Tudomány
Topolya: Magyar Pókásztalálkozó a múzeumban
Betűméret:             

Magyarországi, erdélyi és hazai biológusok és arachnológus szakemberek, kutatók vettek részt a XVI. Magyar Pókásztalálkozón, melynek szeptember 25-27-e között Topolya Község Múzeuma adott otthont.

A jelenlevő szakemberek ezen a seregszemlén az elmúlt egy év kutatásainak eredményeit osztották meg egymással és az érdeklődőkkel. 18 szakelőadást hallhattak. Dr. Szinetár Csaba felsőoktató, kutató a Szombathelyi Arachnológiai Műhelyből érkezett, és már harminc éve foglalkozik pókokkal. Többek között elmondta, hogy ezek az ízeltlábúak általában az úgynevezett „nem szeretem állatok“ kategóriájába tartoznak, ennek ellenére az egész világon felkeltik az emberek érdeklődését. A velük szembeni félelem az esetek többségében indokolatlan, és éppúgy, mint számos más állatcsoport képviselői, rengeteg izgalmas biológiai jelenség kutatására adnak lehetőséget, ami még véletlenül sem a kellemetlenségükről, veszélyességükről szól. Ez utóbbiról itt Európában nem is beszélhetünk. A pókok kutatása a biológia teljes spektrumának művelését teszi lehetővé a természetvédelemtől, a gyakorlati élőhely kutatástól a legmodernebb genetikai kutatásokig. A konferencia egyik célja emellett az volt, hogy a gyerekek is ismerkedjenek a pókokkal.

- Ott kezdődik az emberekben a félelem és fóbia a pókokkal szemben, hogy nem ismerik ezeket az állatokat – mondta Vukajlović Pecze Natália biológus, pókász, a topolyai találkozó szervezője. Éppen ezért a kisiskolások számára is tartottak foglalkozásokat Pókinvázió, a felsősöknek pedig Arachnológia kezdőknek – avagy bevezetés a pókászatba címmel, ahol egy másik dimenziót is megismerhettek, mikroszkóp alatt nézve meg ezeket az ízeltlábúakat, rácsodálkozva szépségükre. Mint hangsúlyozta, a táplálkozási láncban nagyon fontosak ezek az állatok, és az ember szempontjából is hasznosak, hiszen nagyon sok káros rovart elpusztítanak. Emellett, mint elmondták, a szervezők igyekeztek a helyhez kötődő természeti- és kultúrtörténeti értékeket megmutatni. Szó volt többek között a Bácsér völgyeinek természeti értékeiről, és a meghívottak ellátogattak Doroszlóra is, ahol előadást hallgattak Legendák és valóság Herman Ottó doroszlói tartózkodásáról címmel.

Komáromi Gizella

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet és Akadémiai Újságíró Díjat - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 196. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten. Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és...
2023. MÁJUS 8.
[ 15:52 ]
Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Soline település közelében, Korčula szigetén, Korčula várostól mindössze 2 kilométer távolságra - közölte vasárnap a zárai (Zadar) egyetem. Búvárrégészek a tengeri iszap lerakódásai alatt fedezték fel a gondosan kövekkel kirakott utat,...
2023. MÁJUS 7.
[ 15:56 ]
Gulyás Balázs neurobiológus lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) új vezetője; a kinevezési okiratot Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át kedden Budapesten. Gulyás Balázs 41 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa a Eötvös Loránd Kutatási...
2023. MÁJUS 2.
[ 13:38 ]
Beolvasás folyamatban