Tükör
CeSID felmérés: A fiatalok 80 százaléka nem lát olyan politikai erőt, amely az érdekeit képviselné
Betűméret:             

Harcolnának-e a fiatalok Koszovóért, mennyire aggódnak amiatt, amerre országuk jelenleg halad, szívesen mennének-e katonának, hol látják a jövőjüket, mennyire hisznek a demokratikus értékekben... Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyet a mai szerbiai fiatalok nézeteit vizsgáló felmérésben tettek fel a kutatást végző Szabad Választások és Demokrácia Központ (CeSID) munkatársai.

A CeSID által végzett kutatás 2023. augusztus 23-a és szeptember 10-e között zajlott 1000, 15 és 30 év közötti fiatal részvételével. Az eredményeket most tették közzé a Blicben.

A fiatalokat nem érdeklik a választások

CeSID által végzett felmérés a fiatalok politikai és demokratikus gondolkodását is kutatta, s kíváncsiak voltak a fiatalok részvételére is a szerbiai politikai életben. Az eredmény legalábbis elgondolkodtató, ugyanis

a szerbiai fiatalok túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka, nem lát olyan politikai szereplőt, legyen az személyiség vagy politikai párt, aki képviseli és védi az érdekeiket.

A CeSID szerint az adott politikai pillanat percepciójának további eredménye, hogy a fiatalok között mindössze minden harmadik állította azt, hogy rendszeresen részt vesz a választási folyamatban, míg a többi megkérdezett számára a választásokon való részvétel inkább a pillanatnyi motiváció függvénye, mintsem azon igény kifejezése, hogy saját érdekében harcoljon.

Jellemzően az, hogy a fiatalok nemigen vesznek részt a választásokon, azt eredményezi, hogy köreikben csökken a bizalom a demokrácia és a demokratikus intézményrendszer iránt. Éppen azok között, akik nem mennek el szavazni, elterjedt a leginkább az az ellentmondásos nézet, miszerint olykor a nem demokratikus rendszer jobb és hasznosabb a polgárok számára, mint a demokratikus.

Hisznek is, meg nem is a demokráciában

Azt, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma, csak épp nem találtak még ki jobbat, Churchill óta tudjuk. Nyilvánvalóan ez kellene, hogy legyen az alapja annak is, ahogy a fiataloknak kellene építeniük saját jövőjüket és az országuk jövőjét, ahol élnek. Jelenleg azonban Szerbiában a 15 és 30 év közötti fiatalok kevesebb mint a fele (47 százaléka) hisz abban, hogy a demokrácia a legjobb kormányzási rendszer.

Aggódnak amiatt, hogy merre tart az ország

Ennek némiképp ellentmond, hogy ezzel egyidőben, a fiatalok majdnem fele, 49 százaléka, aggodalmát fejezte ki amiatt, amerre jelenleg az ország tart, ami - a CeSID magyarázata szerint - további motivációt nyújt az ország elhagyására, és csökkenti a vágyat, hogy aktívan részt vegyenek a pozitív változások megvalósításában.

A szerbai fiataloknak jól definiált véleményük van az euro-atlanti integrációval kapcsolatban. Kétszer annyi szerbiai fiatal támogatja azt, hogy országuk egy nap az Európai Unió része legyen, mint ahányan ellene vannak ennek a tendenciának. A NATO tagság azonban továbbra is nagyon népszerűtlen a fiatalok körében, és csak minden kilencedik megkérdezett támogatja ezt az ötletet.

Nem vonzó a katonai szolgálat és nem akarnak Koszovóért háborúzni

Amikor a szerbiai fiatalok katonai szolgálatáról és egy, a saját népük védelmével kapcsolatos esetleges háborús részvételről van szó, magyarán, háborúba mennének-e Koszovóért, tovább csökkent azok aránya, akik támogatnák ezt.

A fiatalok körében meglehetősen kiegyenlített a katonai szolgálat újbóli bevezetését támogató és ellenzők aránya, 45 százalékuk támogatja, 44 százalékuk viszont ellenzi. Másrészről azoknak az aránya, akik hajlandóak lennének háborúba menni a saját népük érdekeinek és biztonságának védelmében, kevesebb, mint egy ötöd, vagyis a megkérdezettek kevesebb mint 20 százaléka lenne hajlandó háborúzni.

Amikor a koszovói kérdés megoldásáról van szó, a megkérdezettek közül csak minden ötödik támogatja a fegyveres összecsapást ezen kérdés megoldásakor. Azonban, bár a fiatalok többsége nem hajlandó harcolni Koszovó Szerbiában való maradásáért, a megkérdezettek legnagyobb része továbbra is reménykedik abban, hogy a déli tartomány Szerbia része marad, valamivel kevesebben pedig úgy vélik, hogy a problémát hosszú időre jegelik és nem lesz egyhamar megoldás.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szerelem és politika - illusztráció
2025. JANUÁR 26.
[ 19:43 ]
A közösségi média befolyásának visszaszorítása érdekében akár antidemokratikus eszközöket is hajlandók bevetni a vezető politikusok. Gondoljunk bele, mi történne, ha ugyanez Magyarországon fordulna elő a 2026-os választások kapcsán – teszi fel a merész kérdést cikkében a brüsszeli lap, miközben az európai helyzetet...
2025. JANUÁR 23.
[ 12:37 ]
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias...
2025. JANUÁR 22.
[ 7:51 ]
Az egyik japán lap szerint a legvalószínűbb modell a háborút követően, hogy az egyik rész egy szabad Ukrajna lesz Lengyelország, Magyarország és Románia védnöksége alatt, míg a másik egy ütközőzóna Oroszország és Európa között. A Nyugat és a NATO Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítsége ellenére eltűnt az...
2025. JANUÁR 21.
[ 12:30 ]
Beolvasás folyamatban