Ahogyan azt a Vajdaság Ma is hírül adta, március derekán nagyobb mennyiségű kőolaj ömlött ki a Velebithez közeli, de az oromi helyi közösséghez tartozó Bicskei-út menti második és harmadik tanya közötti szántóföldre. Máig nem világos, hogy emberi mulasztás, netán műszaki hiba, esetleg szervezési hiányosság okozta-e a bajt, a lényeg az, hogy Bicskei Péter földjének barázdáit kőolaj öntötte el. Ennek okán ma délelőtt a helyszínre látogatott Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere is, hogy személyesen is szemrevételezze a napról-napra rosszabbodó állapotokat és elbeszélgessen a Bicskei úton lakókkal.

„Három nappal a már szinte ökológiai katasztrófának is nevezhető eset után felkértük a tartományi illetékes szerveket, hogy készítsenek egy talaj- és vízelemzést, hogy meggyőződhessünk arról, milyen mélyen hatolt be a kőolaj a talajba és hogy károsította-e az ivóvízkészletet. Nos, a vízelemzés eredményeit már meg is kaptuk, amelyből kiderül, hogy a kőolaj nem károsította az ivóvizet, a talajelemzés adataira azonban még várnunk kell. Bármit is mutatnak majd azok az adatok, annyi biztos, hogy a talaj felszínén még mindig van valamennyi kőolaj, amit a Szerbiai Kőolajtársaság (NIS) embereinek, mindeddig nem sikerült eltávolítaniuk. Az olajjal szennyezett föld tulajdonosa, Bicskei Péter elmondta nekem, hogy tényleg attól tartottak, hogy a vízkészletük beszennyeződött. Mivel nem tudjuk, milyen mélyen szennyezett a talaj, azt sem tudhatjuk, hogy a kőolaj-kitermelő részéről elvégzett földcsere sikeres volt-e, eltávolították-e az egész szennyezett réteget vagy csak egy részét. Errefelé a NIS nagy munkagépei óriási károkat okoznak az úthálózatban is. Jómagam pénteken fogok találkozni a cég regionális igazgatójával és eddigi korrekt viszonyulásuk alapján merem remélni, hogy most is sikerül majd szót értenünk és megegyezünk abban, milyen feladatokat kell ezen a területen a NIS-nek elvégeznie. A környékben lakók tudják azt, hogy a NIS milyen rohammunkában végzi a kőolaj-kitermelést és a kutak építését, ami jól látható nem csak a szántóföldeken, hanem az általuk használt utak állapotán is. Remélem választ kapok arra is, hogy milyen formában és főleg mikor tervezik az általuk tönkretett utak rendbetételét. Egy olyan megállapodást fogok szorgalmazni a találkozón, amely hosszú távon is rendezné a helyzetet, mert nekem személyesen, de az önkormányzatnak is kiemelten fontos, hogy a tanyavilágban élők is megfelelő életkörülmények között éljenek. Bízom benne, hogy sikerül megállapodnunk a szántóföldek azonnali teljes körű rendbetételében valamint az úthálózat folyamatos szanálásában. Az sem mellékes szempont, hogy míg öt évvel ezelőtt a község 320 millió dinár kőolajjáradékban részesült évente, addig az mára 100 millió alá csökkent, annak ellenére, hogy a kőolaj-kitermelés nagymértékben növekedett. Noha ezen a téren nem találunk megértésre sem a szerb kormánynál, sem az illetékes minisztériumnál, megpróbáljuk kieszközölni, hogy ha nagyobb közvetlen juttatásban nem részesülhetünk, akkor legalább a NIS közvetett úton járuljon hozzá a fejlesztésekhez és végezze el azokat a beruházásokat, amelyeket épp az ő tevékenysége miatt kellene nekünk a befolyó kőolajjáradékból elvégeznünk” - nyilatkozta a helyszíni sajtótájékoztatón Fejsztámer Róbert.

"Mivel nem tudni még, milyen mélyen szennyezett a talaj, azt sem tudhatjuk, hogy a kőolaj-kitermelő részéről elvégzett földcsere sikeres volt-e, eltávolították-e az egész szennyezett réteget vagy csak egy részét. Mivel mindössze egy teherautónyi szennyezett földet vittek el, ami helyébe két teherkocsival hoztak friss földet, az a gyanúnk, hogy a NIS ezúttal is félmunkát végzett vagy egyszerűen abbahagyta, mert maga sem látta a földcsere értelmét" - mondta az első tanyán élő Dejan Pejak.

Bicskei Pétertől megtudtuk még, hogy az ivóvíz laboratóriumi vizsgálata során kiderült, hogy nem olajszennyezésről, hanem bakteriális fertőzésről van szó, amit a fúrt kutak nem megfelelő karbantartása is eredményezhetett. Fejsztámer Róbert ígéretet tett, hogy az önkormányzat a horgosi Tisza Menti Vízművek segítségével ezen a gondon is segíteni fog az ott élőknek, annál is inkább, mivel községi elnökként egyformán fontosnak tartja a magyarkanizsai község mind a 13 települése polgárainak abbéli igényeit, amelyek a jobb és biztosabb életvitelt szavatolják számukra.

A Bicskei út mentén élők elégedettek a mai találkozón elhangzottakkal, azzal kapcsolatban viszont igen szkeptikusak, hogy a NIS elvégzi-e majd mindazt, amit magára vállal, mert sok évre visszanyúló tapasztalataik sajnos nem ezt mutatják.

Bödő Sándor