Alternatíva Vajdaságért-Magyar Mozgalom-VMDK frakció nem támogatja a tartomány 2017-es költségvetését, amely magyar szempontból is szűk – jelentette ki a Vajdaság Mának Csonka Áron, a frakció tagja, majd hozzátette, hogy a költségvetési javaslatból kiderül, hogy a beharangozott 7,3% helyett, amelyet a vajdasági költségvetés kapna a köztársasági költségvetésből, valójában csak maximum 5,6 %-ról lehetne beszélni.

– Az egyik ok, hogy ha összehasonlítjuk a vajdasági költségvetésnek a teljes tömegét, kiadásokkal együtt, és a köztársasági kormány által elfogadott költségvetést a 2017-es évre, annak a bevételi oldalát, akkor egyértelmű, matematikailag be lehet bizonyítani, hogy nincs meg a 7,3 %, sőt a 7 % sem. A másik ok, ami szintén elfogadhatatlanná teszi a 2017-es tartományi költségvetést, az az, hogy nem beszélhetünk 10 %-os emelésről, hiszen két költségvetés módosítás is történt az év folyamán, és ez azt jelenti, hogy összességében 3,6 %-os módosításról tudunk beszélni – hangsúlyozta a frakció tagja.

– A vajdasági költségvetés átutalt, úgynevezett transzfer eszközökből áll össze, amelyekbe még beleszámolják ezeket az átirányított eszközöket is, és Vajdaságnak nagyon kevés saját bevétele van, nagyon kevés pénze marad, amivel rendelkezni tud a belátása szerint. Sőt, ha megnézzük az adatokat, és nem számoljuk bele a kölcsönt, akkor kevesebb is, mint eddig volt. 300 millió dinárt irányítottak át a kerülőútra, ami nem egyezik azzal, amit a kisebbségi párt és a Haladó Párt megfogalmazott a koalíciós szerződésében, hiszen másfél milliárd dinárról volna szó, és az idén csak 300 millió van. Hasonló a helyzet a szabadkai Népszínházzal, hiszen a megállapodás szerint a köztársaság fedezi a színház építésének 45 %-át, amit ha lebontunk a hátralévő három évre, akkor 185 millió dinárt kellene kitennie éves szinten. Az idei évben 111 millió dinár lett jóváhagyva. A harmadik tétel Palics, mint turisztikai központnak a fejlesztése. Itt csak 10 millió dinár lett tervezve, ami kevés,s ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyibe kerülnek a szabályozási tervek és az egyéb dokumentáció elkészítése, akkor már a 10 millió dinárt el is lett költve.

Csonka Áron azt is elmondta, hogy a részarányos foglalkoztatás is szorosan kötődik a költségvetéshez, hiszen az idei év az első olyan év, amikor a törvények szerint a költségvetés elfogadása mellett el kell fogadni egy káderügyi tervet is, ami kihatással van a munkaerő alkalmazására az elkövetkező évben.

– Erre egy módosító indítvány nyújtottam be, ami arról szólt volna, hogy a tervnek az alkalmazás során figyelembe kell venni a nemzetiségi összetételt és a részarányos foglalkoztatást. Sajnos a vajdasági kormány elutasította az indítványomat azzal az indoklással, hogy más törvények szabályozzák ezt a részt és nem fontos, hogy benne legyen. Azonban a káderügyi tervből kiderül, hogy igenis fontos volna, hiszen ebből a tervből kitűnik, hogy például két magyar fordítót kellene alkalmazni, jelen esetben viszont csak egy fordító van munkaviszonyban, és a következő évre sem terveznek senkit felvenni, hogy betöltsék azt a pozíciót. A ruszinok még rosszabb helyzetben vannak, hiszen a terv és a besorolás szerint egy fordító kellene, hogy legyen, azonban jelenleg egy sincs, és a következő évre sem szeretnének senkit sem alkalmazni erre a helyre – nyilatkozta az Alternatív Vajdaságért – Magyar Mozgalom – VMDK frakció tagja.

Hozzátette még azt is, hogy a tartományi polgári jogvédő 2015-ös évi jelentéséből kiderül, hogy nincs megfelelő alkalmazott vagy tisztségviselő a tartományi szervekben a lakosság részarányához képest.

Göblös Nikoletta