Civil és médiaszervezetek szerint tovább romlottak a választási feltételek Szerbiában: újságírókat és megfigyelőket egyre gyakrabban ér fenyegetés vagy erőszak, miközben a médiapluralizmust és a dezinformációk terjedését is komoly problémának tartják. Több hazai és nemzetközi szervezet az október 25-i választás előtt nagyobb védelmet és átláthatóbb médiakörnyezetet sürget.

Újságírók és választási megfigyelők szerint romlottak a szerbiai választási feltételek, miközben a kampányban egyre több az erőszakos incidens, a fenyegetés és a médiával szembeni nyomás. Erről médiaszervezetek és civil szervezetek képviselői beszéltek Belgrádban egy, a választási folyamat helyzetével foglalkozó rendezvényen – írja a 021.rs.

A résztvevők szerint a választási folyamatban dolgozó megfigyelők és újságírók egyre gyakrabban kerülnek konfliktusos vagy veszélyes helyzetekbe, miközben a médiapluralizmus is komoly gondot jelent. Úgy vélik, a nyilvánosság jelentős részét dezinformációk árasztják el, és a médiatérben aránytalanul nagy szerepet kap a kormányzó többség. Ezek a rendezvény résztvevőinek értékelései.

A CRTA szeptember elején közzétett választási megfigyelői jelentése hasonló tendenciákra hívta fel a figyelmet. A szervezet a márciustól szeptember elejéig tartó időszakot vizsgálta, és három fő problémát emelt ki: az egyre erősebb politikai polarizációt, az erőszak veszélyének növekedését, valamint az állami intézmények és a kormányzó párt közötti határ további elmosódását. A CRTA szerint a választási feltételek ebben az időszakban tovább romlottak.

Az újságírók biztonságával kapcsolatban az elmúlt hetekben több szakmai szervezet is figyelmeztetést adott ki. A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete, a NUNS szeptember 21-én több olyan esetről számolt be, amikor újságírókat kampányeseményeken ért fizikai támadás, fenyegetés, sértegetés vagy akadályoztak munkájukban. A szervezet gyors és hatékony hatósági vizsgálatokat sürgetett.

A nemzetközi aggodalmak is erősödtek. Az újságírók védelmével foglalkozó Committee to Protect Journalists szeptember 23-án arra figyelmeztetett, hogy a választásokról tudósító szerbiai újságírók komoly kockázatnak lehetnek kitéve. A szervezet fenyegetésekről, fizikai erőszakról, lejárató kampányokról és a sajtó munkájának akadályozásáról számolt be, és felszólította a szerb hatóságokat, hogy biztosítsák a választási tudósítás szabadságát és az újságírók biztonságát.

A médiakörnyezetet külön bírálta a Társadalomkutatási Iroda, a BIRODI is. A szervezet szerint több országos televízió fő hírműsoraiban valódi szerkesztett kampánytudósítások helyett politikai kampányvideók kerülnek adásba. A BIRODI úgy értékelte, hogy ettől még nem valósul meg a médiapluralizmus, mert a választók nem kapnak elegendő kritikai információt a választási kínálatról és a különböző listák programjairól.

A választási médiafigyelés körül is vita alakult ki. A REM szeptember 10-én kezdte meg a kampány 24 órás monitorozását 11 televíziós csatornán, köztük az RTS, az RTV, valamint több országos és kábelcsatorna műsorán. A testület azonban szeptember 28-án nem tudott megállapodni arról, hogy a megfigyelést további csatornákra, köztük az Informerre is kiterjessze.

Az ENSZ emberi jogi szakértői szeptember közepén szintén arra szólították fel Szerbiát, hogy a választások előtt biztosítson biztonságos és szabad működési környezetet a civil szervezetek, választási megfigyelők, újságírók, diákok és emberi jogi aktivisták számára. Közleményükben külön kitértek a digitális megfigyeléssel és kémszoftverek alkalmazásával kapcsolatos aggodalmakra.

A civil és médiaszervezetek szerint az október 25-i parlamenti választás egyik kulcskérdése ezért nemcsak maga a szavazás lebonyolítása lesz, hanem az is, hogy az újságírók és megfigyelők mennyire tudják biztonságosan és akadálytalanul ellenőrizni a választási folyamatot.