Az aracsi pusztatemplom után hamarosan egy újabb középkori kegyhelye lehet a délvidéki magyarságnak. A 60-as években tárták fel a kishorgosi templomromot, amit a tatárok pusztítottak el 1230 körül. Műszeres talajvizsgálatok kimutatták, hogy a környéken legalább három Árpád-kori település létezett. Próbaásatásokat végeztek a helyszínen az elmúlt hetekben, amik igazolták a feltevéseket. A helyszínen ma sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről.

Kishorgoson, az úgynevezett Templomdombon 1964 tavaszán földegyengetés közben emberi csontvázak, illetve építkezési anyag maradványai kerültek elő. Szekeres László, a Szabadkai Városi Múzeum régésze a területen egy árpádkori, úgynevezett pusztatemplom típusú épület alapjait tárta fel, valamint mellette 15 sírt. 1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került a templom alapjainak a rekonstruálására. A közelmúltban feltérképezték Magyarkanizsát, hogy hol lehetnek régészeti lelőhelyek, s a modern műszerek kimutatták, hogy ez a környék igen gazdag lelőhelyekben.

Vass Zoltán történész, a magyarkanizsai községi tanács tagja elmondta, hogy két helyszínen végeztek próbaásatásokat az elmúlt másfél hónapban. Az egyik helyen egy középkori ház nyomaira bukkantak, ahol kerámiatöredékeket, cserépmaradványokat, s fémtárgyakat, köztük egy olló részeit találták meg.

- Jellemző volt a középkorra, hogy az elhagyatott házakat később szemétgödörnek használták. Ez nekünk most meghökkentően hangzik, de a régészek számára ez egy igazi aranybánya, hisz ott minden megtalálható, ami a korra jellemző volt, s azokból kiválóan lehet rekonstruálni, hogy hogyan éltek eleink a középkorban - mondja Vass Zoltán, aki kezdeményezte a további kutatásokat, a környék részletesebb feltárását. Két további település romjai vannak ugyanis még a közelben, illetve egy temető.

Vass Zoltán reméli, hogy tovább folynak majd az ásatások.

- Azzal bíztatnak bennünket a tartományból, hogy a jövő évben is folytatni kell ezt a megkezdett munkát. Az idei évben ennyire volt keret, ennyi ásatást tudott a tartomány finanszírozni, viszont azokból a térképekből, amit elkészítettek, egyértelműen látható, hogy a középkorból is, sőt, az azt megelőző időszakból, az ókorból is vannak itt településmaradványok.

Neda Marković Marić szabadkai régész elmondta, hogy a templomdomb mellett két helyen ástak, egyaránt 3x5 méteres területeken. A környék vizekben gazdag, kiváló élőhelynek számított, nem csoda, hogy további települések nyomai lelhetők fel a középkorból, illetve az azt megelőző időkből is. Szarmata településekre is rábukkantak. Általában tíz falura jutott egy templom, úgyhogy további települések lehetnek még a környéken.

Szűcs Balázs, a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet igazgatója elmondta, hogy készek az ásatási munkálatok folytatására.

- Tudunk segíteni, megvannak a szakembereink, megvan az a hálózat, ami egy ilyen régészeti feltáráshoz szükséges. Az aracsi pusztatemplom és környéke a legnagyobb vajdasági régészeti kegyhely, itt, Kishorgoson is lehetne egy hasonlót varázsolni, amire már megvannak az elképzelések. További tervezés és kivitelezés szükséges - fogalmazott Szűcs Balázs.

Kudlik Zoltán, a tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi titkárság segédtitkára szerint is fontos egy ilyen projektumnak a realizálása.

- A kishorgosi templom 1230 körül jött létre. Az aracsi pusztatemplom után a legrégebbi építménye Vajdaságnak, amit meg kell őrizni, s a nagyközönségnek be kell mutatni. Nagyon jó a lokalizációja, közel van az autópályához, turisztikai szempontból is igazi látványosság lehet. Azon fogunk dolgozni, hogy megvalósuljon az emlékhely.

Az ásatások tavaszra valószínűleg folytatódni fognak, az előkerült leleteket pedig kiállítás keretében bemutatják majd a nagyközönségnek is.