Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, hogy a koszovói rendőrség ma reggeli akciójának során a koszovói különleges egységek Észak-Koszovóban összesen 23 szerb és bosnyák nemzetiségű személyt tartóztattak le, és hozzátette, hogy az akció nem a bűnözés elleni harcot szolgálta, hanem a szerb nép megfélemlítésére irányult és arra, hogy az ottani lakosságot bűnözőkként tüntessék fel. Újabb hírek szerint Aleksandar Vučić bejelentette, hogy a koszovói rendőrség különleges alakulatai megkezdték a kivonulást Észak-Koszovóból.

A Köztársasági Képviselőház előtt mondott beszédében Vučić megismételte, hogy a Szerbiai Katonaság megvédi a népet, ha veszélybe kerül a biztonsága, és hogy főparancsnoki minőségében már elrendelte az összes egység harckészültségének növelését.

„Amit garantálni tudok az, hogy ha elmérgesedik a viszály és folytatódnak a szerb lakosság elleni támadások, csak annyit mondhatok: Szerbia győzni fog” – mondta a szerb elnök.

Közölte: azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén, vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek, Belgrád azonnal tudjon reagálni.

Aleksandar Vučić összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, valamint felhívta az Európai Unió figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, amennyiben a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót.

Mint mondta, az sem lehetetlen, hogy a koszovóiak a dél-szerbiai Kopaonik-hegységnél akarják majd meghúzni a szerb-koszovói határt, de Szerbia ezt meg fogja akadályozni, és a helyzet súlyosbodása esetén, Belgrád megvédi a szerb nemzetet, és győzni fog. A felvetett határmódosítással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Hashim Thachi államfő a múlt hét végén ismét felvetette Koszovó és Albánia egyesülésének, Nagy-Albánia létrehozásának lehetőségét, így voltaképpen az albán határ húzódna a Kopaoniknál.

Az államfő a televízióban sugárzott beszédében kitért arra is, hogy meg nem erősített információk szerint a koszovói rendőrök megvertek és előállítottak egy orosz állampolgárt is. Mihail Krasznoscsenkov az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Aleksandar Vučić szerint az orosz férfit azért fogták el az albánok, hogy jó pontokat szerezzenek azoknál, akik jóváhagyták akciójukat. A szerb államfő nem tért ki arra, hogy pontosan kikre gondol, de feltételezhetően az Egyesült Államokra, illetve a NATO-ra utalt, korábban többször is hangoztatta ugyanis, hogy a koszovói albánok lépései mögött az amerikaiak állnak.

A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso megerősítette, hogy a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nemcsak a szerbek lakta Észak-Koszovóban, hanem Koszovó teljes területén zajlik, és nem a szerbek ellen irányul.

Aleksandar Vučić arról is beszélt, hogy a KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó.

Hashim Thaci koszovói elnök arra szólította fel a koszovói szerbeket, hogy ne szálljanak szembe a rendőrséggel, maradjanak nyugodtak, és segítsék a hatóságok szervezett bűnözés elleni harcát. Hozzátette, a szervezett bűnözés elleni harc Koszovó európai uniós csatlakozásának egyik feltétele. A koszovói államfő a közösségi médiában azt írta, az illegális cselekmények elkövetői rács mögé fognak kerülni. Hozzátette: az akció nem egyes nemzetiségek, hanem bűnözők ellen irányult.

A szerb elnök pontosan tudja, hogy a hadsereg nem indulhat meg Koszovó ellen. Ez elképzelhetetlen. Ennek ellenére Koszovóban is készültségbe helyezték a biztonsági erőket – jelentette ki Hashim Thaci, aki szerint a szerb államfő populista kijelentései nem jelentenek háborús fenyegetést, hanem csak belső használatra hangzottak el.

Ramush Haradinaj kormányfő pedig arra kérte Belgrádot, hogy ne ássa alá a bűnözés elleni harcot.

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba. (Tanjug, MTI)