Szerbia 2025-ös uniós csatlakozási dátuma nem teljesen kizárható, ugyanakkor ez a jelen politikai helyzetben mind az európai, mind a szerbiai oldalról is nagyon ideális körülményeket kívánna meg, konkrétan ehhez meg kellene, hogy legyen mindegyik oldalon a politikai akarat – mondta a szabadkai VM4Köz. Klubban megtartott előadásán Orosz Anna, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A klub „Európa és mi” elnevezésű előadássorozata keretében csütörtök este arra a kérdésre keresték a választ, ami a legtöbb szerbiai állampolgárt érdekli: Elérhető-e az EU-tagság Szerbia számára 2025-re?

Orosz Anna 2014. márciusban csatlakozott a Magyar Külügyi Intézethez. Kutatási területe a Nyugat-Balkán európai integrációja, társadalmi és politikai helyzete, nemzetközi kapcsolatai. Szociális ügyekért felelős európai uniós főreferensként is dolgozott a magyar uniós elnökség alatt, így jelentős rálátása van ezekre a kérdésekre. Rövid interjút kértünk tőle portálunk számára szabadkai előadása kapcsán.

- Reálisan mikor várható, hogy Szerbia csatlakozhat az Európai Unióhoz?

- Kérdéses tehát a 2025-ös dátum. A júniusi tanácsülés azért azt megmutatta, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek az unió belső reformjainak adnak első körben prioritást. Addig nem kívánnak bővítést és itt azért nagyon hangsúlyos politikai kérdések vannak napirenden, amelyek megosztják az európai uniós tagállamokat. Így az a folyamat is eleve elhúzódhat. Ami a térség feladatait illeti, a koszovói probléma rendezésének a kérdése az, ami gátolhatja a csatlakozási tárgyalásoknak a befejezését, illetve számos csatlakozási fejezet megnyitásának a lehetőségét. Tehát számos összetett részre bomlanak a csatlakozási folyamatot befolyásoló tényezők. Szinte minden lépésnél lehetőségük van a tagállamoknak arra, hogy vétózzanak, amennyiben nem elégedettek a tagjelölt teljesítményével. Politikai okok is vétóhoz vezethetnek azonban. Vegyük például Horvátországot, amellyel még rendezetlen a határkérdés is, s ez mindenképp hozzájárulhat ahhoz, hogy egy-egy későbbi szakaszban megakadjon a folyamat. A 2025-ös dátum nagyon közelinek tűnik amiatt is, hogy a tagállamoknak ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződést, ami ugyancsak hosszú időt vehet igénybe. Ha maga a Koszovóval való megegyezés nem kerül a tető alá jövőre, akkor garantáltan csúszni fog a 2025-ös, egyébként rugalmas dátum és mindenképpen későbbre halasztódik. Prognózisokba bocsátkozni eléggé nehéz. Érdekes például azt megemlíteni, hogy Ivica Dačić a 2010-es évek elején még 2020-as csatlakozási dátumról beszélt, s ez mára már teljesen idejét múlta. Nagyon sok más nyugat balkáni ország esetében is azt látjuk, hogy ott állnak az EU várószobájában és nem tudnak előbbre jutni, illetve olyan komoly elvárások vannak irányukba, amelyeknek nem tudnak eleget tenni, illetve az unió részéről vannak olyan akadályok, amelyek megoldásában ők nem tudnak szerepet játszani.

- Közben folytatódhat-e a térség felzárkóztatása? Amikor arról volt szó, hogy gyorsvasúttal kötik össze a Balkánt Közép-Európával, nagyon sok helyről jöttek olyan hangok, hogy miért van arra szükség, hisz ezer évbe is beletelhet, mire megtérül a befektetés. Olyan érzés alakult ki az itteniekben, hogy ezt a régiót teljesen leírták már az EU-ban.

- A közlekedési infrastruktúra fejlesztése központi eleme az Európai Unió és a térség közti együttműködésnek, illetve fontos megemlíteni a berlini folyamatot, ami az európai integráció szempontjából kulcsfóruma az egyeztetéseknek. Ez a folyamat a tagállamok egy szűkebb körét s a balkáni országokat takarja. Nagyon sok infrastrukturális projekt már kijelölésre került, hogy ezt és ezt kívánják megvalósítani, de ugyanakkor a kivitelezés, a tervezés sokkal több időt vesz igénybe. Nem véletlen az, hogy az egyébként sokkal gyorsabban mobilizálható kínai befektetésekhez kívánnak nyúlni sokszor az egyes országok, aminek sokkal hamarabb láthatóbb eredménye van, és ez egyébként politikai értelemben véve sokkal jobban kamatoztatható is.

- A vajdasági magyarok főleg az EU-val határos régióban élnek a magyar, a román vagy a horvát országhatárok mentén. Hogyan tudnánk kihasználni ezt a helyzeti előnyt, hogy mi vajdasági magyarok ennek a csatlakozási folyamatnak a nyertesei lehessünk?

- Ami a vajdasági magyarokat illeti, az hogy a magyar állam részéről újabb és újabb támogatásokat tudnak ide bevonni annak köszönhetően, hogy Szerbia és Magyarország között jó a kapcsolat, ez mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a térség sikeresebben felzárkózzon. A vajdasági magyarság szempontjából plusz jelentősége lehet az uniós integráció során annak, hogy támogatják a kisebbségekre vonatkozó jogalkotást. Ezt már érintik a mostani fejezetek is, illetve történt már előrelépés e kérdésben. Jövőre, ha sikerülne az uniónak a fejlesztési politikáján pozitív irányba változtatni, az hozzájárulna ahhoz, hogy itt Vajdaságban is a fejlesztési források elérhetőbbek legyenek. Jelenleg ez azonban még csak kezdeti fázisban van, hisz az elmúlt fél évben kerültek elő olyan javaslatok, amelyek például a kis- és középvállalkozások, az üzleti szférának az eredményesebb támogatását célozzák. Úgy vélem, hogy lehetnek olyan lépések, amelyek a jövőben lendületet adhatnak a térségbeli fejlesztéseknek, illetve új lehetőséget nyújthatnak a vajdasági magyaroknak.

Németh Ernő