A községi önkormányzat és a Szabadkai Zsidó Hitközség hagyományos megemlékezését tartották ma délelőtt a Tisza-parti városkában. Nem csak a Magyarkanizsáról halálba hurcolt zsidókra, hanem a holokauszt összes áldozatára emlékeztek a vasútállomáson megtartott történelemórával és az emléktábla megkoszorúzásával, hiszen a holokauszt volt a legnagyobb tragédia, ami valaha a zsidóságot érte.

Hetvennégy évvel ezelőtt 250 magyarkanizsai zsidót deportáltak az auschwitzi haláltáborba, akiket a vasútállomáson vagonoztak be. Itt tartott a nyolcadikosoknak rendhagyó történelemórát Kávai Szabolcs történelemtanár, a Községi Tanács közoktatással megbízott tagja.

„A holokausztról a nyolcadikosok már tanulnak az iskolában, de nem árt, ha rendhagyó módon, közelebbről is megismerkednek az akkori szörnyű eseményekkel és testközelből is átérzik azokat a pillanatokat, amelyeket 1944-ben elhurcolt zsidó polgártársaink is átéreztek. A 250, vagonokba zsúfolt zsidó között voltak férfiak, nők és gyerekek, fiatalok és öregek, gyakorlatilag mindenkit elvittek, aki akkor a város társadalmi, gazdasági és kulturális életénelk mozgatója volt. A legfiatalabb egy ikerpár, néhány hónapos ikerpár, a legidősebb pedig egy 98 éves idős asszony volt. Nagy valószínűséggel ők már a több napos utat nem élhették túl. Auschwitzből alig 21-en tértek haza. Az iskola falai között már beszélgettünk a diákokkal a holokausztról, sok mindent tudnak már róla és mélységesen el is ítélik a történteket, de úgy gondoltam, kihozom őket ide, hogy ott beszélgessünk el ezekről a dolgokról, ahol az események megtörténtek” - nyilatkozta Kávai Szabolcs.

A Szabadkai Zsidó Hitközség képviseletében Kovács Róbert emlékezett a zsidóság eddigi legnagyobb tragédiájára.

„Egy olyan tragédia ez, amivel gyakorlatilag egy világ veszett oda, hiszen akkora emberveszteség volt, amit a zsidóság sohasem tud kiheverni. Itt Szerbiában mindenütt azon a napon emlékezünk áldozatainkra, amelyiken az adott hitközséget a legnagyobb tragédia érte, ami maga a deportálás volt. Ezért vagyunk ma Magyarkanizsán, és ezért leszünk majd június 16-án Szabadkán.”

A történelemórát követően a diákok virágot helyeztek a vasúti sínekre, majd a megemlékezés a volt zsinagóga helyén álló épület falán lévő emléktáblánál folytatódott, ahol a Miloš Kravić, a községi képviselő testület elnöke és Kávai Szabolcs mondott emlékező beszédet.

„Meg kell tanítani gyermekeinket a holokauszt értelmezésére, a memento fontosságára, arra, hoify senkinek sem áll jogában másokat elítélni, csak azért mert más. A rabság, a deportálás és Auschwitz emléke még mindig sok emberben él. A megemlékezés csak akkor ad nekünk erőt, hogy jobb világot építsünk, ha készen állunk tanulni a múltból és megértjük a történelmi események üzenetét. Tudnunk kell megbocsátani, de felednünk nem szabad!” - hallottuk Miloš Kravićtól.

Egy alkalmi szavalat után, amelyet Fábián Orsolya, helybeli diáklány adott elő, az emléktáblára helyezték az önkormányzat, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus, a Szabadkai Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács koszorúját.

Bödő Sándor