A szerb kormány előkészítette a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény módosításait, amelyek több biztosítotti csoportot, köztük a nyugdíj mellett tovább dolgozókat, a mezőgazdasági termelőket, az önálló tevékenységet végzőket és a hivatásos katonákat is érintenék – írja a B92.net a Biznis.rs-re hivatkozva. A Danas szerint a javaslat egy része az uniós szabályokkal való összehangolást szolgálja, ezek a rendelkezések azonban csak Szerbia EU-csatlakozásának napjától lépnének hatályba.

A tervezet egyik legfontosabb újdonsága a szerződéses hivatásos katonákra vonatkozik. Ők a jövőben az altisztekkel és a tisztekkel azonos feltételek mellett szerezhetnének jogot öregségi nyugdíjra, egészen az alezredesi rendfokozatig. A javaslat szerint ehhez 40 év nyugdíj-biztosítási időre és legalább 53 éves életkorra lenne szükség.

Változást hozna a tervezet azok számára is, akik nyugdíjba vonulásuk után tovább dolgoznak. Az öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjban részesülők, ha nyugdíjasként legalább egy év további biztosítási időt szereznek, kérhetnék nyugdíjuk újraszámítását. A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap ilyenkor új, a jogosult számára kedvezőbb összeget állapíthatna meg.

A Danas kiemeli, hogy a módosítások az önálló tevékenységet végzők helyzetét is rendeznék. A tervezet szerint több ilyen biztosított kérhetné az öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjat anélkül, hogy előtte meg kellene szüntetnie a biztosítási jogviszonyát. A kivétel azokra vonatkozna, akik ténylegesen felhagytak az önálló tevékenység végzésével.

A mezőgazdasági termelőknél is változnának a szabályok. Kötelező biztosítás alá tartoznának azok a családi gazdaságot vezető mezőgazdasági termelők, akik önálló tevékenységből származó jövedelem után fizetnek adót, vagy áfafizetésre kötelezettek. A tervezet emellett lehetővé tenné a biztosítotti jogviszony szüneteltetését elemi csapás, betegség vagy szülési szabadság esetén.

A Danas szerint a szüneteltetés időtartama nem lenne előre korlátozva, de csak objektív okok fennállása esetén lehetne alkalmazni. Ezeket az okokat az illetékes szervek igazolásával, illetve szakértői testület véleményével kellene alátámasztani. A javaslat azt is kimondaná, hogy a mezőgazdasági termelő biztosítotti jogviszonya nem szűnik meg akkor sem, ha ideiglenes vagy alkalmi munkát végez, mivel az ilyen munkák rövid ideig tartanak, ezért nem lenne indokolt emiatt megváltoztatni a biztosítás alapját.

A módosítások új biztosítotti kategóriákat is bevezetnének. Ide tartoznának azok a személyek, akik olyan külföldi munkáltatónál dolgoznak, amelynek nincs bejegyzett képviselete Szerbiában, de rájuk a társadalombiztosítási rendszerek összehangolására vonatkozó európai szabályok alapján a szerbiai előírásokat kell alkalmazni.

A javaslat pontosítaná azt is, hogy a más személy segítségére és ápolására való jogosultság kifejezetten bekerüljön a nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendszer biztosított kockázatai közé. Ez világosabb jogi alapot teremtene azoknak az eseteknek a kezelésére, amikor az érintett személy egészségi állapota miatt tartósan mások segítségére szorul.

A tervezet a nyugdíjak kifizetésére és az eljárások vezetésére is kitér. A kifizetéseket folyószámlára teljesítenék, több rendelkezést pedig az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs szabályaihoz igazítanának.

Bővülne a temetési költségtérítésre jogosultak köre is. A Danas és a Biznis.rs szerint a térítést azoknak is ki lehetne fizetni, akik bizonyos korábban szerzett jogok alapján ellátásban részesülő személy temetésének költségeit viselték. Ezzel a jogalkotó egy, a gyakorlatban már felmerült problémát rendezne.

A módosítások többsége a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való megjelenést követő nyolcadik napon lépne hatályba. Az uniós szabályokhoz kapcsolódó rendelkezések azonban csak Szerbia európai uniós csatlakozásának napjától lennének alkalmazhatók.