Tudomány
A legősibb nyelveket fejtheti meg a mesterséges intelligencia
Betűméret:             

Egy német kutatócsoport új módszerével dekódolhatnak olyan agyagtáblákat, amelyekbe sumér és akkád nyelven véstek bele ékírást. Mindez a mesterséges intelligenciának köszönhető, pontosabban egy számítógépes programnak, amelynek segítségével a jövőben még jobban megismerhetjük a letűnt korokat, írja az index.hu az Eurographs Workshop on Graphics and Cultural Heritage lapban megjelent tanulmány alapján.

Bár a mesterséges intelligencia térnyerése a mindennapi életünkben még nem játszik akkora szerepet, mint amilyen gyors ütemben fejlődik, ám akadnak olyan szakmák, amelyek különösen nagy hasznát veszik. A lapban megjelent tanulmány szerint ugyanis nemrég német kutatók egy számítógépes program segítségével tudtak beolvasni agyagtáblákba vésett ékírásokat, amelyek több ezer évvel ezelőttről származnak. Ez azért is nagy szó, mivel az ókori mezopotámiaiak által hátrahagyott írások dekódolásához régészekre van szükség, akik sok esetben még a fáradságos munka ellenére sem tudnak rájönni, pontosan mit takarnak az agyagtáblák – amelyekből egymillió létezhet a világon.

Egyes becslések szerint az ékírásos szövegek 90 százalékát nem tudják lefordítani, így a német kutatócsoport által kitalált módszer újabb kapukat nyithat meg. A kutatók kiképezték a mesterséges intelligenciát két ékírásos nyelv, a sumér és az akkád beolvasására, illetve a szövegek egy könyvtárba való digitalizálására, hogy lefordíthatóak és kereshetőek is legyenek a tartalmak. Ez a technika nagy lépést jelenthet abban az értelemben, hogy a tudósok jobban megértsék, milyen volt az élet az ókorban, és akár olyan értékes információkhoz jussanak hozzá, mint hogy hogyan építettek templomokat, vagy miképp zajlott egy hétköznapi ember élete akkoriban.

Nehezen megfejthetőek

A sumér nyelvet körülbelül 5000 évvel ezelőtt beszélték, ezt felváltotta az akkád, ám írásban egészen a keresztény korszak kezdetéig mindkettőt használták Mezopotámiában – ami napjainkban Irak, Irán, Kuvait, Szíria és Törökország egyes részeit takarja. Ennek értelmében pedig az ékírásos agyagtáblák nemcsak több ezer évesek – tehát megszenvedték az idő múlását, így nehezen is beszkennelhetőek –, hanem több nyelven is íródtak, ami még nehezebbé teszi a lefordításukat. Sőt, az sem könnyíti meg a kutatók dolgát, hogy tulajdonképpen kontextus nélkül olvasnak bizonyos szövegeket, amiket nem tudnak mihez kötni. Mintha egy könyv egyik sorába beleolvasva próbálnánk meg megérteni, miről szól a kötet.

Bár érdemes hozzátenni, hogy a tanulmány szerint a kutatócsoport nem azt a célt tűzte ki, hogy lefordítsák az írásokat, hanem hogy megtanítsanak egy számítógépes programot arra, hogy az agyagtáblán látható ékírást beolvassa, majd átírja. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az okostelefonunk kamerája egy kézzel írott jegyzetet szöveges dokumentummá alakítana át. Az új módszer így hatékonyabb munkavégzést is kínál, illetve segíthet kipótolni hiányosságokat a szövegekben, aminek révén érthetőbbé válik, azok miről szólnak. Ahogy a tanulmányban kiemelték, a program kifejlesztéséhez használt kétezer, sumér ékírásos tábla nyílt hozzáférésű, 3D-s szkennelésből származott Dél-Mezopotámia legkorábbi ismert civilizációjából. Az új rendszer segítségével pedig amellett, hogy több, agyagtáblán található írást fejthetnek meg, a szövegek is kereshetővé válnak, és jobban megérthetjük, milyen volt az élet az ókori Mezopotámiában.

Minden megtalálható rajtuk a bevásárlólistáktól a bírósági ítéletekig. A táblák bepillantást engednek az emberiség több évezreddel ezelőtti múltjába, azonban erősen ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, így még a gyakorlott szem számára is nehezen megfejthetőek

– mondta Hubert Mara, a tanulmány vezető szerzője.

Más kutatóknak segítenek

A kutatócsoport arra is gondolt, hogy ne csak ők, hanem más kutatók is hasznát vehessék a programnak, ezért megtanították, hogy felismerje az ékírást alkotó ékeket és jeleket. Összesen 21 ezer jelet és 4700 éket tápláltak bele, aminek hála minden tudós használhatja majd, aki az ékírást szeretné tanulmányozni. A programot ugyanakkor nemcsak azon a kétezer agyagtáblán tesztelték, amit annak kifejlesztéséhez vettek alapul, hanem más írásokon is, hogy rájöjjenek, mennyire megbízható. Úgy tartják, 76 százalékos pontossággal képes észlelni az ékírásos szövegeket, még akkor is, ha nem szkennelt táblákon kell felismernie őket, hanem, mondjuk, fényképeken.

A kutatók úgy vélik, annak következtében lehet csak 76 százalékos pontosságú a program, hogy eddig viszonylag kevés agyagtáblát olvastak be vele. Jelenleg azt tervezik, hogy még több szöveget táplálnak bele, hogy még precízebbé váljon, ami elérhető lenne akár azáltal is, ha a táblákról készült képeket kisebb szegmensekre osztanák, így a programnak egyszerre kevesebb információval kellene megküzdenie.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus – közölte a Virológia Pécs Facebook-oldal és a Pécsi Tudományegyetem. Jakab egyetemi tanár volt, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője. Jakab Ferenc professzort a Pécsi Tudományegyetem saját...
2024. FEBRUÁR 16.
[ 11:17 ]
Elejét vehetik a globális éhínség kialakulásának. A tengeri algák szaporítása és emberi táplálkozásra történő hasznosítása évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. Ezek, a fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat és kedvező étrendi hatású zsírsavakat magas arányban tartalmazó vízi növények ma is sok...
2024. FEBRUÁR 16.
[ 9:11 ]
Január 21-én, a hajnali órákban egy 1 méter átmérőjű meteorit robbant fel Berlin közelében. Most sikerült megtalálni és azonosítani a darabjait. A meteoritdarabkákat a berlini Nemzeti Természettudományi Múzeum és a Német Űrkutatási Központ, valamint a Berlini Szabadegyetem munkatársai találták meg Berlintől 50...
2024. FEBRUÁR 13.
[ 22:20 ]
Beolvasás folyamatban