Terjedelmes elemzést közölt Aleksandar Vučić szerb államfőről a brit The Times. A lap szerint az elnök hosszú ideje sikeresen egyensúlyoz Moszkva és Brüsszel között, miközben belföldön egyre erősebb társadalmi elégedetlenséggel és a diákmozgalom növekvő támogatottságával kell szembenéznie. A cikk azt vizsgálja, meddig tartható fenn ez a politika, és a 2027-es EXPO akár Vučić politikai hattyúdala is lehet-e.

A brit lap Vučić augusztusi Nova Varošban tett látogatásával érzékelteti a közhangulat változását. A helyiek munkahelyekről és infrastrukturális problémákról beszéltek az elnöknek, aki egy ponton úgy reagált, hogy ő nem zenegép, amely minden személyes kívánságot teljesít. A The Times szerint az ott tapasztalt elégedetlenség korántsem elszigetelt jelenség: a korrupcióval és a növekvő megélhetési költségekkel kapcsolatos elégedetlenség országos tiltakozó mozgalommá szélesedett.

A lap külön kitér a diákmozgalom megerősödésére. A CRTA júniusi felmérése szerint a megkérdezettek 59 százaléka támogatta a diáktüntetéseket, míg 36 százalékuk mondta azt, hogy bízik Vučićban. A pártot választani tudók körében 45 százalék szavazott volna egy diáklistára, míg 36 százalék a Vučić nevével fémjelzett Szerb Haladó Pártot támogatta volna. A The Times szerint a diákok ezzel olyasmit értek el, amire az ellenzéki pártok Vučić hatalomra kerülése óta nem voltak képesek: egyes felmérésekben megelőzték a kormányoldalt.

Brüsszel és Moszkva között

A The Times Vučić politikájának egyik meghatározó elemét a Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásban látja. Felidézi, hogy Vučić a kilencvenes években még a Szerb Radikális Párt politikusa volt, később azonban a Szerb Haladó Párt egyik alapítójaként az európai integrációt tette politikája egyik deklarált céljává. A lap szerint a nyugati diplomácia hosszú ideig pragmatikus partnerként, úgynevezett stabilokrataként tekintett rá, aki képes kordában tartani a szerbiai és regionális feszültségeket.

A brit lap szerint azonban Brüsszelben egyre nagyobb a kétely Vučić politikájával kapcsolatban. Miközben az Európai Parlament is egyre kritikusabban fogalmaz Szerbiáról, a nyugati diplomaták továbbra is óvatosak, mert attól tartanak, hogy a túlzott nyomásgyakorlás közelebb sodorhatja Belgrádot Moszkvához. A The Times értékelése szerint ugyanakkor nemcsak Brüsszel, hanem Moszkva türelme is fogyhat azzal a politikával szemben, amelyben Vučić évek óta igyekszik egymással szemben kijátszani a két oldalt.

Az EXPO mint politikai örökség

A cikk jelentős teret szentel a 2027-es belgrádi világkiállításnak is, amelyet Vučić egyik legfontosabb presztízsberuházásaként mutat be. A The Times szerint az 1,1 milliárd fontosra becsült projekt akár az elnök politikai hattyúdala is lehet.

A lap ugyanakkor a beruházások átláthatóságával kapcsolatban is kérdéseket vet fel, és azt állítja, hogy az EXPO-ra vonatkozó különleges szabályozás miatt a közvélemény korlátozottan láthatja, kik részesülnek a projekthez kapcsolódó megbízásokból.

A brit lap a jelenlegi belpolitikai helyzet egyik meghatározó szereplőjeként mutatja be Vladan Đokićot, a Belgrádi Egyetem rektorát is, aki nyíltan kiállt a tiltakozó diákok mellett. Đokić a The Timesnak arról beszélt, hogy több büntetőfeljelentést tettek ellene, miközben szerinte a hatalom azért támadja az egyetemet, mert az kiállt a hallgatók mellett. A lap végkövetkeztetése szerint a szerb elnöknek egyszerre kell szembenéznie a belpolitikai elégedetlenség erősödésével és azzal, hogy az eddig sikeresen fenntartott külpolitikai egyensúlyozás mozgástere is szűkülhet.