A szerb diákoknak sikerült az egész nemzetet maguk mögé állítaniuk, és ha most nem hallják meg a hangjukat, a fiatalok ismét elvándorolhatnak Szerbiából, véli Laurent Geslin, az Euractiv francia szerkesztőségének szerkesztője.

A Lassan izzó szerb forradalom című publicisztikájában Laurent Geslin azt írja, hogy nem hitte volna, hogy éppen a szerb diákok lesznek azok, akik fellázadnak Aleksandar Vučić ellen, és soha nem gondolta volna, hogy képesek lesznek az egész nemzetet egyesíteni – de tévedett, és most eljött az ideje, hogy meghallják a hangjukat.

„Mint valaki, aki két évtizedet töltött a Balkánon barangolva, soha nem tudtam volna elképzelni, hogy a szerb civil társadalomnak még maradt ereje ilyen ellenállást tanúsítani Vučić rendkívül autoriter és hosszan tartó uralmával szemben” – írja Geslin, aki közel 20 éven át tudósított kelet-európai, köztük balkáni eseményekről a francia médiának.

Bár megjegyzi, hogy a szerbek számára nem idegen a tiltakozás, Geslin emlékeztet arra, hogy az elmúlt években több mint száz tüntetés zajlott a média állami ellenőrzése, a lítiumbányászat és a Belgrád a vízen projekt ellen.

A vasútállomási tragédia után azonban még a Szerbia legtávolabbi falvaiból érkező földművesek is élelmiszerrel és itallal támogatták az egyik városból a másikba utazó diákokat – mutat rá Geslin.

Azt is kiemeli, hogy az RTS székházának 22 órás blokádja a „közszolgálati média felszabadításáért” és a csendőrséggel való összecsapás tökéletes alkalmat adott Vučićnak arra, hogy elítélje a ´bolsevik plenáris gyűlések´ támadását”.

Geslin felidézi a 2014-es boszniai tüntetéseket, amelyeket az etnikai megosztottság és a politikai elit korrupciója ellen szerveztek a Boszniai Föderációban.

„A bosnyák tüntetők elutasították a politikai kötődést, és állampolgári gyűlésekbe szerveződtek – ahogyan ma a szerb diákok is ragaszkodnak hozzá, hogy nincs vezetőjük, és függetlenek maradnak az ellenzéki pártoktól” – írja az Euractiv szerkesztője.

Hozzáteszi, hogy a boszniai tiltakozó mozgalom egy év után kifulladt, 2015-től pedig drámai kivándorlási hullám kezdődött, amely az egész Balkánt érintette.

„A régióban ekkor már nem a munkanélküliek mentek Németországba, hanem dolgozó párok – emberek, akik egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy saját hazájukban neveljék fel gyermekeiket. Nem gondoltam volna, hogy a szerb diákok lesznek azok, akik fellázadnak Vučić ellen, mert úgy hittem, hogy ők csak a külföldi életük építésére összpontosítanak – és ez egy olyan helyzet volt, ami tökéletesen megfelelt a rezsimnek. Tévedtem” – ismeri el Geslin.

Most azonban már tudja, „hogy Szerbia sorsának egy része ezen a hétvégén, Belgrád utcáin fog eldőlni”, amikor március 15-én százezrek érkeznek majd a tüntetésre.

„Ha a fiatalok hangja nem hallatszik, Szerbia ifjúsága ismét a kivándorlás útjára léphet” – zárja gondolatait a francia újságíró.