A Magyar Nemzeti Tanács 20. rendes ülésének elején egy perces néma felállással emlékeztek Krizsán Vilmosra, a Vajdasági Nagycsaládos Szervezetek Szövetsége elnökére, az MNT egykori tagjára.

Az ülés első három napirendi pontja a Magyar Nemzeti Tanács 2020. évi munkabeszámolójának, pénzügyi beszámolójának és zárszámadásának elfogadására vonatkozott.

A járvány miatt a munka részben online folyt, de a döntéseket minősített többséggel sikerült meghozni, emlékeztetett Hajnal Jenő elnök. A magyar kormány támogatásának hála, idén, illetve jövőre a megkezdett fejlesztések befejeződnek, s működni kezdenek az új intézmények, például az új óvodák Szabadkán és Újvidéken. Szinte nem volt olyan tanintézmény, ahová nem jutott volna támogatás, emelte ki az elnök, s kiemelt néhány példát. Elmondta, hogy a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon is 2021 nyarára az építkezés befejeződhet. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola fejlesztése és jogi státusának rendezése kiemelt stratégiai feladat. A zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány tavaly épületet vásárolt, s ennek átalakítása után 2021 őszére megfelelő épületkomplexum áll majd a rendelkezésükre programjaik lebonyolítására. Az elmúlt két évben a kultúra közösségi tereinek felújítására, felszerelésére is nagy gondot fordítottak, de a templomfelújítások is folytatódtak, amik az egyházi mellett az idegenforgalmi elvárásoknak is eleget tesznek. Sikeres volt a könyvkiadás, de a művelődési élet is jól alkalmazkodott a rendkívüli körülményekhez, s színházainkban is kiváló teljesítmények születtek. Az újvidéki Forum Nyomda kiköltözésével terek szabadulnak fel az épületben, ahol sajtó- és nyomdamúzeum, konferenciaterem és egy hangulatos kávéház létesülhet. Továbbra is fontos feladat volt az is, hogy az anyanyelv használati joga tudatosodjon mindenkiben, mondta Hajnal Jenő.

Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának az elnöke a pénzügyi beszámolójában elmondta, hogy az MNT 2020-as tervezett költségvetése 1 milliárd 360 millió 480 ezer dinár volt, amelynek 81,6 százaléka valósult meg, azaz 1 milliárd 110 millió 185 ezer dinár. A csökkenés oka, hogy az önkormányzati támogatások egy része nem érkezett meg, de a tavalyi év végére ígért minisztériumi támogatások egy része is csak idén januárban került az MNT számlájára, illetve a magyarországi támogatásokat az ingadozó árfolyam csökkentette. A kiadási oldalon a programok nagyjából a tervezett tételekben valósultak meg 467 millió 354 ezer dinár összértékben. A fennmaradó pénz, mintegy 642 millió 831 ezer dinár, átkerült a 2021-es évre, ezek a programok idén valósulnak meg.

A vitában Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom, MM) a munkabeszámolóról elmondta, hogy impozáns az infrastruktúra-fejlesztés, egyre több intézményünk, épületünk van. Azt a kérést tette fel, hogy ugyanakkor hol tart a közösségfejlesztés? Úgy látja, a közösségfejlesztés felülről történik, pedig hosszú távon az igazán erős közösségek alulról szerveződnek. Intézményeink most jelentős részben anyaországi támogatásokból tartják fenn magukat, de hosszú távon ez mennyire lesz fenntartható, tette fel a kérdést a tanácstag. Úgy véli, hogy a stratégiai tervezés elhalványult, jelen pillanatban nincs érvényes stratégiánk. Reméli, hogy ezt a hiányosságot idén pótolják. Javasolta, hogy a legjobb szerb tankönyveket fordítsák magyarra, s ne azokat, amiket az egyes tankönyvkiadók saját nyereségük miatt javasolnak. Sajnálattal állapította meg, hogy csökken a magyar óvodások, diákok, egyetemi hallgatók száma. Pontos adatokat szeretne, hogy hányan is vannak. A tájékoztatás kapcsán kiemelte, hogy az igaz, hogy a kisebbségi sajtó a közösség iránt elkötelezett, de a valóságban ez nem így valósul meg, mert a közösség nem egyenlő a párttal. Zsoldos Ferenc azt sem értette, hogy az MNT-nek pontosan mi a problémája az országos tájékoztatási stratégiával, s konkrét magyarázatot kért.

Szlákó József (Magyar Összefogás, MÖ) szerint az MNT célja az identitásunk megőrzése, ezért támogatjuk intézményeinket, szervezeteinket. A VMSZ-szel is kitűnő az MNT kapcsolata, hisz ez a párt jól és racionálisan politizál, s jó kapcsolataik vannak a minisztériumokkal is, s ennek köszönhetőek az eredmények. Nyugat-Bácskában is történtek fejlesztések.

Petkovics Márta a tankönyvkiadással kapcsolatban elmondta, hogy a tanterv reformja miatt szükségesek az új tankönyvek. Az 1., 2., 5. és 6. osztályok könyvei kicsit megkéstek, de a 3. és 7. osztályok esetében szeptember elején a diákok előtt voltak a tankönyvek. Az állami kiadó mellett 5 magánkiadóval is dolgoztak. 31 szerző és fordító, 13 lektor, 32 véleményező, 4 tördelő, 1 műfordító, 3 tanácsadó és 1 illusztrátor vett részt a munkában. A tanévkezdés után elkészült azoknak a könyveknek a listája, amiket szeretnének a 4. és 8. osztályosok számára kiadatni. Újabb tankönyvek lefordításával azt is lehetővé akarják tenni, hogy egyes tantárgyakból több kiadvány közül is választhassanak a pedagógusok, hogy melyikből tanítanak.

Mészáros Zoltán (MÖ) a közösségépítés kapcsán elmondta, hogy fentről és alulról is szükségesek kezdeményezések és ebben nagyon jól állunk. A beruházások is segítik a közösséget. Padén a Takács Rafael Kultúrkör például székházat kapott és a falu apraja nagyja ott lehet a különféle rendezvényeken. Az MNT igyekszik az egész közösségért tenni a maga módján, a civilek is dolgoznak, ugyanakkor a pártok is teszik a dolgukat, így kialakul egy szinergia, amelynek mindenki nyertese lehet.

Jerasz Anikó elmondta, hogy az MNT jelentései az ösztöndíjasok számát tartalmazzák, ahogy mindig is volt. Az egyetemi jelentkezésekkor nem kérik a hallgatók nemzetiségét, ezért ilyen adatok nincsenek, csak azt tudják pontosan, hogy hányan kérnek ösztöndíjat. Idén 328 elsőévesünk van egyetemeken és főiskolákon.

Lulić Emil, az MNT jogásza a szerbiai tájékoztatásfejlesztési stratégia és akcióterv közvitája kapcsán elmondta, hogy az új dokumentumok sértik a kisebbségi jogokat. Mindenek fölé helyezik ugyanis a sajtó szabadságát, ezért előirányozzák például, hogy a nemzeti tanácsok ne véleményezhessék a kisebbségi nyelveken is sugárzó közmédiumok főszerkesztőinek a megválasztását. Ha a jogcsorbításokba belenyugszunk, akkor még az is bekövetkezhet, hogy a nemzeti tanácsokat is megszüntetik, véli Lulić Emil.

Ternovácz István, az MNT végrehajtó bizottságának tájékoztatással megbízott tagja Zsoldos Ferenc két mondatára reagált. Elmondta, hogy rengeteg olyan stratégia született Vajdaságban, amelyek sohasem valósultak meg. A mostani lehetetlen helyzetben is mindenki úgy dolgozik, ahogy lehet. A korábbi médiastratégia jó leltár volt, hogy miként állunk a média terén, de irányelvei nem voltak. Operatív szinten kell cselekvőképesnek lennünk. A sajtószabadságról Ternovácz István elmondta, hogy azok sivalkodnak, akik az egységes magyar érdekvédelmet, a VMDK-t anno szétverték, majd azután a VMSZ-t is megpróbálták szétverni. Ők kifogásolják, hogy nincsenek a Magyar Szó címoldalán, ott vannak viszont más helyeken, az interneten, de nem is kell, hogy címoldalon legyenek azok, akik folyamatosan bomlasztanak. Vannak, akik a közös nemzeti építkezésünkbe egy téglát nem tesznek be, viszont mennek, s cipőikkel rugdossák ki a téglákat a falból, fogalmazott a tanácstag.

Zsoldos Ferenc visszautasította Ternovácz szavait, miszerint ő nem a közösségünkért cselekedett volna az elmúlt években. A fő kérdés szerinte az, hogy a közösségünknek mennyire kell politikailag irányítottnak lennie. Vezetőink közül sokan a régi rendszerben szocializálódtak, s megörököltük azt, emiatt van a vita. Zsoldos elmondta, ő a szabad emberben hisz. Szerinte az a baj, hogy azon vitázunk, hogy csak az a közösségi, ami központosított, vagy az, ami szabad. Valahol középúton lehet a megoldás, most viszont elhajoltunk a központosítás felé. Minden szférának kell egy kis belső autonómia, a politikai szféra viszont most rácsúszott az összes többire. A sokszínűséget meg kell hagyni az egységben is, jelentette ki Zsoldos Ferenc.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, Zsoldos Ferenccel régóta vitázik a stratégiai tervezésről, viszont a pénz határozza meg, hogy az álmokból mi valósulhat meg. 2017-ben született meg a döntés, hogy a lejárt stratégiákat meghosszabbítják, s az újak kidolgozásával megvárják az országos, szerbiai stratégiák meghozatalát. Később az az ötlet született, hogy inkább gyors lejáratú és akciótervekkel gyorsan megvalósítható koncepciókat hozzanak. Közben az elmúlt tíz évben a nemzetegyesítésnek köszönhetően folyt az építkezés. Felújították a közösségi tereket, ahol építő munka folyhatott, a civil szervezetek is tevékenykedhettek. Palánkán, Szávaszentdemeteren ismét van magyar élet, magyarul tanulnak, művelődési szervezeteket működtetnek. Versecen a művelődési egyesületben hétvégi óvoda működik. Életerős civil közösségek alakultak ki, mert támogatást kaptak a háttérből. Akár van stratégia, akár nincs, úgy alakul a közösség, hogy a legjobb stratégiai tervek hiányában is erősödik, épül a magyarság.

A Magyar Nemzeti Tanács 2020. évi munkabeszámolóját, pénzügyi beszámolóját és zárszámadását a szavazáskor 28-an támogatták, hárman pedig tartózkodtak.

Az ülés folytatásában a többi közt megvitatták több intézmény, a Forum Könyvkiadó Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a Pannónia Alapítvány, a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány, a Szekeres László Alapítvány, az újvidéki székhelyű Európa Kollégium dokumentumait, például 2021. évi munkatervét és programját, vagy pénzügyi tervét.