A Kontaktzóna rendezvénysorozat legújabb állomásának keretében hétfőn a budapesti ELTE Eötvös József Collegiuma látogatott el a Magyar Tanszékre. Prezentációk formájában mutatták be műhelyeik munkáit.
A rendezvény Csányi Erzsébet, a Magyar Tanszék vezetője és Horváth László, a Collegium igazgatójának köszöntőjével és bevezető szavaival vette kezdetét. Mindketten kiemelték az Eötvös Collegium és a Magyar Tanszék együttműködését. Horváth László elmondta, az ELTE idén is megrendezi Kárpát-medencei nyári egyetemét, melyen 25 határon túli hallgatónak tudnak ingyenes részvételt biztosítani. A Collegium célkitűzése a magyar tehetségek támogatása, egy kiegészítő képzést nyújt, a hallgatók olyasmivel is megismerkednek és foglalkozhatnak, amivel egyetemi előadásaik során nem nyílik lehetőségük.
A Collegium keretében 17 műhelyben folyik a munka, ebből itt öt mutatkozott be.
Mészáros Tamás, a Bollók János Klasszika-filológiai műhely vezető tanára elmondta, a műhelyben a latin, görög és újgörög tanulmányokat folytató hallgatókat tömörítik. A műhely többletet nyújt a hallgatóknak, olyan oktatókkal is találkoznak ugyanis, akikkel az egyetemen nem, és van egy belső és egy külső tutori körük, melynek keretében öregdiákok és vendég előadók foglalkoznak a hallgatókkal – tudtuk meg Mészáros Tamástól.
Az informatikai műhelyt Balassi Márton mutatta be. Elmondta, fontosak számukra a műhelyközi kapcsolatok, így például ógörög szövegek digitalizálásával is foglalkoznak, 2006 óta pedig konferenciákon is részt vesznek.
A közönség betekintést nyerhetett a Sauvageot Műhely munkájába is, melyet Polgár Tibor mutatott be. A francia műhely Aurélien Sauvageot-ról kapta a nevét, aki lektorként tevékenykedett a Collegiumban 1923 és 1930 között. Elmondta, a párizsi École Normale Supérieure-ből minden évben fogadnak lektort, aki a hallgatókkal is foglalkozik. A műhely a gólyák francia nyelvoktatásának feladatát is ellátja, valamint Polgár Tibor kiemelte a Műhelykonferenciát és a Romanisztikai Konferenciát, majd pedig legújabb köteteikről beszélt.
A Társadalomtudományi Műhelyt Németh Ágnes mutatta be, aki kiemelte, nyitnak azon bölcsészek felé is, akik valamilyen társasdalomtudományi területen kutatnak. Fontosnak tartja a rezümék és recenziók írását, melyekben egy-egy külföldi cikket foglalnak össze, elemeznek. 2011-ben elindították az Eötvös Vitakört és az Eötvös József Tanulmányi Versenyt, valamint konferenciát is rendeznek.
Az Orientalisztika Műhely munkájáról Dudlák Tamás mondott pár szót. A keleti nyelvekkel és kultúrával foglalkoznak műhelyszemináriumok és önálló kutatás keretében. Néhány éve rendezik meg a Közel, s Távol Konferenciát, mely egy diákkonferencia, és idén már országos szintű volt, a konferenciák anyagából pedig már két kötet született.
A Diákbizottságot, mely 1990 óta működik, Budai Bianka mutatta be. Beszélt a bizottság feladatairól, összetételéről és rendezvényeiről, az Eötvös Konferenciáról, a gólyaprogramokról, az Ecloga kollégiumi újságról, az Eötvös Keddekről, a Filmklubokról, az Open Mic felolvasóestekről, az Eötvös Majálisról és a sportéletről.
A műhelyek bemutatkozása után a közönség Pápista Zsoltnak, az újvidéki Német Tanszék hallgatójának a VMTDK-ra készített munkáját ismerhette meg. A módbeli segédigék kontrasztív elemzésének német–magyar viszonylatával foglalkozott Thomas Mann Varázshegyében.
A Jelfolyam on-line művészeti folyóirat performansszal készült a rendezvényre. Végezetül pedig Csányi Erzsébet és Horváth László aláírták az együttműködési szerződést.
P. S.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!