Tudomány
A császármetszéssel születetteknek kétszeres mennyiségű védőoltást kellene adni?
Betűméret:             

Brit tudósok egy csoportja szerint a császármetszéssel világra jött gyerekeknél dupla adag védőoltás szükséges a kanyaró elleni megfelelő védelemhez. A brit Cambridge-i Egyetem és a kínai Fudan Egyetem tanulmánya szerint a kanyaró elleni oltás egyetlen adagja 2,6-szor nagyobb valószínűséggel válik teljes mértékben hatástalanná a császármetszéssel született gyermekeknél, mint a természetes úton születetteknél. A gyerekek immunrendszere nem termel elég ellenanyagot, így továbbra is elkaphatják a kanyarót. Egy második adag oltás viszont már bennük is erős immunválaszt vált ki.

A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat a csecsemők bélflórájának kifejlődéséhez köthető. A tanulmányok azt mutatják, hogy a hüvelyi szülés során a mikrobák nagyobb spektruma kerül át az anyáról a csecsemőre, ami erősítheti az immunrendszert.

„A születés módja – legyen az császármetszés, vagy természetes út – hosszú távon kihat a betegségekkel szembeni immunitásunkra” – mondta Henrik Salje professzor, a Cambridge-i Egyetem genetikai tanszékének oktatója.

A kutatások eredményeit hétfőn publikálták a Nature Microbiology folyóiratban, a kutatók több mint 1500 gyermeket vizsgáltak meg Kínában. Tőlük születésüktől 12 éves korukig néhány hetente vért vettek, hogy nyomon kövessék a kanyaró elleni antitestek számának változását, beleértve a védőoltást követő időszakot is. Megállapították, hogy

a császármetszéssel született gyerekek 12 százaléka nem adott immunválaszt a kanyaró elleni első védőoltásra,

szemben a hüvelyi úton született gyermekek 5 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a császármetszéssel született gyermekek közül sokban az első oltást követően mégis kialakult az immunválasz, írja a cikket szemléző telex.hu.

A kanyaró rendkívül fertőző betegség, cseppfertőzéssel terjed. Megfázásszerű tünetekkel és kiütésekkel kezdődik, és

súlyos szövődményekhez, például vaksághoz is vezethet, sőt bele is lehet halni.

Megfékezéséhez a lakosság legalább 95 százalékának oltottnak kellene lennie, de például az Egyesült Királyság is elmarad ettől az aránytól. Az ENSZ szerint 2022-ben a gyermekek csupán 83 százaléka kapott kanyaró elleni oltást egy éves koráig – ez a legalacsonyabb arány 2008 óta.

A kanyaróvírus az utóbbi évtizedekben nagyon visszaszorult, Amerikában alig jelentettek esetszámokat, és Európából is szinte teljesen eltűnt, 2022-ben például összesen 941 esetet jelentettek a kontinensünkön. Úgy tűnt, hogy igazi gócpontként csak Afrika maradt meg, vagy olyan területek váltak veszélyeztetetté, mint Gáza vagy Jemen, ahol humanitárius katasztrófa bontakozott ki.

Ugyanakkor, világszerte egyre több nő választja a császármetszést, az Egyesült Királyságban a szülések egyharmada történik így, Brazíliában és Törökországban pedig több mint fele. Magyarországon 2023-ban a gyerekek 40,86 százaléka született császármetszéssel.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Betty Horváth
2024. JÚLIUS 4. [ 9:18 ]

Csm nél az immunredszert adó belbaktériumok, nem eredeti helyükről, a hüvely flórából származnak, (pl laktobacilusok) hanem a korházi külvilagból telepednek meg a nem odavaló fajok...illetve a csm babák nagyobb valószínűseggel nem kapnak anyatejet. Ezt kívánják oltogatáddal megoldani....Gratulálok....


Nagy Bata Károly
2024. MÁJUS 15. [ 18:38 ]

Már maga a császármetszéssel "szülés" a meggondolatlanság! Az nem természetes folyamat, hanem műtét. Régebben csak indokolt esetben végeztek császármetszést. Ma a nők szinte dicsekednek: "Én császárral szültem!"


Kránicz Péter
2024. MÁJUS 15. [ 13:04 ]

Tisztelt Szerző! Kérem tájékozódjon az oltások súlyos mellékhatásairól, az Új Magyar Orvosi Kamaránál. Ilyen dolgokat írni, hogy 2szeresen kellene oltani a császáros gyerekeket meglehetősen meggondolatlan.!! Szép napot! KP


Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 2024. október 8-án és 9-én negyedik alkalommal szervezte meg nemzetközi tudományos konferenciáját, A minoritás poétikáit a Bölcsészettudományi Karon. A tanácskozás másfél napja alatt 24 előadás hangzott el hét ülésszakban. A konferenciára hét országból érkeztek kutatók....
2024. OKTÓBER 11.
[ 15:28 ]
Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 2024. október 15-én, kedden szervezi meg a 32. Egyetemi Nyelvészeti Napok nemzetközi tudományos konferenciáját a Bölcsészettudományi Kar mozitermében és első emeleti dísztermében 34 résztvevővel. Az rendezvény központi témája a nyelv időben és térben. A megnyitó kedden...
2024. OKTÓBER 11.
[ 13:08 ]
David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja fehérjékkel kapcsolatos kutatásaiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az amerikai David Baker a számítógépes fehérjetervezésért kapja a díj egyik felét, és a másik felén osztozik a két...
2024. OKTÓBER 9.
[ 14:22 ]
Beolvasás folyamatban