Tükör
Mit gondolnak valójában az ukránok a közel két éve tartó háborúról? Békét is, győzelmet is
Betűméret:             

Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyre növekszik azon ukrán civilek száma, akik szerint tárgyalásokat kellene kezdeményezni az oroszokkal, de még mindig nagy az ellenállás a béke érdekében tett területi engedményekkel szemben, írja a Asia Times, cikkét a hiradó.hu ismerteti.

A 2022. február 24-i orosz invázió óta több mint 6,3 millió ukrán menekült el az országból: becslések szerint majdnem minden negyedik embernek el kellett hagynia az otthonát. És bár az ezer kilométeres frontvonal nagyrészt stabilizálódott, a rakéta- és dróntámadások mindennaposak. A hazafias érzelmek továbbra is erősek, de a bizalmatlanság is az, különösen a korábban Oroszország által megszállt helyeken.

A National Democratic Institute (NDI) nonprofit, nem kormányzati szervezet január 26-án közzétett felmérése betekintést nyújt abba, hogy az ukránok hogyan birkóznak meg a háborús helyzettel. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett telefonos felmérés több mint 2500 ukrán véleményét rögzítette, és négy érdekes pontra világít rá.

1. Egyre jobban romlik az emberek mentális egészsége

A NDI a háború kezdete óta többször feltette a kérdést az ukránoknak azzal kapcsolatban, veszítették-e már el családtagjaikat vagy barátaikat a háború alatt. 2022 májusában a válaszadók egyötöde jelezte, hogy igen. 2023 novemberében pedig már csaknem a válaszadók fele mondta azt, hogy elveszített valakit.

Az ukránok számára a háború mentális egészségügyi hatása jelentős.

A nők csaknem háromnegyede, és a férfi válaszadók fele számolt be mentális egészségének romlásáról a legfrissebb felmérés szerint.

Az alváshiány a legnagyobb egészségügyi probléma. De a jövedelemkiesésről, a fizikai egészség romlásáról és a családok szétválasztásáról is gyakran számoltak be.

2. Több ukrán hajlandó lenne tárgyalni

A felmérés azt a kérdést is firtatja, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kellene-e kezdenie Oroszországgal a béke megteremtése érdekében.

A többség alig néhány hónappal a háború kitörése után, 2022 májusában igennel válaszolt. De 2022 augusztusára a halmozódó orosz támadások nyomán a hangulat megfordult, és a többség ellenezte a tárgyalásokat. 2023 januárjára a támogatók aránya 30 százalékpontot zuhant, és mindössze 29 százalékra esett vissza.

Azóta ez az arány felfelé emelkedett, és 2023 novemberében 42 százalékra nőtt.

A tárgyalások azonban egyelőre nincsenek napirenden.

Azok a kutatások, amelyek nagyrészt az Egyesült Államok második világháború óta szerzett tapasztalatain alapulnak, azt mutatják, hogy az áldozatok számának növekedésével csökken a háború közvélemény általi támogatottsága. Azonban az invázió elleni védelmi háborúk rendszerint másként alakulnak, a közvélemény jobban tolerálja a veszteségeket, mivel a konfliktust szükségesnek és igazságosnak tartja.

Ukrajna viszont 450–500 ezer új katonát toboroz, hogy pótolja katonai veszteségeket, ami alaposan próbára teheti majd az ukránok elfogadóképességét.

3. Továbbra is nagy az ellenállás a területi engedményekkel szemben

A háború kezdetétől fogva felmérést végeztek az ukránok körében, hogy kiderítsék, mit fogadnának el a béke áraként. A kérdés nehéz az ukránok számára, akik joggal érzik magukat áldozatnak.

A KMISZ kutatása a háború kezdete óta azt mutatja, hogy az ukránok óriási többsége komoly ellenérzéseket táplál az azonnali békéért járó területi engedmények kapcsán.

Karina Korostelina szociálpszichológus a frontvonal délkelet-ukrajnai városaiban végzett kutatása során kiderült, hogy a lakosság túlnyomó része úgy véli, Ukrajna területi integritása szent.

De természetesen az emberi élet is az. Az ukránok érthető módon megosztottak abban, hogy mi legyen a prioritás: a terület megőrzése vagy az életek megóvása.

A háborús tapasztalatok is számítanak. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy azok, akiket a háború a leginkább érintett a kitelepítések révén, és akik leginkább aggódnak a közvetlen biztonságukért, nagyobb valószínűséggel helyezik előtérbe a tűzszünetet. Az ukránok többsége számára azonban elfogadhatatlan, hogy a béke áraként csak a jelenleg általa ellenőrzött területeket tartsa meg – ezt 71 százalék határozottan elutasítja, további 13 százalék kevésbé határozottan van ezen a véleményen.

Mindössze 12 százalék tartja elfogadhatónak a jelenlegi területi ellenőrzésen alapuló békét.

Eközben a többség teljesen elfogadhatatlannak tartja a visszatérést a 2022 előtti határokhoz. A szűk többség szerint az is elfogadhatatlan, hogy Ukrajna a béke áraként lemondjon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseiről.

4. Az ukránok hosszú háborúra számítanak, de optimisták

Az ukránok nem gondolják, hogy a konfliktus hamarosan véget ér, 43 százalékuk szerint a háború még legalább 12 hónapig fog tartani. Egyharmaduk azt válaszolta, hogy egyszerűen nem tudja, mikor ér véget a konfliktus.

2022 májusában, alig néhány hónappal a konfliktus kezdete után minden negyedik ukrán úgy vélte, hogy a háború három hónapon belül véget ér. 2023 novemberében már csak 3 százalékuk számított erre.

A háború paradox módon az ukrán jövővel kapcsolatos optimizmus hullámát generálta. Az ukránok úgy dolgozzák fel a történteket, hogy megtalálják a szenvedés ellenére is a reményt.

Ez az érzés 2023 novemberében is magas maradt: a válaszadók 77 százaléka nyilatkozott optimistán az ország jövőjét illetően, bár kevesebb ukrán mondta azt, hogy nagyon optimista.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Lehetetlen célok - illusztráció
2024. FEBRUÁR 22.
[ 0:02 ]
Valentin-nap - illusztráció
2024. FEBRUÁR 14.
[ 8:21 ]
Február második vasárnapján, idén február 11-én ünneplik a házasság világnapját. A házasság ünnepének ötlete, mint annyi más, újkeletű ünnap, Amerikából érkezett Európába. A kezdeményezés 1981-ben indult útjára az Egyesült Államokból, amikor Bálint-napon (a szerelmesek napján) Baton Rouge város...
2024. FEBRUÁR 11.
[ 13:29 ]
Interjút készített Vlagyimir Putyinnal az ismert és megosztó amerikai újságíró, influenszer Tucker Carlson. Az interjú tényét az újságírón kívül megerősített Dmitrj Peszkov, a Kreml szóvivője is. Az amerikai fősodor média válaszul nemzetbiztonsági kockázatként bélyegezte meg Carlsont, az ukrán Mirotvorec pedig...
2024. FEBRUÁR 8.
[ 10:57 ]
Húsz évvel ezelőtt még senki sem hitte, hogy minden idők legnagyobb közösségi oldalát hozzák majd létre – mégis az lett. A Facebook minden eddiginél sikeresebb, nemrégiben pedig átlépte a bűvös hárommilliárdos aktív felhasználói számot is, tehát a Föld lakosságának közel egyharmada elérhető a platformon. De mit...
2024. FEBRUÁR 4.
[ 17:50 ]
Beolvasás folyamatban