Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselővel és délvidéki magyar szervezetek vezetőivel együtt közmeghallgatást szervezett kedden az EP strasbourgi székházában a délvidéki magyarok elleni emberi jogi jogsértésekről.

Morvai Krisztina azt hangoztatta, hogy Szerbia EU-csatlakozása mindaddig nem támogatható, amíg a magyar sérelmeket nem orvosolják - tájékoztatta az MTI-t Gaudi-Nagy Tamás.

A rendezvényen részt vett Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke. Megjelent Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő, illetve több angol és olasz EP-képviselő.

Bemutatták az "Áldozatból bűnös?" című dokumentumfilmet, amely az ismét egyre gyarapodó magyarellenes atrocitásokról és arról a tavaly október óta előzetes letartóztatásban tartott hét délvidéki magyar fiatalról szól, akiket egy kocsmai verekedés miatt vádolnak súlyos bűncselekményekkel - közölte Gaudi-Nagy Tamás.

Morvai Krisztina kifejtette: céljuk, hogy a magyar kormányt, a magyar és más európai parlamenti képviselőket, illetve más döntéshozókat meggyőzzenek arról, hogy Szerbia uniós csatlakozása nem támogatható mindaddig, amíg a délvidéki magyarok területi autonómiáját nem biztosítják, és amíg a magyarveréseket, illetve egyéb tömeges, durva emberi jogi jogsértéseket be nem fejezik Szerbiában.

Bozóki Antal a meghallgatáson kijelentette: Szerbia EU-csatlakozásának elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító belső jogszabályok és nemzetközi egyezmények, illetve előremutató európai gyakorlatok maradéktalan alkalmazása. Fontos követelmény a nemzeti kisebbségi területi és személyi elvű autonómia mielőbbi érdemi megvalósítása.

Rácz Szabó László szerint végzetes hibát követ el a magyar kormány azzal, hogy csak a Vajdasági Magyar Szövetséget hallgatja meg a délvidéki magyarok ügyében, és emiatt azt gondolja, hogy minden a legnagyobb rendben van. Szerinte ez a párt "teljes szerb függőségben él".

"Adott a történelmi pillanat, amikor Magyarország - ígéretét betartva - élhetne vétójogával Szerbia EU-csatlakozásának folyamatában, és megkövetelhetné az elszakított délvidéki magyar népet alanyi jogon megillető önrendelkezési jog biztosítását" - vélekedett.

Gaudi-Nagy Tamás a rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió ellenségként tekint a hagyományos nemzeti közösségekre, mivel a globális cégek által diktált egységes európai piac gondolatába nem férnek bele. Sajnálatosnak nevezte, hogy - mint minden nemzetnek - "a délvidéki magyarságnak is vannak árulói": ez szerinte a Vajdasági Magyar Szövetség, "amely saját politikai megélhetése érdekében nem áll ki a délvidéki magyarság jogaiért, és rózsaszín képet fest a délvidéki magyarságról kifelé". Gaudi szerint "változás csak akkor lesz, ha a magyar kormány védhatalomként küzd az elcsatolt magyar közösségekért".

A közmeghallgatás előtt tüntetést tartottak a délvidéki magyarokért az Európai Parlament épülete előtt. Azon - Morvai, Gaudi-Nagy, Bozóki és Rácz Szabó mellett - Gaudi tájékoztatása szerint felszólalt Sógor Csaba erdélyi néppárti (RMDSZ-es) EP-képviselő is. A tüntetés után a meghallgatáson részt venni kívánó embereket közel egy óráig nem engedték be az EP épületébe, arra hivatkozva, hogy magyar zászló van náluk, illetve hogy a tüntetésen való jelenlétük miatt veszélyt jelentenek - tájékoztatta az MTI-t Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint "hosszas huzavona után végül erőteljes nemzeti jogvédő fellépésre léphettek csak be a magyar zászlóval".

A strasbourgi plenáris EP-üléshét során a jobbikos politikusok több kétoldalú találkozót bonyolítottak le különböző nemzeti delegációkkal annak érdekében, hogy megismertessék a valóságot a délvidéki magyar közösség mostoha helyzetével kapcsolatban - fogalmazott Gaudi, és megjegyezte: az EP legutóbbi szerbiai jelentése nem tér ki a magyarok jogfosztott helyzetére. (MTI)