Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség hétfőn elhunyt elnökéről is megemlékeztek Szabadkán az 1944-es áldozatok emlékművénél megtartott csütörtök délutáni kegyeleti ünnepségen. Az egyperces néma csend után ökumenikus istentisztelet és alkalmi műsor következett az egykori téglagyár gödrében lemészároltak nyughelyénél.

Alkalmi beszédet dr. Pásztor Bálint, a szabadkai képviselő-testület elnöke mondott, aki édesapjáról is megemlékezett.

- Halottak napja van, egyik legbensőségesebb ünnepünk. Azokra emlékezünk, akik már nincsenek velünk. Hiányukat szívünkben az emlékek töltik be. Vigaszunk az együtt töltött idő maradandó értékei, melyekből mindig meríthetünk. Néhány napja édesapámmal is csak gondolataimban tudok már beszélni, de mindig tudni fogom, mit fog válaszolni - mondta Pásztor Bálint, majd az 1944-es áldozatokról szólt:

- Olyan időket élünk, amikor egy ilyen nyilvános megemlékezés már természetes, de tudjuk, sokáig nem volt az. Öt évtizednek kellett eltelnie, hogy a jelöletlen tömegsíroknál elhelyezhessük a kegyelet virágait, és az 1944-45-ös eseményekről nyilvánosan és félelem nélkül lehessen beszélni. És még húsz évig kellett nagyon kitartóan dolgoznunk azért, hogy állami szinten is tisztázni lehessen őket. De sikerült. Kezdeményezésünkre Szerbia és Magyarország államfői létrehozták a Magyar Szerb Akadémia közi vegyes bizottságot, majd négy évvel később a szerbiai parlament határozatban ítélte el a vajdasági magyar civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokat. A két ország államfői együtt vettek részt a csúrogi vérengzések áldozatainak akkor felavatott emlékműveinél. 2014-ben pedig kormányrendelet helyezte hatályon kívül a kollektív bűnösség terhét, és a szerb kormányfő eljött ide, hogy lerója tiszteletét az ártatlan áldozatok emléke előtt - emlékeztetett Pásztor Bálint, majd hozzátette, hogy már elhittük, hogy olyan időket élünk, amikor a tények és az alapvető civilizációs értékek a helyükre kerültek.

- A magukat ellenzékinek nevező és a politikai színtéren másként érvényesülni nem tudó, egyes liberális csoportosulások viszont most fasisztának neveznek bennünket, mert mi azt mondjuk, minden, hangsúlyozom, minden ártatlan áldozat emléke előtt tisztelegni akarunk. A borzalmakat nem tehetjük meg nem történtté, bár megtehetnénk! Amit megtehetünk, az viszont feladatunk és kötelességünk. Az emlékezés megtartása és a gyűlöletkeltés megakadályozása mindenképpen az. Az 1942-ben elkövetett vérengzések áldozatai is a mi áldozataink. Mert minden igazságtalanságot, önbíráskodást, kegyetlenséget elítélünk, bárki követte is el - hangsúlyozta a politikus, aki szerint szánalmas az, aki mások gyengeségéből merít bátorságot, a kizárólagosságban talál erőt és ellenségkép gyártásával szerez követőket.

- Túl sok sajnálatos esemény van már a történelmünkben és jelenleg is azt látjuk nap mint nap, hogy ez csak konfliktust okozhat, az pedig további szenvedést és gyászt - figyelmeztetett Pásztor Bálint. - Azt üzenjük nekik innen is, hogy emelkedjenek felül kicsinyes érdekeiken, hogy együtt tekinthessünk előre. Merítsünk együtt a fájdalmas tapasztalatból bizonyosságot a helyes út felé. Nézzünk együtt szembe a folytonos, világméretű kihívásokkal, mert még közösen is nagy erőfeszítéseket igényelnek. A viszályok csak gyengítik az élhető jövő esélyét, amelyet mindannyian vágyunk - fejezte be beszédét a szabadkai képviselő-testület elnöke.

A megemlékezés végén megkoszorúzták a Vergődő madár emlékművet. A többi közt a szabadkai képviselő-testület, a szabadkai polgármester, az Észak-bácskai Körzet, Magyarország kormánya, a horvát főkonzulátus, a Magyar Nemzeti Tanács, a Horvát Nemzeti Tanács, a Bunyevác Nemzeti Tanács, a VMSZ, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet, a VMSZ szabadkai, újvidéki helyi-, és ifjúsági szervezete, a Német Népi Szövetség, a VMMSZ, az LMP- Magyarország Zöld Pártja, a Kunbajai Német Önkormányzat, az MTTK, a Szabadkai Zsidó Hitközség, a Visegrádi Szent György Lovagrend, Szabadka Város Kegyeleti Bizottsága koszorúja került idén az emlékmű talapzatához.