Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyre növekszik azon ukrán civilek száma, akik szerint tárgyalásokat kellene kezdeményezni az oroszokkal, de még mindig nagy az ellenállás a béke érdekében tett területi engedményekkel szemben, írja a Asia Times, cikkét a hiradó.hu ismerteti.

A 2022. február 24-i orosz invázió óta több mint 6,3 millió ukrán menekült el az országból: becslések szerint majdnem minden negyedik embernek el kellett hagynia az otthonát. És bár az ezer kilométeres frontvonal nagyrészt stabilizálódott, a rakéta- és dróntámadások mindennaposak. A hazafias érzelmek továbbra is erősek, de a bizalmatlanság is az, különösen a korábban Oroszország által megszállt helyeken.

A National Democratic Institute (NDI) nonprofit, nem kormányzati szervezet január 26-án közzétett felmérése betekintést nyújt abba, hogy az ukránok hogyan birkóznak meg a háborús helyzettel. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett telefonos felmérés több mint 2500 ukrán véleményét rögzítette, és négy érdekes pontra világít rá.

1. Egyre jobban romlik az emberek mentális egészsége

A NDI a háború kezdete óta többször feltette a kérdést az ukránoknak azzal kapcsolatban, veszítették-e már el családtagjaikat vagy barátaikat a háború alatt. 2022 májusában a válaszadók egyötöde jelezte, hogy igen. 2023 novemberében pedig már csaknem a válaszadók fele mondta azt, hogy elveszített valakit.

Az ukránok számára a háború mentális egészségügyi hatása jelentős.

A nők csaknem háromnegyede, és a férfi válaszadók fele számolt be mentális egészségének romlásáról a legfrissebb felmérés szerint.

Az alváshiány a legnagyobb egészségügyi probléma. De a jövedelemkiesésről, a fizikai egészség romlásáról és a családok szétválasztásáról is gyakran számoltak be.

2. Több ukrán hajlandó lenne tárgyalni

A felmérés azt a kérdést is firtatja, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kellene-e kezdenie Oroszországgal a béke megteremtése érdekében.

A többség alig néhány hónappal a háború kitörése után, 2022 májusában igennel válaszolt. De 2022 augusztusára a halmozódó orosz támadások nyomán a hangulat megfordult, és a többség ellenezte a tárgyalásokat. 2023 januárjára a támogatók aránya 30 százalékpontot zuhant, és mindössze 29 százalékra esett vissza.

Azóta ez az arány felfelé emelkedett, és 2023 novemberében 42 százalékra nőtt.

A tárgyalások azonban egyelőre nincsenek napirenden.

Azok a kutatások, amelyek nagyrészt az Egyesült Államok második világháború óta szerzett tapasztalatain alapulnak, azt mutatják, hogy az áldozatok számának növekedésével csökken a háború közvélemény általi támogatottsága. Azonban az invázió elleni védelmi háborúk rendszerint másként alakulnak, a közvélemény jobban tolerálja a veszteségeket, mivel a konfliktust szükségesnek és igazságosnak tartja.

Ukrajna viszont 450–500 ezer új katonát toboroz, hogy pótolja katonai veszteségeket, ami alaposan próbára teheti majd az ukránok elfogadóképességét.

3. Továbbra is nagy az ellenállás a területi engedményekkel szemben

A háború kezdetétől fogva felmérést végeztek az ukránok körében, hogy kiderítsék, mit fogadnának el a béke áraként. A kérdés nehéz az ukránok számára, akik joggal érzik magukat áldozatnak.

A KMISZ kutatása a háború kezdete óta azt mutatja, hogy az ukránok óriási többsége komoly ellenérzéseket táplál az azonnali békéért járó területi engedmények kapcsán.

Karina Korostelina szociálpszichológus a frontvonal délkelet-ukrajnai városaiban végzett kutatása során kiderült, hogy a lakosság túlnyomó része úgy véli, Ukrajna területi integritása szent.

De természetesen az emberi élet is az. Az ukránok érthető módon megosztottak abban, hogy mi legyen a prioritás: a terület megőrzése vagy az életek megóvása.

A háborús tapasztalatok is számítanak. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy azok, akiket a háború a leginkább érintett a kitelepítések révén, és akik leginkább aggódnak a közvetlen biztonságukért, nagyobb valószínűséggel helyezik előtérbe a tűzszünetet. Az ukránok többsége számára azonban elfogadhatatlan, hogy a béke áraként csak a jelenleg általa ellenőrzött területeket tartsa meg – ezt 71 százalék határozottan elutasítja, további 13 százalék kevésbé határozottan van ezen a véleményen.

Mindössze 12 százalék tartja elfogadhatónak a jelenlegi területi ellenőrzésen alapuló békét.

Eközben a többség teljesen elfogadhatatlannak tartja a visszatérést a 2022 előtti határokhoz. A szűk többség szerint az is elfogadhatatlan, hogy Ukrajna a béke áraként lemondjon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseiről.

4. Az ukránok hosszú háborúra számítanak, de optimisták

Az ukránok nem gondolják, hogy a konfliktus hamarosan véget ér, 43 százalékuk szerint a háború még legalább 12 hónapig fog tartani. Egyharmaduk azt válaszolta, hogy egyszerűen nem tudja, mikor ér véget a konfliktus.

2022 májusában, alig néhány hónappal a konfliktus kezdete után minden negyedik ukrán úgy vélte, hogy a háború három hónapon belül véget ér. 2023 novemberében már csak 3 százalékuk számított erre.

A háború paradox módon az ukrán jövővel kapcsolatos optimizmus hullámát generálta. Az ukránok úgy dolgozzák fel a történteket, hogy megtalálják a szenvedés ellenére is a reményt.

Ez az érzés 2023 novemberében is magas maradt: a válaszadók 77 százaléka nyilatkozott optimistán az ország jövőjét illetően, bár kevesebb ukrán mondta azt, hogy nagyon optimista.