mondta: a jelenlegi becslések szerint bruttó 6 milliárd 165 millió forint lesz a költsége a Paks és Dunaszentbenedek közötti fenékküszöb megépítésének a Dunán, ebben az összegben már benne van egy-egy útszakasz újjáépítése és a partszakaszok rekultivációja is.

Kifejtette: 145 ezer köbméter követ fognak a Dunába beépíteni, az első 35 ezer köbméterből a szakemberek elkészítik azt a keresztirányú kőbordát, amely már érdemben megemeli a vízszintet Paksnál. Pár héttel később - további 110 ezer köbméter kővel - megerősítik a medret, és megvédik az építményt attól, hogy a Duna sodrása idővel kimossa alóla a folyófeneket.

Hozzátette: a szakemberek folyami naszád és szonár segítségével folyamatosan mérik a Duna medrének állapotát, a víz áramlását, sebességét, és ez így lesz a jövőben is.

Kádár Pál dandártábornok, a VIH vezetője közölte, a Duna vízszintjének emelését célzó paksi beruházás technikai előkészületei megkezdődtek, "a kivitelezésnél tartunk bizonyos vonatkozásokban". Hangsúlyozta: az ország biztonságos és folyamatos működésének fenntartása a cél.

Kiemelte: fontos szerep hárul a VIH összehangolási képességeire, majd arról beszélt, a hivatal egy olyan csatorna, együttműködési fórum, amelyen keresztül az állam minden erőforrása egy irányba fordítható a számos - megfelelően felkészült és a feladat ellátáshoz szükséges eszközökkel rendelkező - szervezet együttműködését igénylő projekt során.

Kádár Pál azt mondta: a projekt tervezésében és kivitelezésében részt vett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökcsapata, a felhasznált modellszámításokat többszörösen ellenőrizték. Jelezte: a paksi atomerőművet üzemeltető cég maximálisan partner a munkálatokban; az Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a teljes beruházást, a tervezés fázisa óta.

Közölte: a honvédség is közreműködik a megvalósításban, speciális műszaki és tudásképességeit bevetve a több ezer tonna kő szállítását és nehéz műszaki gépek mozgását igénylő projektben.

Megemlítette: a koordinációs tevékenység célja, hogy a kormányzatot folyamatosan döntési helyzetben tudják tartani. Hozzátette: Magyar Péter miniszterelnök "szinte óránként" - vagy még gyakrabban - jelentést kér az előrehaladásról, és személyesen vesz részt a bejárásokon.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az építkezés nagyságáról és nehézségéról szólva azt mondta: egy folyamatosan áramló mederszakaszt kell ezzel a beavatkozással elzárni, jelen pillanatban is mintegy 800 köbméter víz áramlik át másodpercenként azon a szelvényen, amelyben ezt a létesítményt ki kell alakítani. A fenékküszöböt a paksi atomerőmű hideg- és melegvizes csatornaszakasza közötti, körülbelül 300 méteres részen kell megépíteni.

A munkaterület egyik része az atomerőmű területét érinti, ide nagy szállítókapacitással rendelkező nyerges vontatók viszik majd a vízépítési terméskövet, a másik parton szárazépítési technológiával épülő műtárgy miatt pedig egy meredekebb rézsűhajlást fognak kiépíteni a mederben - magyarázta a szakember.

Hozzátette: a létesítményt a lehetőségek szerint 30 nap alatt fogják kiépíteni, 24 órás műszakban dolgoznak majd az építők.

Magyar Péter a bárkákról szólva azt mondta: jelenleg is zajlik azoknak cölöpöknek a kiépítése a Duna jobb partján, amelyekhez rögzítik majd mindkét vízi járművet.

Egy bárka teljes süllyesztése a modellek szerint 20 centiméteres vízszintemelkedést eredményezhet - hangsúlyozta, majd hozzátette: péntek reggelre készen kell állnia a két rögzített bárkának, azért, hogy a paksi vízszint a vártnál gyorsabb csökkenése esetén megkezdhető legyen a süllyesztésük.

Gacsályi József kitért arra is, a két bárkát nagyjából 80 méter távolságra a hidegvizes csatorna befolyása alatti Duna-szelvényben helyezik el, így 160 méter hosszban biztosítják a terelőművet, amelyek pénteki összeállítását követően megkezdik a szabályozott feltöltést. Közben végig monitorozzák a vízszint változásait.

Számításaik szerint a 3 méteres vagy afölötti vízmélységnél, ha a 2,9 méter falmagasságú bárkákat elárasztják és besüllyesztik úgy, hogy fél méter kilátszik a víz felett, akkor már egyből 10-15 centiméteres vízszintemelő hatást érnek el - ismertette.

Magyar Péter tájékoztatása szerint mindkét parton megerősítik az utakat, hogy ne sérüljenek alattuk a vezetékek, és pénteken a két bárka már rendelkezésre áll, elkezdődik az üzempróba - tette hozzá.

Ismertette, augusztus 15-18. között a bal parton a nyomvonalat megtisztítják, és megkezdik a geotextília terítését, valamint a jobb parti bárkahídfő kiépítését. Augusztus 17-21. között elkészül a jobb parti bárkából álló ponton, amelyen keresztül a terméskövet közvetlenül a mederbe tudják juttatni.

Augusztus 18. és szeptember 4. között a bal part felől nagyjából 8 ezer köbméter követ építenek be a vízszintemelő bordába, és ezzel párhuzamosan augusztus 31-éig a jobb partról mintegy 16 ezer köbméter kő kerül a mederbe.

Szeptember 1. és 6. között a jobb parton további 8 ezer köbméter kővel emelik a borda állékonyságát, szeptember 5. és 11. között pedig a bal parti utolsó körülbelül 3000 köbméteres szakaszával összezárják a két oldalról épülő vízszintemelő bordát. Ezt követően halad tovább a nagy mennyiségű kő beépítése októberig.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint lesz műszaki átadás-átvétel, gyorsítottan folyamatban vannak az engedélyezési eljárások. "Ez nem egy árvízi helyzet, ez annak a fordítottja, de ugyanolyan haváriahelyzet" - fogalmazott Magyar Péter, ezzel indokolva, hogy miért nem a környezetvédelmi engedélyeztetéssel kezdték a munkát.

Jelenleg az ország gazdasága és költségvetése van veszélyben, de minden engedélyeztetés lezajlik, és csak akkor kaphat végső fennmaradási engedélyt ez a műtárgy, ha mindennek megfelel - hangsúlyozta.

Hozzátette: egyelőre nem látni, mitől fog emelkedni érdemben a Duna vízszintje, és nem zárható ki, hogy a jövőben megismétlődik ez az alacsony vízállás. Mindenképpen szükség van erre a beruházásra - jelentette ki.

Közlése szerint az építkezés "önmagában nem jelent óriási beavatkozást", és árvíznél sem okoz veszélyt, mert legfeljebb egy centiméterrel emeli a folyó vízszintjét.

Hangsúlyozta: a választott megoldás további előnye, hogy lépéről lépésre lehet vele haladni, már az első nap kőborítása után emelkedni fog a vízszint.

A miniszterelnök elmondta: a frissen beérkezett adatok szerint a korábbi előrejelzésekben szereplőnél egy centiméterrel magasabb vízszint várható a következő öt napra.

Arra kérdésre, hogy a fenékküszöb megépítésében mely cégek vesznek részt és hogyan lettek kiválasztva, Magyar Péter úgy válaszolt: "nem abból a kőbányából fog jönni a kő, amire sokan gondolnak, vagy amitől sokan félnek", a kivitelező vállalkozók kiválasztása folyamatban van.

Nagyon sok bányából fog jönni a kő, jelenleg nem áll rendelkezésre ekkora mennyiségű kő kirobbantva sem - mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a költéseket ellenőrizni fogják, sokkal jobban, mint egy sima közbeszerzésnél, "az utolsó fillérig, minden forinttal el fognak számolni a kivitelezők".

Egy másik kérdésre elmondta: a bárkák bevetésére csak végső esetben kerül sor, mert ha valamelyik elszabadul és beékelődik, vagy elzárja a melegvíz-csatorna kifolyóját, az gyors vízszintcsökkenést eredményezhet, ami nagyon nagy károkat és problémákat tud okozni.

A munkálatokra az országos haváriaalapból csoportosít át forrást a kormány, az Országos Vízügyi Főigazgatóság költségvetését erre a projektre felülről megnyitják, ők pedig elszámolnak a pénzzel - mondta.

Beszélt arról is, hogy harminc napon belül állnia kell a fenékküszöb azon részének, amely jelentős vízszintemelkedést eredményez. Hozzátette, ennek a műtárgynak az a feladata, hogy garantálja a mínusz 90 centiméteres vízszintet. Ha ezt a beruházás elvégzik, akkor teljes kapacitással működhet a paksi atomerőmű - húzta alá.

A hűtőtornyok telepítésével kapcsolatban Magyar Péter közölte, ennek a megvalósítását is meg kell vizsgálni. Ez egy drága beruházás, de lehet, hogy az üzemidő-hosszabbításhoz, vagy Paks II-höz, vagy mindkét beruházáshoz szükség lesz erre - mondta.

Jelezte: a hosszú és középtávú célok közt merül fel a hűtőtorony-építés vagy a zártláncú hűtés, a Vizet a tájba program, valamint a vízgazdálkodás megújítása, de nem számol olyan opcióval, hogy az ismertetett rövid távú tervük nem válik be.

Magyar Péter a vízhiány gazdasági vonzatáról kiemelte: még nincsenek egzakt számítások, de jelenleg 0,1 százalékos visszaesést jelent a GDP-ben, és reményei szerint ennél sokkal több nem lesz.

Az MTI azon kérdésére, hogy a kivitelezéskor vagy a hosszú távú tervek elkészítésekor bevonják-e a környezetvédő szervezeteket tanácsadóként, Magyar Péter azt mondta, ennek semmi akadálya nincs, nem ellenérdekelt ebben senki, most is vannak bevonva környezetvédelmi szakemberek, hidrobiológusok. Meghallják a fenntartásokat, a félelmeket, a tanácsokat, de most haváriahelyzet van - hangsúlyozta.

Gacsályi József hozzátette, a mostani tervek elkészítésénél is az ország legjobb hidrobiológusai, ökológusai segítették a munkát. A beruházás kiemeltté nyilvánításával mentességeket kaptak, de az nem a vizsgálatok elvégzésére és az engedélyek beszerzésére vonatkozik, hanem csak arra, hogy a munkálatokat el tudják kezdeni addig, amíg az engedélyezési eljárások lezárulnak - hangsúlyozta.

Elmondta, a környezetvédelmi engedélyezést szeptember végéig el kell indítaniuk, ez egy olyan alapdokumentum, amely az élővilág felmérése alapján a várható hatásokat monitorozza. Ez a döntés határozza meg, hogy a létesítmény fennmaradási engedélyt kap-e, ha megkapja, utána folyamatosan monitorozzák a fenékküszöböt, hogy milyen hatása van - tette hozzá.

Az MTI-nek a Dunával kapcsolatos nemzetközi összefogásra vonatkozó kérdésére a miniszterelnök azt mondta: "nyitott kapukat dönget", 15 éve fogadták el az első Duna-stratégiát, amelynek célja a hajózhatóság, a folyó ökológiájának megőrzése, a közös használat biztosítása. Ezt nem sikerült megvalósítani, nagyrészt Magyarországon, itt kevés dolog történt - vélekedett, megjegyezve, életet kell lehelni ebbe a stratégiába.

Kitért arra, hogy a vízügyi megállapodások elavultak, más vízhozamokra vonatkoznak, ezeket mind felül kell vizsgálni. Ausztria és Szlovákia is betartotta a hatályos megállapodásokat, csak lehet, hogy a helyzet teljesen más, mint korábban - erősítette meg.

Arra a kérdésre, mikor dönt a kormány a hosszú távú tervekről a Duna alacsony vízállása kapcsán, a kormányfő azt mondta, dolgoznak a klíma- és a vízstratégián, ezeknek van lokális, regionális és országos része: mindegyikhez rengeteg pénz kell. Megjegyezte, már tárgyalják a következő uniós költségvetést, és a magyar kormánynak a vízgazdálkodás fejlesztése lesz az egyik prioritása.

A Paks II. megépítéséről szóló kérdésre azt mondta: a Tisza-kormány alatt olyan beruházások fognak megépülni, amelyek költséghatékonysági, biztonsági, környezetvédelmi szempontból megfelelnek a magyar érdekeknek.

Az Országos Atomenergia Hivatal vezetője is elismerte, hogy a jelenlegi dunai vízállás mellett megkérdőjeleződik a Paks II.-nek kiadott környezetvédelmi és a hűtéssel kapcsolatos engedély - hangoztatta Magyar Péter, jelezve, annak ellenére fogadták el ezt a tervet ezzel a hűtési technológiával, hogy már nem nagyon épülnek olyan atomerőművek, amelyek nem zártláncú hűtőrendszerrel üzemelnek és ennyire kitettek a környezetnek.

Kérdezték Magyar Pétert a Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak a javaslatairól is. Kijelentette: a Mi Hazánk ne kérdőjelezze meg a paksi turbinák leállításának szükségességét, mert ezzel emberéleteket veszélyeztet és dezinformálja a magyar embereket. Hozzátette: ha a javaslataik közül tízből hármat megcsináltak volna, lehet, hogy ma nem lenne áram, vagy veszélyben lennének a magyar emberek.

A miniszterelnök a kérdéseket követően bejelentette, hogy rövidesen tájékoztatást adnak a kormány egyéb szerdai döntéseiről is, és csütörtökön vagy pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátják azt az energiatervet, amelyről sokat beszéltek a szélerőművek vagy az energiatároló-kapacitás kapcsán, és az uniós fejlesztési terv része.

Magyarországnak szüksége van energiamegtartó kapacitásokra, a magyaroknak az az érdekük, hogy minél több irányból minél többfajta energia, lehetőleg lokálisan is rendelkezésre álljon - mondta. Megjegyezte: a kistelepüléseknek is az az érdekük, hogy a szélerőművekből bevételük legyen.

A kormányfő a tájékoztatója végén köszönetet mondott azoknak, akik részt vesznek a védekezésben.